A vészes vérszegénységről A korábban ismertetett vashiányos vérszegénységek mellett közismert kórkép
a vészes vérszegénység, mely nevét súlyos tüneteiről és nehezen befolyásolható
természetéről kapta. Az elnevezés abból az időszakból származik, amikor a betegség
oka, annak lényege még nem volt általánosan ismert és a klasszikus tünetek leírásának
időszakában a vérszegénységet vitaminok, máj vagy csukamájolaj etetésével próbálták
befolyásolni. Ma már többet tudunk a vérszegénységek lényegéről, így a vészes
vérszegénység oka is tisztázódott, kezelésének módja is megoldott.
Mini-transzplantációval gyógyítható a sarlósejtes betegség Egy finom és óvatos transzplantációs módszer is eredményes lehet azoknál a felnőtteknél, akik súlyos sarlósejtes vérszegénységben szenvednek - ehhez csak annyi kell, hogy találjanak egy megfelelő donort.
1
A rovat legjobb cikkei
C-vitamin-hiányos anémia A C-vitamin-hiányos anémia ritka anémiaféleség, melyet a C-vitamin hosszantartó
és súlyos hiánya okoz.
Csökkent vörösvértest-képzés A vörösvértestek keletkezéséhez számos anyagra van szükség. A legfontosabb
a vas, a B12-vitamin és a fólsav, de szükség van még bizonyos mennyiségű
C-vitaminra, riboflavinra és rézre, valamint egyes hormonok egyensúlyára is,
legfőképpen az eritropoetinére (a vörösvértestek termelődését s...
Hemoglobin C, -S-C és -E betegség A hemoglobin C betegség az amerikai fekete népesség 2-3 százalékában fordul
elő. Csak akiknél a betegségre jellemző mindkét gén jelen van, azoknál alakul
ki az anémia, melynek súlyossága változó. Akiknél a betegség fennáll - különösen
gyermekeknél - hasi és izületi fájdalommal, lépnagyob...
Paroxizmális nokturnális hemoglobinuria A paroxizmális nokturnális hemoglobinuria (rohamokban jelentkező éjszakai
hemoglobin vizelés) egy ritka, hemolitikus (vörösvértest-szétesés által előidézett)
anémia, amelyben a vörösvértestek hirtelen kialakuló és visszatérő rohamokban
jelentkező szétesését az immunrendszer okozza.
Sarlósejtes anémia A
sarlósejtes anémia örökletes betegség, melyre a vörösvértestek sarló alakja és
idült hemolitikus vérszegénység jellemző.
Beteges sápadtság Vérszegénységnek – anaemiának – általában azokat a vérrel kapcsolatos betegségeket nevezzük, amelyek a vörösvértesteket vagy a bennük található oxigénszállító hemoglobint befolyásolják.
Természetes arcpír Gondolta volna, hogy a Föld lakosságának hozzávetőleg egyharmada szenved
vérszegénységben, túlnyomó többségük vashiány miatt? A vashiány a leggyakoribb
táplálkozási hiánybetegségek közé tartozik. Leginkább a gyerekek, fogamzóképes
korú nők, várandós és szoptató anyák, valamint az idős...
A vérszegénység és annak leggyakoribb
típusai Vérszegénység az az állapot, amikor a perifériás vérben a keringő vörösvérsejt- és
ezzel kapcsolatos hemoglobinszint csökkent.
Egyetlen adattal a vérszegénység nem jellemezhető, példaképpen említhető, hogy
egészséges terheseken a terhesség harmadik harmadában a vér, pontosabban a
plazmatérfogat ...
Folsavhiányos vérszegénység Folsavhiány miatt a második leggyakoribb makrociter vérszegénység alakul ki. Az
emberi szervezet a B 12-vitaminhoz hasonlóan nem tudja előállítani a folsavat, ezért
kész formában, vitaminként veszi fel, mely a vörösvérsejtképzéshez elengedhetetlen.
Vashiányos vérszegénység A vas életfontos alkotóeleme a hemoglobinnak, nélküle a hemoglobin nem képes
oxigént megkötni. A vas számos fontos enzim működéséhez is szükséges. A szervezet
vasháztartása és -raktára egészséges körülmények között szabályozza a gyomor-bél
rendszerből történő felszívódást.
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
