Húgysavcsökkentés?

Sokan valószínűleg elgondolkodnak, hogy mi lehet az a „húgysav”, hiszen ez a szó napjainkban kevésbé ismert.

köszvény, húgysav, purin, artritisz urika | InforMed Hírek12   InforMed | Dobos, L.

Legalábbis így.

A „királyok betegségéről”, a köszvényről, viszont már többen hallottak, ami bizony a magas húgysavszint egyik megjelenési formája. Régebben ez a betegség a gazdagoknál fordult elő (az egyik legismertebb köszvényes beteg VIII. Henrik volt), hiszen csak ők engedhették meg maguknak akár naponta, hogy a - főleg húsételekből álló - bőséges lakomát - szintén tekintélyes mennyiségű - borral, sörrel együtt fogyasszák.

Érdemes tudni, hogy a magas húgysavszint nem minden esetben okoz köszvényt, így sokkal több ember érintett ezzel a problémával. Azzal is szembe kell néznünk, hogy nem csak anyagi jólét mellett fenyegethet bennünket a magas húgysavszint veszélye.

Túlsúly, elhízás esetén ugyanúgy kell ellenőriztetni vérvizsgálatok alkalmával a húgysavszintet, mint a vérzsírértékeket, vagy a vércukorszintet, mivel a legfrissebb hazai felmérések szerint az ország lakosságának 15-17 %-a érintett az emelkedett húgysavszint előfordulásában!

De hát mi is az a „húgysav”?

A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke. A vérben mért húgysavszint fele a táplálékkal bejutó purinok anyagcseréjének végterméke, míg a másik fele a szervezetünkben zajló lebontó és építő folyamatokból származik.

Egészséges emberek esetében a vérben keringő húgysav legalább 2/3-a a veséken, kisebb része a bélrendszeren keresztül ürül ki, de tartalmaz valamennyi húgysavat az izzadság is. A húgysav nem halmozódik fel a szervezetben addig, amíg a termelés és a kiválasztás egyensúlyban van.

Honnan tudható, hogy magas a húgysavszint?

A húgysav szintjének meghatározása történhet vénás vérből, és/vagy 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből.

Normál érték:
  • Vérben férfiaknál: 220-420 µmol/L
  • Vérben nőknél: 140-340 µmol/L
  • 24 órás gyűjtött vizeletben: 1,48-4,43 mmol/nap

Miért probléma a magas húgysavszint?

- Tartósan emelkedett húgysavszint esetén a húgysav kikristályosodhat az ízületekben, ahol fájdalmas gyulladást okozhat. A magas húgysavszintnek ezt a formáját köszvénynek nevezzük.

A köszvény kialakulása szerint lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges forma hátterében az enzimműködés öröklött zavara áll. Másodlagosnak, szerzett formának tekinthetők azok a magas húgysavszinttel járó állapotok, melynek kialakulásában közrejátszik az elhízás, az egészségtelen összetételű, húsokban bőséges táplálkozás, alkoholfogyasztás, stb.

- A húgysav nemcsak az ízületekben képes lerakódni. Mivel 2/3 része a veséken keresztül ürül ki, felhalmozódhat a vesékben is, és vesekő formájában okozhat megbetegedést.

Köszvény és vesekő esetén, a fájdalmak okozta betegségérzet miatt a páciensek átmenetileg követik az életmódbeli, és étkezési ajánlásokat. Sajnos, amikor csillapodik az ízületi fájdalom, oldódik a kövek által okozott görcs, lazul a fegyelem az életmód terápiában is. Így előfordul, hogy a „panaszos” időszakok időről időre visszatérnek.

- A magas húgysavszint esetén egyéb problémával is számolni kell, és ez érinti azokat is, akiknek nincs sem köszvénye, sem veseköve. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a magas húgysavszint növeli a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának kockázatát.

Noha a férfiak átlagos húgysavszintje meghaladja a hölgyekét, a nők számára komolyabb veszélyeztető tényező, ha magas a húgysavérték.

Miért alakulhat ki a magas húgysavszint?

