A belek tébécés fertőzése mycobactériumot tartalmazó étel fogyasztása, tébécés köpet lenyelése és vér közvetítette (hematogén) szórás útján jön létre. Ritkán az epével történő kiválasztás is juttathat baktériumot a bélbe.

A kórokozó többnyire tehéntej és forralatlan, nyers tejből készült termékek fogyasztása révén jut a szervezetbe. A fertőzés az esetek 75%-ában a vékony- és vastagbél átmeneti régióját betegíti meg. (A gyomor, a nyombél és az éhbél [jejunum] sokkal ritkábban fertőződik.) Innen azután továbbterjedhet a vékonybél vagy a vastagbél irányába. Ennek a lokalizációnak az oka, hogy itt, a vékony- és a vastagbél átmeneti régiójában a legnagyobb a nyirokszövet mennyisége és a leglassúbb a táplálék áthaladása a bél lumenében.

A fertőzés folyamata a bélhám alatti nyiroktüszőkben kezdődik, majd a folyamat továbbhalad oly módon, hogy a nyirokcsomók elsajtosodnak, fekélyek jönnek létre és a bélfal rétegeiben is típusos, ún. tuberculum-képződés tapasztalható. Egyidejűleg az elhalt részekben kötőszövet-felszaporodás alakul ki, ami a bél üregének szűkületéhez vezet. A bélben zajló folyamat a bél üregébe bedomborodó daganat képében jelentkezik, az összefolyó gyulladást követően a bélfal megvastagodása formájában, ödéma kíséretében. Minthogy a bélhez tartozó hasi nyirokcsomók is részt vesznek a folyamatban, jól tapintható daganat alakul ki a vakbéltájon.

A betegség tünetei rendkívül változatosak. Mindenekelőtt a tuberkulózis folyamata által okozott általános tünetek, mint a hőemelkedés, láz, gyengeség, étvágytalanság, éjszakai izzadás és fogyás vannak jelen.

A vékonybél érintettségét tápanyag-felszívódási zavar tünetei jelzik, változatos hiányállapotokat okozva. Ha a bél kifekélyesedése következett be, akkor hasi díszkomfort-érzés, nehezen befolyásolható hasmenés, más esetben hegesedéssel, szűkülettel társulva bélelzáródás tünetei jelentkeznek. A hasban "mozgékony" képlet vagy képletek tapinthatók, később rögzített formában. Ilyenkor a székrekedés, hasi görcs, puffadás, majd később hányinger, hányás is kialakul. A székletben csaknem mindig van szemmel nem látható, csak kémiai próbával kimutatható vérzés.

Amennyiben a családban tüdő-, vagy egyéb szervek tébécéje ismert, felvetődik a bélfolyamat tuberkulotikus eredete. A diagnózishoz a kórelőzményen kívül a röntgenvizsgálat nyújtja a legbiztosabb adatokat, bár egyértelmű, jellegzetes röntgentünet nincs, és a megjelenés is igen változatos.

A terápia enyhébb esetben a tuberkulosztatikus kezelés következetes keresztülviteléből áll, átmeneti kórházi megfigyelés után otthoni kezeléssel. A vastagbél alsó harmadára terjedő folyamat esetén egyidejűleg helyi kezelés is alkalmazható. A modern antituberkulotikumokkal végzett kezelés annál hatékonyabb, minél korábban kezdődik.

Ha sebészi megoldás szükséges, a beteg rész eltávolítását végezzük. A műtéttel kombinált gyógyszeres gátló kezelés igen eredményes lehet.