A masszázs a legrégibb gyógymódok közé tartozik. Meghatározása szerint a bőr
felületén végzett beavatkozás, mely rendezett és megfelelő erejű fogássorozatokból
áll. E mechanikai ingerre kialakuló válaszreakció a fizikális gyógyhatás.
A masszázst rendszerint erre kiképzett személy kézzel végzi. Ma már különféle
gépek is alkalmasak a masszázsra, de ezek nem egyenértékűek a kézi masszázzsal!
Az ókori Indiában a masszázst egészségügyi beavatkozásként ismerték el, a jóga
rendszere mellett alkalmazták. Az ókori egyiptomiak egészséges életmódjához
hozzátartozott a masszázs és a mozgás. A Kung Fu feljegyzésekből tudjuk, hogy
az ókori Kínában a taó papjai hosszú éveken át oktatták a masszőreiket és ennek
titkát szigorúan őrizték. Az ókori görögök az egészséges szervezet működéséhez
szükségesnek tartották a jó táplálkozást, a friss levegőt, a masszázst, a tornát
és a gyógyfürdőket. Hippokratész (i. e. 460-377) maga is alkalmazta a masszázst
és szerinte minden orvosnak értenie kell hozzá. A IX. században a masszázst
az arabok továbbfejlesztették és a gimnasztikával kombinálták. A XV. században
a britek a masszázst a gyógymódok között írják le. A XVII. században a masszázs
mechanoterápia néven válik ismertté. A tulajdonképpeni masszázs szót a franciák
alkották, s a franciából származik. A XIX. században a különböző fogások összegyűjtésével,
rendszerezésével kialakult a klasszikus svéd masszázs mai formája.
A XX. század első évtizede a kutatásoké: felderítették a beavatkozás reflexes
hatását, ez a klasszikus masszázs kellett speciális formák kialakítását tette
lehetővé. Kidolgozták a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális technikáját.
Mindez ma már a gyógyításban végzett fizioterápiás kezelések rendes részévé
vált.
A masszázs fajtáiról
Higiénikus masszázs: egészséges embereknek javasolt kezelés a kondíció
és a jó fizikai állapot fenntartására.
Sportmasszázs: sportolóknak javasolt. Erőteljes fogásai a sportteljesítmények
fokozását, a fizikai kondíció javítását szolgálja. Sportmasszőrök végzik.
Jellege szerint lehet tréning-, előkészítő és fáradtságmasszázs.
Gyógymasszázs: betegek számára, terápiás céllal alkalmazzák. Gyógymasszőrök,
illetve gyógytornászok végzik.
Formái:
klasszikus masszázs;
reflexzónamasszázs;
kötőszöveti masszázs; szegmentmasszázs.
A klasszikus svéd masszázs hatásai
A legszélesebb körben alkalmazott a klasszikus svéd masszázs. Fájdalomcsillapító
és lazító hatásával megteremti a különböző irányú és erősségű aktív mozgások
feltételeit. Célja a fájdalom okozta kör (fájdalom-védekező izomgörcs-keringési
változás-mozgás kerülése-fájdalom-) megszakítása, a tünetek csökkentése.
A klasszikus svéd masszázsnak 5 alapfogása van: simítás, dörzsölés, gyúrás,
ütögetés, vibráció.
A simítás szerepe:
bevezető, tájékozódó fogás, mely lehet felületes és mély;
pszichés kapcsolat megteremtése a beteggel;
általánosan nyugtató;
előmelegítő szerepe is van;
az erősebb nyomással kombinált simítás a bőr alatti kötőszövetben lévő
folyadékot elmozdítja és annak felszívódását segíti elő.
Dörzsölés:
A bőrben vérbőséget okoz.
A bőr felületes rétegében az elhalt hámsejteket eltávolítja.
Mély rétegben feloldja a letapadásokat, megszünteti a fájdalmas izomcsomókat.
Gyúrás:
Elsősorban az izomzatra hat, de hat a bőrre és a bőr alatti területre is.
Fokozza a vérkeringést, a nyirokkeringést és az anyagcserét.
Csökkenti a fáradtságérzést.
Fellazítja a letapadt izmokat.
Az izomtónust fokozza, ezért fájdalomcsillapításkor TILOS alkalmazni!
Ütögetés:
A bőr vérellátását fokozza.
Az izmok tónusát is fokozza, érzékeny egyénnél görcskészséget válthat ki.
Mellkason alkalmazva a váladék kiürítését segíti elő.
Vibráció (rezegtetés):
A fokozott izomtónust csökkenti.
Nyugtató.
Fájdalomcsillapító hatása van.
A masszázs alkalmazási területei:
reumatológiai kórképek (a porckorong és csigolyák betegségei, pl. discopathia,
spondylosis, spondylarthrosis stb.);
ortopédiai kórképek (pl. gerincferdülés);
légzőszervi betegségek (pl. asthma bronchiale, tüdőműtét után, mellkasdeformitás);
mellműtét utáni állapot (pl. ödéma-vizenyő felszívódás);
ideggyógyászati kórképek.
A masszázs megkezdése előtt a kezelt területet megvizsgáljuk, érdeklődünk a
beteg állapotáról, panaszairól, hiszen legtöbb esetben az orvos csak a kezelendő
testrészt írja fel a kezelőlapra, a kezelési tervet a masszázst végző személynek
kell felállítani A fizioterápia az orvosi kezelés negyedik, ugyanakkor a legősibb
ága a sebészeti gyógyszeres és pszichoterápia mellett. Világszerte, de különösen
hazánkban nagy fejlődés előtt áll. Ezt jellemzi a kutatás fellendülése e témában
és a fizioterápia egyre szélesebb körű alkalmazása, melybe a masszázs mint gyógyító,
rehabilitációs és diagnosztikus eljárás tartozik.
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
