A primer coxarthrosis okát pontosan nem ismerjük, az izületi porc valószínűleg anyagcsere-változások miatt fokozatosan elpusztul. A szekunder coxarthrosis másodlagosan, egyéb gyermek vagy felnőttkori csípőbetegség után alakul ki. Leggyakoribb elváltozások: a veleszületett kezeletlen csípőficam (dysplasia) gyulladásos betegségek, combfej keringési zavarok, balesetek után kialakult izületi károsodás.

Tünetek:  sántítás, elinduláskor jelentkező fájdalom a  lágyéktájon, később állandósult terhelési és nyugalmi fájdalom jelentkezik. Az ízületi mozgások fokozatosan beszűkülnek, egyre nehezebb lesz a harisnya, cipő felhúzása.

Kezelés: Konzervatív vagy műtéti lehet

Konzervatív: a sokféle kezelési módban közös a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, gyógytorna kezelés, segédeszközök alkalmazása, fizio-balneoterápiás kezelés, túlsúly esetén fogyás, életmód változtatás.

Műtéti: fiatal korban helyzetjavító-korrekciós műtétek átmeneti javulást eredményezhetnek, ezek eredménytelensége esetén, vagy idősebb korban csípő arthroplastica, művi izületképzés a leggyakrabban választott megoldás az egész világon.

A csípőprotézis beültetés

Mikor érkezett el a műtét ideje?

A műtéti időpont meghatározása nagyon lényeges feladat. Függ a beteg tűrőképességétől, a betegség kórlefolyásától, a konzervatív kezelés eredményességétől.

Műtéti megoldás akkor szükséges, ha a fájdalom állandósult, az ízületi mozgások beszűkülése nem befolyásolható, az izomzat kezd gyengülni, ugyanakkor a beteg nem szenved olyan megbetegedésben, mely fokozott műtéti kockázattal járna. A beteg életkora önmagában nem meghatározó tényező.

Cement nélküli protézist fiatalabb korban, jó csontállomány mellett lehet beültetni

Cementezett módszer a klasszikus eljárás, mely több mint négy évtizedre tekint vissza.

Műtét előtt részletes kivizsgálás szükséges, melyet általában járóbetegként szoktunk elvégezni. Ajánlatos gondoskodni műtét előtt a saját vérről is, így elkerülhető az idegen vér okozta szervezeti elváltozások,(ezek klinikai tünetekkel nem járnak). A műtét előtti előkészítést általában az aneszteziológusok összesítik, személyes vizsgálat alapján meghatározzák az érzéstelenítés formáját, illetve, hogy szükség van-e műtét előtt további kivizsgálásra, gyógyszeres kezelésre.

A kórházban: a kivizsgált, előkészített betegeknél lehetőség szerint a befekvés utáni napon elvégezzük a tervezett műtétet, rendszerint ún. „spinalis- gerincérzéstelenítésben, mely során a beteggel a műtét alatt folyamatos a kapcsolattartás.

Műtét után az ízületi drének eltávolítását követően a betegeket segédeszközt használva felkeltjük, először gyógytornász segítségével, később egyedül is elhagyhatják ágyukat. Ebben a kezelési időszakban a gyógytornászok szerepe nagyon fontos A jó eredmény eléréséhez okvetlenül szükséges a megfelelően végzett és betanított mozgásterápia, mely a műtét után még sokáig végezni kell..

Cement nélküli beültetés után 6-8 hétig mankót kell használni, cementezett beültetés esetén már néhány nappal a műtét után átmenetileg bot is elegendő. Természetesen más mozgásszervi, ízületi betegség esetén a botra tartósan szükség lehet.

A műtét előtti kivizsgálás, előkészítés majd műtét utáni utókezelés meghatározott protokoll szerint történik, ezt a műtét előtt a kezelő orvos részletesen elmondja.

Szövődmények természetesen csípőprotézis műtétek után is előfordulnak, veszélytelen műtét nincs. A csípőprotézis műtéteknek is lehetnek szövődményei.

Általános szövődmények

Műtét utáni keringési zavar, tüdőgyulladás, vizelési nehézség főleg idősebb betegeknél jelentkezhet. Legfontosabb általános szövődmény a mélyvénás trombózis, mely ritkán tüdőembóliát is okozhat. A kockázati tényezők műtét előtti meghatározásával, a műtét előtt az alsó végtagokra felhelyezett kompressziós harisnyával, korai mobilizálással, tornával és több héten át a bőr alá adott kis-molekulasúlyú heparin készítményekkel minimálisra lehet csökkenteni a mélyvénás trombózis kockázatát.

Műtéti szövődmény

Igen ritkán csont, érsérülés következhet be.

A legsúlyosabb szövődmény a korai műtét utáni szakban vérömleny keletkezése, melyet mielőbb el kell távolítani, mert ezzel a korai sebfertőzés megakadályozható. Gondos műtéti technikával  vérömleny az esetek 0,5%-ában fordul elő. Végtag hosszváltozás (rövidülés, hosszabbodás) előfordulhat a műtét után, ezt meghatározza a műtét előtti izületi állapot, a másik oldali csípőizület helyzete, az ágyéki gerincszakasz kóros görbületei.

Késői szövődmény az izületi vápa és szár lazulása, mely nagymértékben függ a szervezet csontanyagcsere állapotától, a beteg életmódjától, testsúlyától. Ilyenkor un. „revíziós „műtét során lehet cserélni a szükséges komponenseket, nem mindig a teljes protézist kicserélni, és ez nem egyszeri lehetőség. Természetesen az újabb műtétek a fent említett szövődmények gyakoriságát fokozzák.

A nagyízületi protézis műtétek a mozgásszervi sebészet egyik kiemelkedő lehetősége, fejlődése folyamatos. A műtéti technika állandó szakmai fejlődést igényel, és elsősorban nagy forgalmú centrumokban biztosított a legmagasabb szintű ellátás. A sikeres műtét után gyökeresen megváltozhat a beteg életminősége, és helyreállítható eredeti tevékenysége, aktivitása.

Dr. Juhász László főorvos
Szt. János Kórház Traumatológia