Részben ismert okokra, pl. lezajlott heveny gyulladásra, drasztikus hashajtók szedésére vezethető vissza, máskor oka teljesen ismeretlen. Akár ismert, akár ismeretlen eredetű a vastagbélhurut, súlyosabb lelki megterhelések, izgalmak a nyugvó folyamatot fellobbanthatják vagy súlyosbíthatják.
Jellegzetes tünetei a gyakori hasmenés, görcsös hasi fájdalom, puffadás, nyálkás, híg széklet és rossz közérzet.
A vastagbélhurutra jellemző panaszok esetén feltétlenül alapos orvosi vizsgálatra van szükség. Ez a vizsgálat első alkalommal kiterjed a gyomor-bél rendszer - beleértve a vastagbelet - próbareggeli, vérkép-, széklet- és vérsejtsüllyedés-vizsgálatára. Ha mindezek a vastagbélhuruton kívül semmi más megbetegedésre nem utalnak, kezdődhet a gyógyítás. Ennek gerince az idült gyomorhurutnál felsorolt étrend és szükség esetén gyógyszerek. Ha ezek hatására a hasmenések száma csökken, de még így is gyakoribb a normálisnál, nyugodtan napirendre kell térni felette, és lehetőleg úgy berendezni életünket, hogy bélpanaszaink ellenére megszokott napi munkánkat elvégezhessük és életritmusunkat tartsuk. Nem annyira a szigorú étrend, mint inkább a felsorolt étrendi lehetőségeken belül az egyéni tűrőképességhez és ízléshez szabott bőséges és változatos táplálkozás hoz javulást. Ha a testsúly évek vagy akár évtizedek során semmit se változik, a gyakoribb székelést inkább kellemetlenségnek, semmint betegségnek kell felfogni.
Természetesen a vastagbélhurutos emberen is támadhat más típusú bélbetegség. Ha tehát panaszai egyik napról a másikra gyökeresen megváltoznának és testsúlya ismeretlen okból hirtelen csökkenni kezdene, ugyanúgy orvoshoz kell fordulnia, mint bárki másnak.
Oldalak: 1
Szendei, Á.; Orvos a családban 1991; Medicina Kiadó
2003-01-22 17:38:30
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
