Új irányelvek szívbetegek műtéti előkészítéséhez
Az amerikai kardiológusok szövetsége új irányelveket adott ki a szívbetegek műtéti előkészítéséhez azzal a céllal, hogy csökkentsék a szívbetegek műtét alatti és utáni szövődményeinek kockázatát.
Az ajánlásokat a 2002 óta megjelent vizsgálatok kritikai áttekintésére alapozta a szakértői testület. Az irányelvek számos kérdéssel foglalkoznak, például, hogy abba kell-e hagyni egyes korábban elrendelt gyógyszerek szedését a műtét előtt, vagy ajánlott-e sztent beültetése, vagy bypass műtét elvégzése a választott műtét más típusai előtt.
A döntés mindig a műtéti beavatkozás sürgőssége, típusa és kockázata, a beteg általános állapota alapján történik.
Bár a szívbetegeknél végzett műtétek biztonsága sokat javult az elmúlt években, a leggyakoribb szövődmények a szív és érrendszert érintik.
Ha a szívbetegnél sürgősségi műtétet kell végezni, az orvosnak nem a kivizsgálással kell foglalkoznia, hanem egyenesen a műtőbe kell irányítania a beteget, mondja a testület elnöke, dr. Lee A. Fleisher, pennsylvaniai aneszteziológus professzor. Ráadásul sok nem sürgősségi műtét is biztonsággal elvégezhető részletes kivizsgálás vagy olyan beavatkozások, mint bypass műtét vagy sztent beültetés nélkül, mely csak igen ritkán szükségesek. Kizárólag akkor indokolt a kivizsgálás vagy kezelés, ha a betegnek heveny szívbetegsége van, mint a súlyos angina, dekompenzált szívelégtelenség, súlyos ritmuszavar vagy a szívbillentyű betegségei.
Az irányelvekben az is szerepelt, hogy a betegeknek nem kell abbahagyniuk a koleszterincsökkentő sztatinok szedését – ezzel a kérdéssel a korábbi irányelvek egyáltalán nem is foglalkoztak.
Szó esik a sztent beültetés után adott véralvadásgátlók szedéséről is. Korábban ezeknek a betegeknek azt tanácsolták, hogy hagyják abba a műtét előtt a gyógyszer szedését, ma azonban ezt már csak a lehető legrövidebb időre javallják.
A szakértői testület a továbbiakban széles körű és nagy létszámú résztvevővel végzett klinikai vizsgálatok elkészítését javasolja a még hiányzó adatok pótlására, például az aszpirin, a sztatinok és bétablokkolók szedését illetően.
The New York Times
A döntés mindig a műtéti beavatkozás sürgőssége, típusa és kockázata, a beteg általános állapota alapján történik.
Bár a szívbetegeknél végzett műtétek biztonsága sokat javult az elmúlt években, a leggyakoribb szövődmények a szív és érrendszert érintik.
Ha a szívbetegnél sürgősségi műtétet kell végezni, az orvosnak nem a kivizsgálással kell foglalkoznia, hanem egyenesen a műtőbe kell irányítania a beteget, mondja a testület elnöke, dr. Lee A. Fleisher, pennsylvaniai aneszteziológus professzor. Ráadásul sok nem sürgősségi műtét is biztonsággal elvégezhető részletes kivizsgálás vagy olyan beavatkozások, mint bypass műtét vagy sztent beültetés nélkül, mely csak igen ritkán szükségesek. Kizárólag akkor indokolt a kivizsgálás vagy kezelés, ha a betegnek heveny szívbetegsége van, mint a súlyos angina, dekompenzált szívelégtelenség, súlyos ritmuszavar vagy a szívbillentyű betegségei.
Az irányelvekben az is szerepelt, hogy a betegeknek nem kell abbahagyniuk a koleszterincsökkentő sztatinok szedését – ezzel a kérdéssel a korábbi irányelvek egyáltalán nem is foglalkoztak.
Szó esik a sztent beültetés után adott véralvadásgátlók szedéséről is. Korábban ezeknek a betegeknek azt tanácsolták, hogy hagyják abba a műtét előtt a gyógyszer szedését, ma azonban ezt már csak a lehető legrövidebb időre javallják.
A szakértői testület a továbbiakban széles körű és nagy létszámú résztvevővel végzett klinikai vizsgálatok elkészítését javasolja a még hiányzó adatok pótlására, például az aszpirin, a sztatinok és bétablokkolók szedését illetően.
The New York Times
|
|
|