A húgysavtermelődés fokozódik:
  • sok purint tartalmazó ételek bőséges fogyasztásakor, amelyek egyben túlzott fehérjebevitelt is jelentenek (húsok, halak, belsőségek)
  • különböző eredetű megbetegedések miatt: leukémia, vérszegénység, policitémia vera, ólommérgezés, daganatos betegségek terápiájának eredményeképpen.
Csökkent kiválasztás esetén:
  • ha a vese húgysav kiválasztása nem megfelelő: vesebetegségek, cukorbetegség
  • hirtelen fogyás mellett, amikor a ketontestek gátolják a kiválasztást
  • alkoholfogyasztás - elsősorban sör, és rövid italok - eredményeként, amely fokozza a húgysavtermelést, ugyanakkor csökkenti a kiválasztást
Gyógyszer fogyasztás hatására:
  • egyes vízhajtó gyógyszerek mellékhatásaként
A magas húgysavszint az esetek kb. 30 %-ában alakul ki a metabolikus szindróma „halálos négyese” (elhízás, magas vérnyomás, magas vérzsírszintek, cukorbetegség) mellett, ami köszvényes panaszokat is okozhat.

Hogyan csökkenthető a húgysavszint?
  • tapasztalatok szerint fogyás alkalmával (pl. metabolikus szindróma esetén) csökkenhet a húgysavszint. Fontos, hogy a testtömeg csökkentésének mértéke lassú legyen, havi 1-3 kg, hogy ne keletkezzenek ketonok a zsírégetés során
  • ajánlott az alkoholfogyasztás kerülése
  • kerülni javasolt a sok purint tartalmazó táplálékok túlzott fogyasztását, oda kell figyelni a fehérje források minőségi megválasztására, purin tartalmára azért, hogy a megszorítás semmiképpen ne vezessen hiányos fehérjebevitelhez
  • hagyományos táplálkozás esetén naponta kb. 600-1000 mg purin kerül a szervezetbe. Ezt javasolt lecsökkenteni szigorúbb esetben napi 100- 200 mg-ra, enyhébb megszorítás esetén 300 mg alá.
Igen magas purin tartalmú élelmiszerek (250 mg/100 g felett): belsőségek, lóhús, szardínia, hekk, tonhal, pisztráng

Magas purin tartalmú élelmiszerek (150-250 mg/100 g között): csirke-, pulykamell, sertéshús, marhahús, bárányhús, borjúhús, lazac, hering, ponty

A magas húgysavszint sok esetben megelőzhető lenne egészséges életmóddal és táplálkozással. Az ajánlások megvalósítása átgondolt lépésnek bizonyulna, hiszen a magas húgysavszint - a gyógyszeres kezelés mellett - étrenddel is befolyásolható.

Hogyan táplálkozzunk?

A jó választáshoz táplálkozási alapismeretekre van szükség, ugyanis minden „gyógyító” étrend alapja az, hogy egészséges összetételű legyen. Ehhez igazodnak a különféle betegségek speciális igényei, mint magas húgysavszint esetén a purinbevitel csökkentése.

Energia:

Magas húgysavszint gyakrabban alakul ki azoknál, akik túlsúlyosak, vagy elhízottak. Emiatt, mérsékelten energiaszegény legyen az étrend. Cél a lassú mértékű fogyás, ezért általában ajánlott napi 1500-2000 kcal energia tartalmú étrendet összeállítani, rendszeres testmozgással kombinálva. A lassú fogyás előnye, hogy az étrend könnyebben, és hosszabb ideig betartható az enyhébb megszorítások miatt.

Fehérjék:

Magas húgysavszint esetén kerülni kell a sok purint tartalmazó táplálékokat. A húsok mennyiségi és minőségi megszorítása mellett mellőzzük a hús anyagait tartalmazó húsleveseket, csontleveseket, erőlevest, halászlét, kocsonyát, pecsenyelét is, hiszen ezek levébe főnek ki azok az anyagok, amelyek a panaszokat kiváltják.

Panaszmentes időszakban, kis mennyiségben beépíthető az étrendbe húsféle elsősorban a csirke- és pulykacomb, és felvágottak közül a gépsonka jellegűek. A húsokat hideg vízben lehet kissé előfőzni, a főzőlevet leöntve, utána egyéb módon - párolva, sütve - elkészíteni. Hideg vízben előfőzve a húsokban levő purin kioldódik a főzőlébe, és az elfogyasztandó hús purin tartalma kisebb lesz.

Fontos tudni, hogy noha a halak nagyon egészséges fehérjeforrások, azonban a halak húsa is „hús”, ami purint tartalmaz.

A tejtermékek fogyaszthatók fehérjeforrásként, de energiaszegény étrend esetén közülük az alacsonyabb zsírtartalmúak (sovány sajtok, túró, joghurt, kefir) ajánlottak.

Köszvényes panaszok idején a húsokat és húskészítményeket átmenetileg ajánlott kihagyni az étrendből.

