Összeférhetetlen
Az emberek általában tudják, hogy milyen vércsoportba tartoznak. Abban már kevesebben jártasak, hogy miért különböztetünk meg többféle vércsoportot. A vércsoportok és Rh-faktorok világába dr. Horváth László, a Schöpf-Merei Kórház és Anyavédelmi Központ genetikusa kalauzol bennünket.
Pulzus 2000 ; Más-Kép Kft.
Az AB0 vércsoportrendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900-ban Bécsben. Az ő rendszere szerint négyféle vércsoport van: A, B, AB és 0.
A vércsoportok megkülönböztetése az átlagosan 7,2-7,8 mikrométer nagyságú vörösvérsejtek sejthártyájának bizonyos kémiai anyagain alapul. A vörösvérsejtek felszínén lévő speciális molekulák határozzák meg a sejt "csoportfajlagosságát".
Ennek alapján felállíthatjuk a vértranszfúziós sémát. Vagyis könnyen átláthatjuk, hogy ki, kinek adhat vért. Csak a 0 vércsoportúak adhatnak mindenkinek, mert alfa- és béta-ellenanyag is van a vérükben. Az esetleges vérátömlesztéskor arra kell ügyelni, hogy a véradó és a vért kapó vércsoportja megegyezzen. Ellenkező esetben a vérátömlesztés veszélyes, mert a két vér reakcióba lép egymással, és eltérő kémiai jellegzetességeik miatt a szervezet testidegennek tekinti az új vért. Majd elpusztítja a benne lévő vörösvérsejteket, mintha fertőző baktériumok volnának. Landsteiner és Wiener egy másik vércsoportrendszert is felfedezett, amelyet faktorok határoznak meg.
Kísérletükben a Rhesus macacus (ebből ered az Rh rövidítés) majom vérét tengerimalacba fecskendezték. Az állatban ennek hatására nyolc nap alatt kialakultak az ellenanyagok. A malac vérsavója tehát a majom vörösvérsejtjeit agglutinálta és feloldotta. A Rhesus macacus majom vérével immunizált tengerimalac-savó emberi vérrel összehozva az európai emberek 85 százalékában kicsapódást eredményez. Az ilyen emberi vért nevezzük Rh-pozitívnak, olyan esetekben pedig, amelyekben a kicsapódás nem jön létre (15 százalék), Rh-negatívnak.
Az első terhességnél nincs gond, mert az első szüléskor a magzati vér belekerül az anya keringési rendszerébe, amely az Rh-pozitív sejtekkel szemben ellenanyagot termel.
A második terhességnél, illetve szülésnél az okozza a problémát, hogy a kész ellenanyag, amely az anyában van, átjut a magzatba. Az újszülött besárgul, ödémás és vérszegény lehet. A sárgaság átitatja az idegrendszer extrapiramidális piramispályákon kívüli magjait, és mozgásfogyatékos, értelmi fogyatékos lehet az utód. Ezt kivédeni az időben elvégzett vércserével lehet.
Ma már a frissen szült Rh-negatív anyáknak ha Rh-pozitív újszülöttnek adnak életet 72 órán belül AntiD gammaglobulin oltást adnak, amely leköti a magzatból származó Rh-pozitív vörösvérsejteket. Így ezek az anyát nem immunizálják, tehát nem termel ellenanyagot a szervezete.
Szerencsére már a terhesség alatt meg lehet állapítani az anya véréből az anti-D titert. A védőnő és a terhesgondozó orvos erről mindig időben tájékoztatja a kismamát és megteszik a megfelelő intézkedéseket.
2002-08-02 16:35:33