Kazahsztánban már nem azt mondják egymásnak az iskolás gyerekek, hogy „buta vagy”, hanem azt, „te jódhiányos”. Hosszú és küzdelmes volt az út, amíg eljutottak odáig, hogy az emberek fontosnak tartsák a jódozott só fogyasztását. A jódozott sóval ugyanis csecsemőkorban megelőzhető az agykárosodás, így nem csökken a népesség IQ-ja.
Kazahsztán jó példája annak, hogyan képes egy hatalmas és még mindig fejlődő nemzet, mint ez a közép-ázsiai ország figyelemreméltó közegészségügyi eredményeket elérni. 1999-ben a kazah háztartásoknak csupán a 29 százaléka használt jódozott konyhasót, ma már ez a szám 94 százalék. Az ENSZ jövőre hivatalosan is a jódszegénységgel kapcsolatos betegségektől mentes országnak nyilvánítja Kazahsztánt.
A fordulat nem volt könnyű. A kazah kampánynak le kellett győznie a jódozással kapcsolatos elterjedt gyanakvást. Közegészségügyi szakemberek szerint a só jódozása a legegyszerűbb és egyszersmind a legköltséghatékonyabb egészségügyi intézkedések egyike. Minden tonna sóhoz 6 dekagramm káliumjodidot kell hozzáadni.
Szerte világon mintegy hétmilliárd ember – a népesség egyharmada – nem jut kellő mennyiségű jódhoz. Sokan élnek közülük Indiában és Kínában. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a jódhiány a szellemi visszamaradottság, a gyengeelméjűség egyik legfőbb megelőzhető oka. Különösen terhes nőknél és csecsemőknél már a mérsékelt jódhiány is 10-15 ponttal csökkenti az IQ-t, aminek óriási hatása van egy nép fejlődésére.
A jódhiány legszembeöltőbb hatásai – a golyva, a kreténizmus és a törpenövés – csak egy kisebbséget érint, általában a hegylakók között. A világ népességének 16 százalékánál azonban legalábbis enyhe fokú golyva (a pajzsmirigy megduzzadása) figyelhető meg.
1990-ban a WHO elhatározta, hogy 2000-re kiküszöbölik a jódhiányos állapotot. Óriási erőfeszítések árán most ott tartunk, hogy míg 1990-ben a világ háztartásainak 25 százalékában használtak jódozott konyhasót, ma ez a szám 66 százalék.
Az utóbbi időben kissé lelassult a haladás e téren, mert az olyan megbetegedések, mint az AIDS és a madárinfluenza, elvonták a figyelmet és a forrásokat a jódozásról.
A kutatók szerint maga a jód kerül a legkevesebbe. A költségeket az elkerülhetetlen propaganda, a kampány emeli meg. Sok országban ugyanis az terjedt el a népesség körében, hogy a jódozással a kormány meg akarja mérgezni az embereket. És a pletyka gyorsan terjed: okolták már a jódot sok más betegség mellett az AIDS, a diabetesz, a rohamok, az impotencia kialakulásáért is. Ennek az ellenállásnak a letörése nemcsak pénzforrásokat, de hatalmas emberi erőfeszítést is igényel.
Kazahsztán nagyszerű példája a felvilágosításnak. Rájöttek, hogy a gyerekek a legjobb természetes szövetségesek a jódozás előnyeiről szóló harcban. A szakemberek mindent bevetettek a képregényektől Anatolij Karpov volt sakk-világbajnok televíziós reklámfilmjéig, és az eredmények magukért beszélnek.
Tisztelt Szerkesztőség, Kedves Endokrinológus Orvosok! Nagyon régen(1991)betegedtem meg pajzsmirigy-alulműködésben, ami még ma is elkeserit és nem kevésben keseríti meg mindennapi életemet, mert már igencsak unom a sok gyógyszerszedést(euthirox), ami már-már szinte kimarja a gégémet,ugyanis semmiféle medicinát nem vagyok képes lenyelni!Önök szerint létezik valami más megoldás,pl. egyszerű ragtapasz formában,mint mondjuk a szív-vérkeringési(vérnyomás)problémák szabályozására?Lehetséges, hogy utópia ez a fajta reményem, de őszintén szólva, úgy gondolom sokan örvendenének, velem az élen, egy ilyen praktikus megoldásnak addig amig nem hoznak létre egy végleges, pozitív hatású invenciót, lehetőleg akár a közeljővőben ?! Szívélyes üdvözlettel:andikam@hotmail.it
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