Zsírok:

A tápanyagok közül a legtöbb energia a zsiradékokban (zsír, olaj, vaj, margarin) van. Ezért testtömeg csökkentő étrendben előtérbe kerülnek a zsiradékszegény konyhatechnikai fogások: főzés, párolás, alufólia, sütőfólia használata. Olajok közül a préselt olajok összetétele kedvezőbb, és ezeket célszerű hevítés nélkül (pl. salátákhoz) használni.

A tengeri halakban található zsiradékok csökkenhetik a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát, viszont egyes halak húsának is magas a purin tartalma. Mivel heti 2-3 alkalommal lenne előnyös tengeri halat enni, maximum 10 dkg-os adagban válasszuk a tőkehalat (110 mg purin), vagy a makrélát (145 mg purin).

Szénhidrátok:

Hazánkban a lakosság fogyasztására jellemző, hogy az ajánlásokhoz képest az étrend kevesebb zöldség-, főzelékfélét, és gyümölcsöt tartalmaz. A szénhidrátbevitelünk ezért átalakításra szorul.

Növelni kell az összetett, és ezzel együtt a nem emészthető szénhidrátok, azaz élelmi rostok bevitelét: zöldség-, főzelék-, gyümölcs és gabonából készült termékek fogyasztásával. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzéseként (melynek egyik kockázati tényezője a magas húgysavszint is) napi 60-80 dkg, változatos összetételű zöldséget, főzelékfélét és gyümölcsöt lenne ajánlatos elfogyasztani.

A magas húgysavszint gyakran alakul ki a cukorbetegség mellett. Cukorbetegség esetén ügyelni kell a naponta, és étkezésenként javasolt szénhidrátok mennyiségére, és azok vércukoremelő hatására. Érdemes az élelmiszereket időnként megmérve ellenőrizni, hogy mennyi az egy adagban elfogyasztható mennyiség.

Cukorbetegség esetén kerülendő a cukor, szőlőcukor és a méz fogyasztása (egyébként is luxus energia). Tejből, a benne levő tejcukor (laktóz) miatt, legfeljebb napi fél liter fogyasztható, lehetőleg 2-3 alkalomra elosztva. A gyümölcscukor (fruktóz) összes mennyisége legfeljebb napi 50 g lehet, melynek egy része származhat friss gyümölcsökből.

Az édesítésre használható fruktóz alkalmazása azoknál sem javasolt, akik nem cukorbetegek, mivel kedvezőtlenül hat a húgysavszint, és a koleszterinszint alakulására. A fruktózzal édesített élelmiszerek is kerülendők.

Divatos étrendekben gyakran ellenségként kezelik a „szénhidrátokat”, pedig a rostos gabonatermékek, zöldségek, főzelékfélék és gyümölcsök is szénhidrátokat tartalmaznak. A bennük levő rostok, nem hasznosuló szénhidrátok, de jó hatással vannak szervezetünk megfelelő működésére.

Folyadékbevitel

Az emberi testnek több mint a 60 %-a víz. Naponta egy felnőtt ember kb. 2,5 liter folyadékot veszít, párologtatással (izzadás, lehelet), vizelettel, széklettel.

A folyadékigényt számos körülmény befolyásolja: környezet hőmérséklete, testtömeg, bőrfelszín nagysága, fizikai aktivitás, nagyobb konyhasófogyasztás, hányás, hasmenés, láz stb.

A napi folyadékszükségletből kb. 1,5-2 litert fedezünk italok fogyasztásából, hasonló mennyiséghez jutunk ételeinkből, valamint a fehérjék, zsírok és szénhidrátok elégetése során nyert „oxidációs” vízből.

A folyadékszükséglet kielégítésének az alapját azonban a következők képezik:
- csapvíz, ásványvizek
- teák (javasolt cukor nélkül készíteni)
- gyümölcslevek (frissen préselt, 100 %-os - egyéni érzékenység szerint, mivel magas fruktóz tartalmuk miatt köszvényes panaszokat válthatnak ki -, és a hozzáadott cukor nélküli változatok)
- üdítők (hozzáadott cukor nélkül)

A folyadékbevitellel nem szabad megvárni a szomjúságérzetet, hanem folyamatosan kell gondoskodni a pótlásról. Az idősebb embereknél kevésbé jelentkezik a folyadékhiány érzékelése. A sötétebb színű, besűrűsödött vizelet, sőt a székrekedés is utalhat arra, hogy a szervezetnek több folyadékra lenne szüksége. A besűrűsödött vizeletben a táplálékokból képződő kristályos anyagokból könnyebben képződnek kövek. A húgysavkövek savas kémhatású vizeletben keletkeznek.

