Inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia 2-es típusú cukorbetegséget megelőző állapot. A genetikai hajlam mellett az inzulinrezisztencia kialakulásában jelentős szerepe van a környezeti tényezőknek is: táplálkozás, mozgáshiány, stressz.

inzulinrezisztencia, cukorbetegség | InforMed Hírek14   InforMed | Glanz, J.

Az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigetek β-sejtei által termelt hormon, amelynek összetett anyagcsere funkciói vannak, de fóleg a cukoranyagcserét szabályozza. Inzulinrezisztenciáról akkor beszélünk, ha a normális mennyiségű inzulin kisebb vércukorcsökkentő hatással rendelkezik.

Ez kezdetben nem okoz tünetet, mivel a β-sejtek a csökkenő hatást fokozott inzulin termeléssel kompenzálják. Ha nem avatkozunk bele a folyamatba, akkor a hasnyálmirigy inzulin elválasztása csökken egy idő után, ami vércukorszint emelkedéséhez vezet. Az inzulinrezisztenciát csökkent cukorérzékenység követi (ez a cukorbetegség előállapota), majd kialakul a cukorbetegség.

A XX. század elején is voltak olyan betegek, akiknek egyidejűleg volt magas vérnyomása, cukorbetegsége és köszvénye. Azonban ezeknek a betegségeknek együttes előfordulása az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb egészségügyi problémájává vált. A „halálos négyes” tünetegyütteséhez – hasi típusú elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsír-szintek – olykor magas húgysavszint (esetleg köszvény) is járul.

1988-ban fogalmazták meg először, hogy nem ennyiféle betegsége van a páciensnek, hanem ez egy betegség, több tünettel. A tünetegyüttes végül metabolikus szindróma néven vált ismertté az ezredfordulón.

A szindróma kialakulásában meghatározó szereplő az inzulinrezisztencia, ami inzulinszint méréssel megállapítható már a cukoranyagcsere-zavarok (cukorbetegség és előállapotai) diagnózisa előtt is. A tünetek együttes jelenléte különösen magas szív- és érrendszeri kockázatot jelent.

A legújabb ismeretek szerint az idegrendszernek (agynak) is jelentős szerepe van a szindróma kialakulásában. Az inzulinrezisztencia az agy, az izomszövet, a máj és a zsírszövet csökkent inzulinérzékenységét jelenti. Viszonylag gyakori kórkép, Európa lakosságának kb. 20-25%-át érinti, azaz Magyarországon 2-2,5 millió embert.

A betegség kialakulása már hasi típusú elhízás („sörhas”) és magas vérnyomás megállapítása esetén megjósolható, érdemes ellenőriztetni a vércukor és vérzsír értékeket. Mivel ebben az időszakban tünetmentesek az érintettek, sokan nem veszik komolyan a problémát.

Nem elég csak az éhgyomri vércukorértéket megnézni, terheléses vércukor vizsgálaton is célszerű részt venni. A terheléses vércukorvizsgálat vagy glükóz tolerancia teszt): 75 g szőlőcukor elfogyasztásakor nem csak a vércukorszinteket mérik, hanem az inzulin szintet is meghatározzák.

Policisztás petefészek szindróma esetén a betegek 50-70%-ánál inzulinrezisztencia állapítható meg. Az inzulinrezisztenciás, PCOS-s nők 80%-a lesz diabéteszes 5 éven belül.

Inzulinrezisztencia kezelésére a metformin a 2-es típusú cukorbetegség kezelésekor elsőként adandó gyógyszer. Kétféle módon szabályozza a vércukorszint alakulását. Gátolja, hogy a májból glükóz szabaduljon fel és kerüljön a vérbe, ugyanakkor növeli az izom- és zsírsejtek inzulinérzékenységét.

Az Egyesült Államokban tanulmányozták a metformin hatékonyságát inzulinrezisztens betegeknél. Az eredmények szerint a metformin 31%-kal csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Még ennél is hatékonyabb az életmód terápia, vagyis a megfelelő étrend és mozgás. A napi energiaigényt számos tényező befolyásolja, amin nem változtathatunk (pl. életkor, nem), de van olyan tényező is, ami rajtunk múlik, és ez a mozgás.

Ha testtömeg csökkentésre van szükség, elég mindössze kb. 500 kcal-val kevesebbet enni, mint amennyi a szervezet igénye. Ideális, ha fél-egy év alatt a túlsúlyosak testtömegük 5-10%-át fogyják le, nem fogyókúrával, hanem egészségesebb életmóddal. Ezzel elérhető, hogy a szénhidrát- anyagcsere javul, az inzulinérzékenység 30-60%-kal nő.

Az energiát adó tápanyagok aránya inzulinrezisztencia esetén hasonló összetételben ajánlott, mint cukorbetegség esetén. A cukorbetegeknek szóló ajánlás szerint – az egészséges felnőtt lakossághoz hasonlóan – az energia százalékos megosztása: 15-20% fehérje, 30% zsír, 50-55% szénhidrát. 1400 kcal esetén a javasolt szénhidrát mennyiség 170-188 g.


Forrás: Táplálkozási Akadémia Hírlevél

| inzulinrezisztencia, cukorbetegség
2016-02-01 09:31:02


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^