Az ausztrál tudósok az általuk kidolgozott grafén alapú szenzorokat (érzékelőket) a Nature Communications legújabb számában ismertették.

A grafént 2004-ben fedezte fel a Manchesteri Egyetem két kutatója -Andre Geim és Konsztantyin Novoszjolov, akik egy speciális ragasztószalaggal addig választották le egy grafittömbről a rétegeket, amíg sikerült egyetlen atom vastagságút izolálniuk. A grafén keményebb a gyémántnál, jobb elektromos vezető, mint a réz, rugalmasabb a guminál, így a nanotechnológiai alapanyag az elektronikától az orvostudományig számos területen hozhat áttörést. A két tudóst a felfedezésért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki.

Az orvosi diagnosztikában, az igazságügyi orvostanban, a biológiai kutatásokban alkalmazott szekvenálás a DNS-t alkotó alapegységek, a nukleotidok (adenin, guanin, citozin és a timin) sorrendjének a meghatározására szolgál. E négy alapegység egyedi sorrendje határozza meg minden élő szervezet egyedi genetikai alapprogramját.

Mint a kutatást végző Jiri Cervenka és Nikolai Dontschuk eredményeikkel kapcsolatban kiemelték, az új eljárást a grafént alkotó szénatomok hexagonális (hatszögletű) rácsszerkezete teszi lehetővé, amelyet a Melbourne-i Egyetem tudósai atomi "dróthálóhoz"hasonlítottak.

"E hálón, azaz a grafén alapú szenzor pórusain átbújó DNS-molekula nukleotidjainak mindegyike mérhetően másképp torzította a grafén elektronszerkezetét" - magyarázta Nikolai Dontschuk, hozzátéve, hogy az eljárás révén lényegesen olcsóbbá válik a DNS-szekvenálás. A jelenleg alkalmazott módszerekkel szemben nem kell majd a tesztek eredményeire sem várakozni, mivel a grafén alapú szenzorok valós időben történő elemzést tesznek lehetővé.