A tireoiditiszek három formája a Hashimoto-tireoiditisz, a szubakut óriássejtes tireoiditisz (dé Quervain) és a rejtett limfocitás tireoiditisz.

A Hashimoto-tireoiditisz (autoimmun tireoiditisz) a tireoiditiszek leggyakoribb formája és a hipotireózis leggyakoribb oka. Ismeretlen okokból a szervezet autoimmun reakcióval maga ellen fordul, és olyan antitesteket hoz létre, melyek megtámadják a pajzsmirigyet.

A tireoiditiszeknek ez a formája leggyakoribb idős nőkben és hajlamos családi halmozódásra. Az állapot nyolcszor gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, és társulhat bizonyos kromoszóma-rendellenességhez, ide tartozik a Turner-szindróma, a Down-kór és a Klinefelter-szindróma.

A Hashimoto-tireoiditisz gyakran a pajzsmirigy fájdalmatlan megnagyobbodásával vagy gombócérzéssel kezdődik a nyakon. Mikor az orvosok tapintják a mirigyet, többnyire megnagyobbodottnak, rugalmas tapintatúnak, de nem érzékenynek, néha göbös tapintatúnak találják.

A pajzsmirigy a betegek kb. 20%-ában a Hashimoto-tireoiditisz felfedezésekor alulműködik; a többieknek normális a pajzsmirigy-működésük. Sok Hashimoto-tireoiditiszben szenvedő beteg más belső elválasztású szervében is jelentkezik rendellenesség, mint cukorbetegség, mellékvese- és mellékpajzsmirigy-alulműködés, vagy egyéb autoimmun betegség, mint vészes vérszegénység, reumás ízületi gyulladás, Sjögren-szindróma vagy szisztémás lupus erythematosus (bőrfarkas).

Az orvosok vérmintából pajzsmirigy-működési vizsgálatokat végeznek, annak meghatározására, hogy a mirigy normálisan működik-e, de a Hashimoto-tireoiditisz kórisméjét a tünetekre és a fizikális vizsgálatokra alapozzák, és arra, hogy az illetőben megjelent-e olyan antitest, mely a mirigyet támadja (antitireoid antitestek) ez egy vérvizsgálat során könnyen kimutatható.

Hashimoto-tireoiditiszben nem áll rendelkezésre oki kezelés. A legtöbb esetben végül hipotireózis alakul ki és pajzsmirigypótló terápiára szorulnak életük végéig. Pajzsmirigyhormonnal hatásosan csökkenthető is a megnagyobbodott pajzsmirigy.

Szubakut óriássejtes tireoiditisz

A szubakut óriássejtes (granulomás) tireoiditisz, amit valószínűleg vírus okoz, sokkal hirtelenebb módon kezdődik, mint a Hashimoto-tireoditisz. A szubakut óriássejtes tireoiditisz gyakran vírusfertőzést követ, és fájdalommal kezdődik, amit sokan torokfájásnak neveznek, de végül is a pajzsmirigy területének megfelelő nyaki fájdalomnak bizonyul. A pajzsmirigy egyre érzékenyebbé válik, és hőemelkedés lép fel (37-38 °C). A fájdalom egyik oldalról a másikra terjedhet, továbbá az állkapocsra és a fülekre, emellett fokozódhat, ha az illető fordítja a fejét vagy nyel.

A szubakut óriássejtes tireoiditiszt eleinte gyakran összetévesztik fogbetegséggel vagy pedig a torok, illetve a fül fertőzésével.

A gyulladás általában a pajzsmirigy túlzott pajzsmirigyhormon-elválasztását okozza, következményes hipertireózissal, amit szinte mindig átmeneti hipotireózis követ. Sok szubakut óriássejtes tireoditiszben megbetegedett személy van, aki nagyon fáradtnak érzi magát.

A tireoiditisznek ebből a típusából a legtöbben teljesen meggyógyulnak. Általában az állapot néhány hónapon belül magától elmúlik, de néha visszatér, még ritkábban a pajzsmirigy olyan mértékben tönkremegy, hogy maradandó hipotireózis lesz a végeredmény.

Aszpirin vagy más nem-szteroid gyulladásgátló szerek (mint ibuprofen) enyhíthetik a fájdalmat és a gyulladást.

Nagyon súlyos esetekben az orvosok mellékvesekéreg-készítményeket (kortikoszteroidokat) ajánlanak, mint például prednizolont, amit 6-8 hét alatt kell folyamatosan lecsökkenteni. Ha a kortikoszteroidokat hirtelen hagyják abba, a tünetek teljes erővel térhetnek vissza.

Maszkírozott (rejtett) limfocitás tireoiditisz

A maszkírozott limfocitás tireoiditisz leggyakrabban nőkben fordul elő, jellemzően közvetlenül gyermekszülés után, és a pajzsmirigy megnagyobbodását okozza anélkül, hogy az érzékennyé válna. Maszkírozott limfocitás tireoiditisz esetén hetekig, hónapokig hipertireózis jelentkezhet, amit hipotireózis követ, mielőtt végül visszatér a normális pajzsmirigy-működés. Ez az állapot nem igényel oki kezelést, habár a hipertireózis vagy a hipotireózis szükségessé tehet néhány hetes kúrát.

Gyakran elégséges valamely béta-blokkoló szer - pl. propranolol - adása a hipertireózis tüneteinek enyhítésére. A hipotireózis időszaka alatt az illetőnek esetleg pajzsmirigyhormont kell szednie, általában néhány hónapnál rövidebb ideig. A hipotireózis a rejtett limfocitás tireoiditiszesek 10%-ban maradandóvá válik.