A fájdalomérző idegek károsodása miatt észrevétlenül maradhatnak bizonyos sérülések. A lábat a cipő feltörheti, a beteg szögbe léphet, pedikűrözésnél sérülhetnek a lábujjak, a talp megéghet, a tyúkszemtapasz felmarhatja.

A mozgatóideg-sérülés következtében a lábfejizmok sorvadnak, ízületi elváltozások (kalapácsujj), talpi bőrkeményedés, a fokozott nyomás miatt talpi fekély alakulhat ki.

Az autonóm idegrendszeri károsodás csökkenti a verejték elválasztást, illetve alsó végtagi duzzanat is létrejöhet, a száraz, duzzadt bőr pedig sokkal sérülékenyebb. A magasabb vércukor mellett romlik a sebgyógyulási hajlam.

Az érelmeszesedés és a „kis erek” cukorbetegség okozta károsodása csökkenti a véráramlást, ez nem kedvez a lábsérülések gyógyulásának. Sajnos a cukorbetegeknél fokozott a fertőzésveszély is. A fenti okok hosszú ideje fennálló és nem mindig jól „karbantartott” cukorbetegség esetén olyan súlyos elváltozásokhoz vezethetnek, melyek gyakran csak csonkolásos műtéttel gyógyíthatók.

A megelőzés lehetőségei

1. A tartósan jó cukoranyagcsere meggátolja a késői ideg- és érrendszeri szövődmények kialakulását, így jelentősen csökkenti a lábsérülések súlyosabb következményeinek kockázatát. Diétával és gyógyszeres (tabletta vagy inzulin) kezeléssel hosszú távon normális vércukorértékeket kell elérni. Fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, a diétás ismeretek folyamatos bővítése és az ideális testsúlyra való törekvés.

2. A láb rendszeres gondozása, a sérülések elkerülése. A naponkénti langyos vízben történő lábmosás után a lábat és a lábujjközöket mindig szárazra kell törölni. A nedvesség a lábujjak közti gombás fertőzések melegágya, ennek bakteriális felülfertőződése komoly gondot okozhat.

Ha a láb bőre nagyon száraz, valamilyen semleges krémet, ha izzadékony, hintőport használjanak. A körmöket egyenesre kell levágni, a széleken olló helyett reszelőt használjanak. Pedikűrözésnél ne alkalmazzanak éles vagy hegyes eszközöket.

Fontos a zokni vagy harisnya napi cseréje, lehetőleg ezek ne legyenek műszálasak, illetve túl szorosak. A cipő legyen megfelelő nagyságú, kényelmes, puha bőrű, hajlékony talpú, belül ráncmentes. Minden felhúzás előtt külön ellenőrizzék a belsejét, nincs-e benne hiba (ránc, szakadás stb.), vagy idegen test (pl. apró kő). Soha ne járjanak mezítláb a fokozott sérülésveszély miatt.

3. A dohányzás abbahagyása. A dohányzás hosszú távon érelmeszesedést okoz, emellett a nikotin helyi érösszehúzódást is kivált.

4. Vizsgálják meg lábukat naponta megfelelő megvilágításban, ha kell, a talpat tükör segítségével.

Milyen kóros jeleket keressen egy cukorbeteg a lábán?

Berepedést, bőrkeményedést, tyúkszemet, fertőzést, bőrelszíneződést vagy fekélyt. Az előbbiek közül a bőrkeményedés habkővel óvatosan eltávolítható, az összes többi esetben viszont diabéteszes láb ellátásában járatos szakorvosnál történő mielőbbi jelentkezés szükséges.

Jelentéktelennek tűnő lábsérüléseket is mutassanak meg kezelőorvosuknak a későbbi nagyobb baj megelőzése miatt. Otthoni köröm- vagy tyúkszemműtétet ne végezzenek! A tyúkszemtapasz használata sem ajánlott cukorbetegségben.

A diabéteszes lábproblémák jó része a megelőző rendszabályok betartása mellett megelőzhető lenne. Emellett akkor is érdemes a cukorbetegek lábát évente megvizsgálni, ha az illető panaszmentes. A kalibrált hangvillával történő vibrációérzés vizsgálat lehetővé teszi a „cukorbeteg láb” korai felismerését és megfelelő gondozását, ellátását.