A láz és fájdalomcsillapítók az agy fájdalomközpontjára hatnak és csökkentik a fájdalom helyén a fájdalmat kiváltó vegyületek, a prosztaglandinok termelését. A lázcsillapítók az agyalapon, a hipotalamuszban lévő hőszabályozó központra hatva csökkentik a lázat. A gyulladás hozzájárul a fájdalomhoz, számos fájdalomcsillapítónak gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatása is van.
Bizonyos hatóanyagok egyaránt alkalmasak láz, fájdalom és gyulladás csillapítására, hasonló hatásmechanizmus alapján.
További osztályozásuk a szerint történik, hogy a kémiai szerkezetük alapján, mely hatás erősebb - a lázcsillapító, a fájdalomcsillapító vagy a gyulladáscsökkentő hatás. Például, ahol a gyulladáscsökkentő hatás kifejezettebb, mint a lázcsillapító hatás, ezek az ún. non-szteroid (nem-szteroid) vegyületeket tartalmazó gyógyszerek, azokat főleg reumatikus fájdalmak csökkentésére használjuk (Pl. a Voltaren, Hotemin, Diclophenac, Mesulid stb.). Csupán 1971-ben igazolták, hogy a nemszteroidok és az aszpirin azonos hatásmechanizmusú, pedig az acetilszalicilsav tartalmú Aspirint már több mint 100 éve ismerjük és használjuk. Minden gyulladásgátló gyógyszer egyben közepes erősségű fájdalomcsillapító is. Különösen alkalmasak a nemszteroidok műtét utáni és gyulladásos fájdalomcsillapításra, de lázcsillapító és a későbbiekben említett vérlemezke-összecsapódásgátló hatásuk is van.
A gyógyszer általában nem tesz különbséget a kopott térd, a gyulladt torok vagy petefészek között. Tehát, ha valakinek fáj a torka, a foga, a térde, petefészke, akkor ezt az ún. reumagyógyszerek ugyanúgy megszüntethetik. Példa erre a széles körben alkalmazott és ismert diclofenac, amely Diclofenac, Voltaren, Cataflam, Flector EP rapid, Diclac stb. néven, pl. a legkülönfélébb fájdalom és gyulladás esetén alkalmazható.
Az előbbi csoport, az nemszteroidok hatásmechanizmusa szerint hat az 1827 óta ismert és fűzfakéregből kivont, majd 1860 óta nagyüzemi körülmények között is gyártott szalicilsav. A kiváló fájdalom- és hőcsökkentő, köszvényes panaszokat is enyhítő Aspirin nevét 1899-ben (!) kapta, az Aspirin a szalicilsav ún. acetilváltozata (acetilszalilcilsav). Tehát, ha egy gyógyszerdobozon azt a feliratot látjuk, hogy acetilszalicilsavat tartalmaz, akkor abban ugyanaz a hatóanyag van, mint a Kalmopyrinben, Istopyrinben, Aspirinben. Ezt azért szükséges tudni, mert igen sok többféle hatóanyagot tartalmazó gyógyszer része a szalicilsav és nagyobb mennyiségben, többféle vény nélkül kapható gyógyszert beszedve a mellékhatások összeadódhatnak. Fájdalomcsillapító hatása valószínűleg helyi gyulladáscsökkentő hatás következménye, de a központi idegrendszeren, a hőközponton keresztül kifejtett direkt hatását is feltételezik, köszvény esetén a húgysavürítés fokozása révén is hat. Ez a hatás azonban csak nagy dózis esetén jelentkezik.
Majdnem minden gyógyszernek van fő- és mellékhatása, sokszor a mellékhatást használják ki a terápiában. Ennek tipikus szemléltetésére alkalmas az acetilszalicilsav. Vérlemezke-összecsapódást gátló mellékhatását, amely véralvadásgátlást okoz, használják ki a Colfarit,Astrix,
Aspirin protect néven forgalomban levő acetilszalicilsav-készítmények. Ugyan igen kis adag aszpirin kell a véralvadás gátlásához, de legsúlyosabb mellékhatása, a gyomorvérzés ilyenkor is jelentkezhet. Használatakor erre mindig gondoljunk. Pl. foghúzás után esetleges utóvérzés veszély miatt ne ezt a gyógyszercsoportot válasszuk fájdalomcsillapításra. Kerülje az acetilszalicilsavat tartalmazó gyógyszereket a görcsös hörgőhurutos és asztmás beteg is, mert ezen betegek légszomját a hörgőgörcs fokozásával erősítheti. De van direkt légzőközpont-működést rontó hatása is.
A fentiekből logikusan következik és fontos tudni, hogy ezeknek a kis adag aszpirint tartalmazó szereknek a hatását a nagy adagú aszpirint tartalmazó lázcsillapítók befolyásolják (furcsa mechanizmussal közömbösítik).
Újabban tartós szedés esetén májkárosodást is kimutattak, vízvisszatartó hatása pedig vérnyomás-emelkedést okozhat. Enyhe gyomornyálkahártya-irritáló hatása tartós szedés esetén vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet. Terheseknek sem javasolt a szedése. Arra hajlamos emberen allergiás tünetegyüttest, végső soron sokkot is okozhat.
Oldalak: 1
Szendei, K.; Gyógyszer a családban 2004; InforMed
2005-06-02 19:17:51
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
