A kutatók kimutatták, hogy valóban javítani lehet a szellemi képességeket, ha a kulcsfontosságú agyi neurotranszmittereket előállító vagy szabályzó géneket manipuláljuk - innen már csak egy lépés a tudományos csecsemőtervezés.

A vizsgálatok emellett olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez is segítséget adhatnak, amelyek a korral járó mentális betegségek - Parkinson- és Alzheimer-kór - áldozatainak memóriája és tanulási képessége is fokozható.

A tudóscsoport genetikai manipulációjának célja az egér egy olyan génje volt, amely az NMDA nevű neurotranszmitter receptoraként működő protein termelésében játszik szerepet. A NMDA a memória és a tanulás folyamataiban vesz részt.

A génkezelt egér egy sor tesztben bizonyult ügyesebbnek átlagos társainál; hamarabb találta meg a kijáratot a labirintusból és a víztartályban is gyorsabban érte el a víz alatti padot, ahol már nem kellett úsznia.

"Valószínű, hogy a tanulási képesség, a memória, de még az IQ is fejleszthető genetikai alapon, genetikai módszerekkel" - jelentette ki Joe Tsien, a Priceton University molekuláris biológia tanára, a kutatócsoport vezetője. Tsien professzor az egyik amerikai tévéadó showjának híres csodagyereke, Doogie Howser után Doogie-nak keresztelte el a zseniális egeret.

A Nature folyóiratban is ismertetett eredmények azt bizonyítják, hogy az egér tanulási és memorizálási képessége egyértelműen az NMDA-receptorok egyik protein összetevőjének változásai nyomán vált jobbá társainál.

Most, hogy az agyi protein szerepét sikerült jobban megismerni, a gyógyszergyárak kísérletezhetnek vele, hogy miként lehet működését biztonságosan befolyásolni gyógyszerekkel vagy génterápiával, mondta dr. Tim Bliss, a londoni National Institute for Medical Research neurofiziológiai osztályának igazgatója.

"Tudjuk, hogy ugyanez a gén és ugyanez a protein az emberekben is megvan, és úgy tűnik, hogy a mechanizmusok is hasonlók. A kutatás ezért nagyszerű lehetőséget teremt a memóriazavart okozó betegségek elleni küzdelemben" - tette hozzá.

A módszernek ennél sokkal ellentmondásosabb, etikailag is kérdéses alkalmazása az lehet, hogy csecsemők "tervezésénél" használják fel a kutatás eredményeit örökletes betegségek kiszűrésére vagy jobb tanulmányi eredmények céljából.

"Ezek még csak az első lépések egy olyan világ felé, amelyben már meg tudjuk tervezni utódainkat" - mondta dr. Arthur Caplan, a Pennsylvania Health System igazgatója, vezető bioetikus. "Nem hiszem, hogy ez feltétlenül rossz dolog. Ha sikerül genetikai úton elkerülnünk az autizmust, a Down-kórral járó retardációt, az Alzheimer-kórt vagy más neurológiai rendellenességet, az nagyszerű."

Dr. Caplan szerint a még előre nem látható veszélyek miatt etikailag is indokoltabb, ha a felfedezéseket nem zseniális bébik tervezésére, hanem inkább már meglevő betegségek kezelésére használnák.

Megjelent: The Independent, London