A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseinek másik csoportjában, a mérsékelten agresszív, úgynevezett indolens limfómákban a kemoterápia mellőzhetővé válhat az immunterápia és az új gyógyszerek alkalmazása révén – mondja Dr. Demeter Judit, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora.

Évente több ezer esetben diagnosztizálnak limfómát Magyarországon; sokarcú betegségről van szó, csaknem hatvan alfaja ismert.

A limfóma a nyirokrendszer daganatos megbetegedése. Mivel többnyire általános tünetekkel jár, sajnos sokszor csak előrehaladott stádiumban kerülnek hematológushoz a betegek.

A limfóma sokarcú betegség. A limfómás betegek csaknem 30 százaléka a gyorsan osztódó sejtekből kialakuló agresszív típustól szenved, gyógyításukban komoly áttörés történt az utóbbi években.

A hagyományos kemoterápiás kezelést célzott immunterápiával egészítették ki, amely akár 30 százalékkal is megnövelheti a gyógyultak arányát.

A diagnosztika is komoly szerepet játszik a sikerben, a PET CT segítségével ugyanis pontosabban tudják meghatározni a betegség kiterjedését, majd a kontrollok alkalmával követik a kezelés eredményességét.

A kezdeti panaszok – pl. kiütések, viszketés, jelentősebb fogyás, láz, éjszakai izzadás – alapján sokan először bőrgyógyászhoz, reumatológushoz, gasztroenterológushoz fordulnak. A gyors diagnózis azért is fontos, mert minél előbb kezdődik el a kezelés, annál eredményesebb lehet a gyógyítás.

Sokszor közvetve kerülnek hematológushoz a betegek, ezért fontos, hogy a más szakterületeken dolgozó orvosok is felismerjék a tüneteket, gerincpanaszok, csontfájdalom esetén történjen vérsejtsüllyedés és összfehérje meghatározás, illetve az is alapvető, hogy tudják, hova, mely centrumokba irányíthatják tovább a betegeket.

Bármely életkorban kialakulhat a limfóma, az életkor előrehaladtával, 60-70 éves kor felett azonban gyakoribb. Még nem lehet pontosan tudni, hogy mi áll a betegség hátterében, több tényező is szerepet játszhat a limfóma különböző típusainak kialakulásában.