Szerveinknek, szöveteinknek van pH optimuma, amely egészséges egyénnél állandó, rendkívül szűk határok között mozog. Gyakorlatilag változatlan a vér, nyál, ízületi folyadék pH értéke, nagyobb tartományban (pH 5-8 között) mozog a vizelet pH értéke.

A húgysavkövek képződését segítik a fehérjékben gazdag, vizeletet savanyító ételek. A vizeletet lúgosító zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök fogyasztása gátolja a húgysavkő képződést.

Élvezeti szerek

Az alkohol fogyasztása nem javasolt, különösen kedvezőtlenül hat a húgysavszintre a sör és a rövid italok.

A kávé, tea, kakaó étrendbe építése megengedett, mert a bennük levő purin származékokat a szervezet nem használja fel a húgysavképzésben, így nem növeli sem a vér, sem a szövetek húgysavszintjét.

Röviden összegezve, a magas húgysavszint étrendje:

Testtömegcsökkentő étrend, egészségeseknek javasolt összetételben, a táplálékok minőségi válogatásával, mennyiségileg kontrollált purinbevitellel és megfelelő folyadékfogyasztással.

Kerülendők: energiadús, erősen fűszerezett ételek, belsőségek, egyes halak, húsok, vadhúsok, szárazfőzelékek, édességek, alkoholos italok.

Javasoltak: növényi eredetű ételek, zöldségfélék, gyümölcsök, tojás, tej, tejtermékek.

Az ajánlott 5-6 étkezés valójában 3 főétkezés, és 2-3 alkalommal lehetőleg 100 kcal alatti, cukorbetegség esetén 10-20 g szénhidrát tartalmú étel, ital fogyasztása.

Húsokból, halakból egy adagban 8-10 dkg-nyi mennyiség ajánlott, felvágottakból, sajtokból 3-4 dkg.

Táplálkozási tanácsért forduljunk dietetikushoz, aki a táplálkozástudomány és a dietetika területén szerzett végzettséggel rendelkezik, és birtokában van az egészségi állapotot figyelembe vevő, személyre szabott étrend összeállításához szükséges tudásnak.

Tudta-e, hogy
  • A húgysav a nukleinsavakat (DNS, RNS) felépítő purin vegyületek egyik lebontási terméke.
  • Gyakran előfordul, hogy az emelkedett húgysavszint mellett egyéb tünet nincsen.
  • Minél magasabb a húgysavszint, annál nagyobb a bármely okú szív-, és érrendszeri halálozás kockázata.
  • Több tanulmány szerint a magas húgysavszint önálló rizikófaktornak bizonyult mindkét nemben, de a nőket súlyosabban érinti. Nőknél magas húgysavszint mellett, a szív koszorúér betegség esetén kialakult halálozás 400 %-kal magasabb, mint azoknál, akiknél a húgysavszint 260 µmol/l alatt van. A férfiaknál „csak” 77%-kal magasabb a halálozás a normális húgysavszintűekhez képest. A magas húgysavérték előre vetítheti más kardiovaszkuláris esemény - agyvérzés, magas vérnyomás vagy egyéb betegségek - megjelenését.
  • Köszvényről akkor beszélünk, amikor a húgysav kristályai - fájdalmas gyulladást okozva - lerakódnak az ízületekben.
  • A vesekövesség húszszor gyakrabban fordul elő köszvényeseknél, mint az átlag lakosságnál.
| köszvény, húgysav, purin, artritisz urika
2014-11-24 10:35:06


Húgysavcsökkentés?

Sokan valószínűleg elgondolkodnak, hogy mi lehet az a „húgysav”, hiszen ez a szó napjainkban kevésbé ismert.


A köszvény kezelése napjainkban

A köszvény, (latin neve arthritis urica) a kristály által kiváltott ízületi gyulladások közé tartozik.


A köszvény kiváltó okai

A köszvény az ízületi gyulladás különösen fájdalmas formája, gyakran fordul elő a láb- és kézujjakon. A súlyos köszvényes rohamok kivédhetők, ha tudjuk, mi vál...


A cseresznye csökkentheti a köszvényes rohamok kockázatát

A cseresznye fogyasztása csökkentheti a köszvényes rohamok kockázatát - állapították meg tanulmányukban amerikai kutatók.


A köszvény okai, tünetei, kezelése

A köszvény az arthritis (ízületi elfajulás) egyik fajtája, amelyet az ízületekben lerakódó húgysav okoz. A húgysavháztartás felborulása miatt kialakult apró kristá...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^