Diszlexia az óvodában?

Gyógy-ír    Kisalföld

Nagycsoportos gyermekeknél az óvodai foglalkozások során általában előkerülnek azok a játékos fejlesztő feladatlapok, amelyek célja a képességfejlesztésen túl az iskolai módszerekre, tanulási tevékenységre való felkészítés. A "megoldott" feladatokat hazaviszik a gyerekek, s a szülők időnként kétségbeesve pillantanak egymásra, s kérik ki a pedagósus, a logopédus véleményét: diszlexiás-e a gyerek, mert fordítva írta a számokat, mert a sor végén kezdi a rajzolást, mert tükrös a másolása. A válasz nagyon egyszerű, és így látatlanban eldönthető: NEM.

Diszlexia - az olvasási képesség zavara. Tünetei: például betűcserék, betűkihagyások, ékezethibák, szótagkihagyások, tagolási hibák, értelem nélküli olvasás, szavak érthetetlensége stb... Tehát: olvasásban jelentkező problémák. Diszgráfia - az írási képesség zavara. Jellemző: betű- és szótagkihagyások, hosszú-rövid megkülönböztetés zavara, szavak egybeírása, betűcserék stb., vagyis írásban jelentkező hibák. A fenti két képességzavar okai sem mindig a gyermekben keresendők, nagyon gyakran a helytelenül megválasztott olvasástanítási módszer, vagy a túlzottan gyors ütemű betűtanulás a felelős mindezekért.

Az óvodás gyermek gyakran nem is fogja fel, hogy jelentősége van annak, hogy balról jobbra fordul-e az a lemásolt ábra, szám, vagy jobbról balra. Hiszen a kisvonatnál és a babakocsinál is mindegy, merről merre tolja. Szoktatni kell őt (játékosan!) ahhoz, hogy a kockából, kártyából, képekből kirakott sorok is mindig egy irányba (balról jobbra) haladjanak. Gyakran fordul elő, hogy a gyermek nem érzi, hogy az általa produkált kép és az eredeti nem azonos, hanem fordított, ezt a tükörjátékkal lehet előkészíteni, otthon is gyakorolni.

Nagycsoportban azért sem beszélhetünk még diszlexiáról-diszgráfiáról, mert maga a tevékenység, amire e két fogalom irányul, még nem létezik. Vannak azonban olyan képességek, amelyeknek gyengesége okozhat később olvasási-írási nehézségeket, ezekre jobb odafigyelni, és még az óvodásévekben fejleszteni. Melyek ezek a képességek? Maga a beszéd, a hallási differenciálás és emlékezet, a térbeli tájékozódás, a fogalomalkotás, a különbségészlelés, a látási érzékelés és emlékezet, a ritmusérzék és a grafikai (rajzoló) képesség.

A képességfejlesztő feladatok, játékok, füzetek nagyon hasznos előkészítői az iskolai tanulási folyamatnak, és akkor is eredményesek, ha a gyermek képességeiben nincs elmaradás. Egyre kell azonban figyelnünk: mindig játékos formában kell a fejlesztésnek történnie, és szigorúan csakis a gyermek pozitív bevonásával.

Róth, M.

2002-07-18 13:50:42