hirdetés
Az emberiség hamar felismerte, hogy a vér az élet hordozója: tapasztalták például, hogy a sebesült harcosok vérüket elveszítve életüket is elveszítik. Évezredeken át csak annyit tudtunk tehát, hogy a vér az élet hordozója. Érthető, hogy az orvosok évszázadokon keresztül kísérleteztek azzal, hogy vérző vagy vérszegény betegeket vér adásával gyógyítsanak vagy fiatalítsanak meg.
A vérben lévő valamennyi sejt védőburokkal rendelkezik, annak érdekében, hogy a sejt belsejében lévő anyagok együtt tudjanak maradni, megfelelő működést biztosítva. Ez a védőburok - idegen szóval membrán - azonban nem sima, mint a luftballon, hanem a burkot alkotó fehérjék, cukrok és zsíranyagok (lipidek) ágas-bogas, kitüremkedéseket és behúzódásokat tartalmazó külső felszínt hoznak létre. Talán legjobban úgy lehet elképzelni, mint a vadgesztenyét, védőburkával.
A 29 napon túl tárolt vér beadása kapcsán emelkedik a szövődményes fertőzések kockázata, bár ez az idő még mindig két héttel rövidebb, mint amit a készítmények tárolhatóságával kapcsolatban előírtak.
Évente emberek milliói kapnak vérátömlesztést, ám az így kapott vér jelentős részében nincs elegendő, az oxigén szállításához szükséges nitrogénoxid, olvasható az Amerikai Tudományos Akadémia közleményeiben.
A vér és vérből készült termékek (közös néven transzfúzió) adása megfelelően alkalmazva életmentő, ám magában hordozza a különböző emberi vírusfertőzések átvitelének lehetőségét. E veszély csökkentésére régóta jelentős erőfeszítéseket tesz az orvostársadalom.
A jelenleg alkalmazott, szerológiai alapú vércsoport-meghatározásnál sokkal pontosabb az, amely a DNS-minták hasonlóságát keresi, olvasható a brit vérellátó szolgálat tanulmányában.
AP fotó
Az El Salvadorban jótékonysági munkát végző szívsebész a műtétet megszakítva adott vért nyolcéves betegének.
A brit kormány beismerte, hogy HIV fertőzött vérrel kezelt betegek szinte valamennyi aktája megsemmisült. Az 1980-as években és a 90-es évek elején hemofíliás és más betegek százával fertőződtek meg hepatitis C-vel vagy HIV-vel. A kormány tagadja, hogy szándékos eltussolás történt, és „sajnálatos” balesetnek nevezte a történteket.
1 |
hirdetés
Az előző fejezeteken leírtak elég részletesen rávilágítottak a transzfúzió veszélyeire, ezért azt - ha lehetséges - kerülni kell.
A gondos vizsgálaton és kikérdezésen túl, amelynek az előzőekben felsorolt minden körülményre ki kell terjednie, több laboratóriumi vizsgálat is szolgálja a vért kapó biztonságát. Miért van erre szükség?
Az első vérátömlesztések úgy történtek, hogy egymás mellé fektették a beteget és a véradót (latin eredetű szóval: donor), egy-egy gumicső segítségével úgy kötötték össze a két személyt, hogy a csőrendszer közepén egy háromirányú csap és egy du...
A véradás célja és értelme az, hogy segítsünk azokon a betegeken, akiknek csak ezzel lehet betegségüket kezelni.
Teljes vér

Ma már csak ritkán alkalmazzák, akkor, ha baleset vagy más betegség, nagy vérveszteséggel járó műtét miatt a beteg rövid idő alatt sok vért veszít.

Az előzőekben már utaltunk rá, hogy a vérátömlesztés során fennáll bizonyos fertőző betegségek átvitelének lehetősége. Ezek valóságos veszélye azonban jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. A változást az 1980-as évek közepe hozta, amikor kider...
1 | | | | | | | |
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
ARCHÍVUM
hirdetés




Copyright InforMed 2002 Kft.