MetakeresőMagunkrólPartnerekIM site-okOrvost keresekLinkekMediFórumEnglish





Szakmai oldalak


A belépés ingyenes
regisztrációhoz kötött.

Az orvos válaszol


Rovatvezető: Dr. Szendei Katalin









Belépés

azonosító:

jelszó:




Regisztráció új felhasználók számára


Elfelejtette jelszavát?

Szavazás


Beoltatja magát a H1N1 ellen?

jelenlegi állás
Archívum


Nem, mert félek a mellékhatásoktól


Nem, mert csak hisztéria az egész


Igen, mert nem akarok megbetegedni


Még nem tudom






Főoldal Betegségek Betegségek részletesen Mozgásszervi betegségek Ízületi és kötőszöveti betegségek (SLE, fibromyalgia, RA)

Poliarteritisz nodóza

poliarteritisz nodóza

A poliarteritisz nodóza (polyarteritis nodosa) a közepes méretű artériák egyes szakaszainak gyulladása és károsodása. A betegség miatt csökken a vérellátás azokban a szervekben, melyekért ezek az erek felelősek. Ha nem kezelik megfelelően, a betegség gyakran halálos. Általában 40 és 50 éves kor között alakul ki, de bármely életkorban előfordul. Férfiakban háromszor gyakoribb, mint nőkben. Oka ismeretlen, bár kialakulhat olyan reakciók következtében, melyeket bizonyos gyógyszerek vagy vakcinák váltanak ki a szervezetben. Néha valószínűleg vírus- vagy baktériumfertőzések állnak a gyulladás hátterében, de legtöbbször nem lehet megtalálni a betegséget kiváltó okot.

Tünetek

A betegség kezdődhet enyhe tünetekkel, és mégis néhány hónap alatt halálos kimenetelűvé válhat, míg máskor lappangva alakul ki senyvesztő betegséggé. Kiterjedhet bármelyik szervre vagy a szervek egy adott csoportjára, és a tünetek is attól függnek, hogy melyik szerv érintett. A poliarteritisz nodóza gyakran hasonlít más betegségekhez, melyeknek szintén része az artériák gyulladása (vaszkulitisz). Az egyik ilyen betegség a Crg-Strauss-tünetegyüttes, mely a poliarteritisz nodózával ellentétben asztmához vezet.

A láz a leggyakoribb korai tünet. Hasi fájdalom, zsibbadás és érzéketlenség a kézben és a lábban, gyengeség, súlycsökkenés szintén korán jelentkezhet. A poliarteritisz nodóza a betegek háromnegyedénél károsítja a vesét is. Emiatt magas vérnyomás, a vízvisszatartás miatt pedig ödéma alakul ki, míg a vizelet megkevesbedik vagy egyáltalán nem képződik. Ha a betegség a gyomor-bél rendszer ereit támadja meg, akkor a bél bizonyos területei átlyukadnak, majd súlyos fájdalmakkal, véres hasmenéssel és magas lázzal járó hasi fertőzés lép fel (peritonitisz). Ha a szívhez vezető erek károsodnak, akkor mellkasi fájdalmak keletkeznek és szívroham következhet be. Az agy ereinek romlása fejfájást, görcsöket, hallucinációt okoz. A máj ugyancsak jelentős mértékben károsodhat. Gyakori az izom- és ízületi fájdalom, valamint az ízületek gyulladása. A bőrhöz közeli erek tapintással göbösnek és rendellenesnek érezhetők, és ritkán az erek fölötti bőrön fekélyek alakulnak ki.

Kórisme és kezelés

Nincs olyan vérvizsgálat, amelyre a diagnózist alapozni lehetne. Az orvosban akkor merül fel a betegség gyanúja, ha a tünetek együttese és a laboratóriumi eredmények más módon nem magyarázhatók. Akkor is erre gondolhat, ha korábban egészséges, középkorú férfiakban láz és neurológiai tünetek (pl. foltokban előforduló érzéketlenség, zsibbadás, vagy bénulás) lépnek fel. A betegség diagnózisa az érintett erek biopsziájával igazolható. Gyakran szükség van a máj vagy a vese biopsziájára is. Egy másik vizsgálattal, melynek során festékanyagot injekcióznak az artériába, majd röntgenfelvételeket készítenek (arteriográfia), kimutathatják az erek sérülését.

Kezelés nélkül csak a betegek 33%-a éri meg az egy évet, és 88%-uk öt éven belül meghal. Agresszív kezeléssel azonban a beteg halála megakadályozható. Természetesen, ha gyógyszer okozta a betegséget, annak szedését le kell állítani. Nagy adagban kortikoszteroidot, pl. prednizolont kell adni a betegnek. Ez megakadályozza a betegség súlyosbodását, és a betegek egyharmadában tünetmentes időszakokhoz vezet. Mivel általában igen hosszú kortikoszteroid kezelésre van szükség, ahogy a tünetek alábbhagynak, az adagokat is csökkentik. Ha a kortikoszteroidok nem enyhítik kellőképpen a gyulladást, akkor helyettük vagy mellettük kaphat a beteg az immunrendszert elnyomó gyógyszereket (immunszuppresszív gyógyszerek), pl. ciklofoszfamidot. Gyakran más gyógyszereket (pl. vérnyomáscsökkentők) is adni kell, hogy elejét vegyék a belső szervek károsodásának.

A kezelés ellenére számos életfontosságú szerv működése leállhat, vagy az elgyengült erek kiszakadhatnak. A veseelégtelenség gyakori halálok. Végzetes fertőzések szintén előfordulnak, mivel a kortikoszteroidok és az immunszuppresszív gyógyszerek hosszas használata miatt csökken a szervezet ellenállóképessége.


Oldalak: 1 ; MSD Orvosi kézikönyv a családban    Merck
2009-02-26 09:44:21


© Melania Kiadó, 1999.

Küldje el ezt a cikket ismerőseinek!

Nyomtatható verzió



MediFórum: Szóljon hozzá!
Ha orvosainktól szeretne kérdezni, NE IDE ÍRJON, az Orvos válaszol rovatnak küldje el kérdését. A választ a rovatban találja meg.
Kérjük, olvassa el tájékoztatónkat is.


  Új hozzászólás



Oldalak: 1




Főoldal Friss hírek Betegségek Életmód-wellness-természetgyógyászat IM site-ok
Egészségpolitika Szakmai oldalak Média ajánlat Adatvédelem Regisztráció




Keresés






Részletes keresés
Metakereső



We comply with the
This website is accredited by Health On the Net Foundation. Click to verify. HONcode standard for trustworthy health
information:
ellenőrzés.





Mi ez?

Hirlapom

InforMed
hírszolgálat







Várandósnapló


Babanapló





Keresés az MSD
kézikönyvben


Keresés a könyvben

Megjelent a Kézikönyv 2. kiadása

Gyógyszer a családban

















Diéta betegségekben















MediFórum - Orvosoknak és az egészségükkel törődőknek