Vérátömlesztés: a legkorábban
alkalmazott szerv- (szövet-) átültetés Az emberiség hamar felismerte, hogy a vér az élet hordozója: tapasztalták például,
hogy a sebesült harcosok vérüket elveszítve életüket is elveszítik.
Évezredeken át csak annyit tudtunk tehát, hogy a vér az élet hordozója. Érthető,
hogy az orvosok évszázadokon keresztül kísérleteztek azzal, hogy vérző vagy
vérszegény betegeket vér adásával gyógyítsanak vagy fiatalítsanak meg.
Mit kell tudni a vércsoportokról? A vérben lévő valamennyi sejt védőburokkal rendelkezik, annak érdekében, hogy a
sejt belsejében lévő anyagok együtt tudjanak maradni, megfelelő működést biztosítva.
Ez a védőburok - idegen szóval membrán - azonban nem sima, mint a luftballon,
hanem a burkot alkotó fehérjék, cukrok és zsíranyagok (lipidek) ágas-bogas,
kitüremkedéseket és behúzódásokat tartalmazó külső felszínt hoznak létre. Talán
legjobban úgy lehet elképzelni, mint a vadgesztenyét, védőburkával.
Az „öreg vér” fertőzést okozhat A 29 napon túl tárolt vér beadása kapcsán emelkedik a szövődményes fertőzések kockázata, bár ez az idő még mindig két héttel rövidebb, mint amit a készítmények tárolhatóságával kapcsolatban előírtak.
A konzerv vérben kevés a nitrogénoxid Évente emberek milliói kapnak vérátömlesztést, ám az így kapott vér jelentős részében nincs elegendő, az oxigén szállításához szükséges nitrogénoxid, olvasható az Amerikai Tudományos Akadémia közleményeiben.
Biztonságosabbá tehető-e a transzfúzió? A vér és vérből készült termékek (közös néven transzfúzió) adása megfelelően alkalmazva életmentő, ám magában hordozza a különböző emberi vírusfertőzések átvitelének lehetőségét. E veszély csökkentésére régóta jelentős erőfeszítéseket tesz az orvostársadalom.
Egy DNS-alapú vércsoport-meghatározás életeket menthet A jelenleg alkalmazott, szerológiai alapú vércsoport-meghatározásnál sokkal pontosabb az, amely a DNS-minták hasonlóságát keresi, olvasható a brit vérellátó szolgálat tanulmányában.
Az „öreg vér” fertőzést okozhat A 29 napon túl tárolt vér beadása kapcsán emelkedik a szövődményes fertőzések kockázata, bár ez az idő még mindig két héttel rövidebb, mint amit a készítmények tárolhatóságával kapcsolatban előírtak.
A konzerv vérben kevés a nitrogénoxid Évente emberek milliói kapnak vérátömlesztést, ám az így kapott vér jelentős részében nincs elegendő, az oxigén szállításához szükséges nitrogénoxid, olvasható az Amerikai Tudományos Akadémia közleményeiben.
Ítélet a kanadai Vöröskereszt ügyében A kanadaiak történelmük legnagyobb közegészségügyi botrányának tartják, hogy a 80-as évek végén és a 90-es évek elején hemofiliás betegek fertőzött vérkészítményeket kaptak. Több mint ezer kanadai kapott HIV-fertőzést, és tovább 20 ezren hepatitis C-t.
Megsemmisítették a fertőzött vérrel kapcsolatos aktákat Nagy-Britanniában A brit kormány beismerte, hogy HIV fertőzött vérrel kezelt betegek szinte valamennyi aktája megsemmisült. Az 1980-as években és a 90-es évek elején hemofíliás és más betegek százával fertőződtek meg hepatitis C-vel vagy HIV-vel. A kormány tagadja, hogy szándékos eltussolás történt, és „sajnála...
A vér biztonságát szolgáló vizsgálatok A gondos vizsgálaton és kikérdezésen túl, amelynek az előzőekben felsorolt
minden körülményre ki kell terjednie, több laboratóriumi vizsgálat is szolgálja a vért
kapó biztonságát. Miért van erre szükség?
A véradások formái Az első vérátömlesztések úgy történtek, hogy egymás mellé fektették a beteget és a
véradót (latin eredetű szóval: donor), egy-egy gumicső segítségével úgy kötötték
össze a két személyt, hogy a csőrendszer közepén egy háromirányú csap és egy
dugattyús fecskendő volt. Az orvos ennek segítségével le...
A véradók vizsgálata A véradás célja és értelme az, hogy segítsünk azokon a betegeken, akiknek csak
ezzel lehet betegségüket kezelni.
A vérátömlesztés leggyakoribb formái Teljes vér
Ma már csak ritkán alkalmazzák, akkor, ha baleset vagy más betegség, nagy vérveszteséggel
járó műtét miatt a beteg rövid idő alatt sok vért veszít.
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
