A strúma megelőzhető! - A jód szerepe egészségünk megőrzésében (2.)
strúma, jód, pajzsmirigy
A jódhiányos táplálkozás problémaköre szerteágazó és nagyon sokoldalú. A legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban az, vajon milyen táplálkozási stratégiákkal küzdhetünk e fontos elem hiánya ellen...
A jód - a többi főelemmel összehasonlítva - csak ritkán fordul elő. Miután a Föld számunkra alig elképzelhető lassúsággal, de mégis állandó változáson megy keresztül, az elemek egyike sem oszlik el egyenletesen a környezetünkben.
A jód eloszlása
A jód bolygónk folyékony magjából a magmával együtt a tengerekbe ömlik, s lávaként egyenetlenül oszlik el a Föld felszínén.
A málló kőzetből is kiválik, és oldható só formájában a talajba szivárog. Minél sűrűbb/tömörebb a földfelszín, annál könnyebben köti meg az ily módon kioldódó sót, illetve az esővel a földre érkező jódrészecskéket. Ha a talaj laza, annál nagyobb mennyiségben jut ez az elem a talajvízbe, s áll ily módon a növényzet és az állatvilág rendelkezésére.
Ehhez a folyamathoz társulnak egyéb olyan kozmológiai és éghajlati történések is, amelyek befolyásolják a jód eloszlását a földfelszínen. (Így például 4 jégkorszak felelős a felszín fel-barázdálásáért, a morénák és a finomabb talaj kialakulásáért.) E folyamatok elsősorban az utolsó jégkorszakra voltak jellemzőek, amely úgy 20 000 évvel ezelőtt zajlott le. A jég körülbelül 1000 m magasan feküdt a földréteg felett, s a növekvő felmelegedéssel mozgásba kezdett.
A jégréteg nyomása alatt elkezdett felolvadni a jég, s a vízzel egyetemben kimosta a szétmállott kőzetet. A völgyekben, amelyeken a gleccserek áthaladtak, a jód kimosásának folyamata hosszabban tartott és hatásosabb volt, mint a völgyet körülvevő magaslatokon. Így lehetséges, hogy Svájcban a Berni-fennsíknak jódban gazdagabb a talaja, mint a körülzárt völgynek.
Tudta? Mindehhez járul még az a tény, hogy a nagy jódraktárakból, a tengerből a jód elpárolog, az atmoszférában a nedvességben és a szilárd részecskékben kondenzálódik, és az esővel visszakerül a szárazföldre. Tehát a szél irányában, amely a felhőket a szárazföld fölé tereli, megnövekszik a talaj jódtartalma a kontinensen. Azoknak a tájaknak a talaja, ahol nem fúj sokat a szél, szegényebb jódban.
Akadály nélkül...
„Jódhiány” alatt a táplálékban jelen lévő jód azon mennyiségét értjük, amely nem akadályozza meg a strúma kialakulását.
Jódhiány és a pajzsmirigy betegségei
Tudjuk, hogy a pajzsmirigy megduzzadása, a strúma vagy golyva, jód adagolásával csökkenthető. Ez megfordítva is igaz - ha a táplálékkal felvett jód nincs elegendő mennyiségben jelen, strúma kialakulásához vezet. A jódhiány nagyságrendje és a strúma fellépésének gyakorisága közötti összefüggés bizonyítható. Anélkül, hogy a jód előfordulási területeit meghatároznánk, a Föld jódhiányos területei statisztikailag feltérképezhetők lehetnének az ugyanezen területek lakossága körében százalékosan előforduló strúmamegbetegedések alapján.
Tudományos szempontból azonban biztosabb, ha a vizelettel kiválasztott jód mennyiségének meghatározásával állítunk fel összefüggést a jód mennyisége és a strúma kialakulásának gyakorisága között, hogy így bizonyítsuk, milyen mértékűnek kell lennie a jódhiánynak ahhoz, hogy strúma kialakulásához vezessen.
A jód mint a megelőzés eszköze
Általánosságban kijelenthető, hogy Európa országai jódhiányos területnek bizonyulnak. Az a tény is bizonyítható, hogy a táplálékkal felvett napi 150-250 mg jód megakadályozza a strúma kifejlődését.
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
