Mind magán-, mind közforrásokból elindult a fehérjéket kutató program, amely menet közben a betegségek okaira és gyógyításuk legjobb módjára is fényt kíván deríteni.

A genom feltérképezése tehát csak a kiindulás volt.

"Ez a bejelentés a genom-projekt kezdetének befejezéséről szól" - jelentette ki Francis S. Collins, a nemzetközi csoport vezetője. A csoport, óriási versenyben egy magáncéggel, júniusban hozta nyilvánosságra közel az összes humán DNS-szekvencia térképét.

A két csoport - a Celera Genomics Corp nevű magánvállalkozás és a Collins vezette nemzetközi csoport - képviselői egyaránt hangsúlyozták, hogy bár külön tanulmányaik hasonló következtetésekre jutottak, további kutatásokra van szükség az ígéretek valóra váltásához.

"Leraktuk az alapokat, és rájöttünk, mennyi munka áll még előttünk" - jelentette ki Eric Lander, a Whitehead Institute for Genome Research nemzetközi kutatócsoportjának vezetője.

Nagyon sok munkát kell fordítani a fehérjék tanulmányozására, különösen funkciójuk, alakjuk, kölcsönhatásaik és változásaik kutatására.

Ennek a tudásnak a birtokában az orvosok egy lépéssel közelebb kerülhetnek a kezelés, a diagnózis és a megelőzés fejlesztéséhez. Az olyan betegségeket például, mint a cisztikus fibrózis vagy a sarlósejt-betegség, egyetlen hibás fehérje okozza. A fehérjék hibáinak ismerete elősegítheti a gyógyszerek fejlesztését.

"Az ember összetettségét nem is annyira a gének, mint inkább a fehérjék száma magyarázza" - mondja Leena Peltonen, a University of California, Los Angeles humángenetikai tanszékének elnöke.

Ennek az összetettségnek kereskedelmi potenciálja is van. J. Craig Venter, a Celera igazgatója szerint cége néhány százmillió dollárt invesztál a proteomikába.

"Mi oda tesszük a pénzünket, amiben hiszünk" - jelentette ki Venter.

Kritikus terület a fehérjék valódi alakjának - vájatainak, üregeinek és bordáinak - megállapítása, ez a kutatási terület a strukturális genomika.

A bethesdai National Institutes of Health közel 30 millió dollárt adott hét projektnek, és a következő öt évben több mint 150 millió dollárt szán a projektre. Minden információt közzétesznek.

A Protein Structure Initiative néven ismert projekt rövid úton kívánja feltérképezni a szervezet még ismeretlen számú fehérjéjét. Hasonló szerkezetük alapján családokba akarják osztályozni őket, mintegy 30 ezer család lehet, de számukat nem tudják pontosan.

A genom-projekt által megadott szekvenciák segíthetnek meghatározni ezeket a családokat. A kezdeményezés célja, hogy 10 év alatt 10 ezer fehérjecsaládot térképezzen fel.

"Ezzel a módszerrel fehérjék ezrei helyett mindössze százakra redukáljuk a problémát" - jelentette ki John Norvell, a kezdeményezés igazgatója.

"A projekt ma ott tart, ahol a genom-projekt tartott 10-15 évvel ezelőtt - tette hozzá. - Most van a szervezési szakaszban."

A cégek nagy sebességgel igyekeznek ugyanazokat a struktúrákat feltérképezni, és kereskedelmi értéket teremteni a gyógyszerfejlesztésből.

Az egyik ilyen cég a San Diegó-i Syrrx Genomics. A röntgen-krisztallográfiának nevezett módszer segítségével a cég azt reméli, hogy a gyógyszermolekulák köthetők lesznek egy bizonyos fehérjéhez.

Az eredmények magánkézen maradnak, bár közzétehetik, ha "nem bizonyul kereskedelmi értelemben értékesnek" - jelentette ki Jun Yoon, a cég üzletfejlesztési igazgatója.

Hasonlóan a genom-projektnél történtekhez, a magánkézen levő kutatások kilátása aggaszt néhány tudóst. Collins, a nemzetközi kutatócsoport vezetője intett az alapvető információ "titkos adatbázisainak" létrehozásától.

"A legjobb, ha az információ szabadon hozzáférhető mindenki számára - jelentette ki. - Ez olyan elv, amely saját magunkra nézve veszélyes, ha nem tartjuk szem előtt."

Yoon szerint a kutatás az üzlet része: - "A magáncégek nem áldoznának erre időt és pénzt, ha nem várhatnának tőle valamit".

Megjelent: The Boston Globe