A molekuláris olló az év tudományos áttörése

A DNS szerkesztésére alkalmas célratörő és hatásos módszert, a CRISPR/Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót választotta a Science neves tudományos folyóirat 2015-ben az év tudományos áttörésének. A technikát már 2012-ben ismertette a Science, de az eljárás egyre több helyen használható.

molekuláris olló, genetika, DNS szerkesztés | InforMed Hírek13   InforMed | MTI

John Travis, a Science szerkesztője elmondta: hároméves technikáról van szó, amely már kétszer, 2012-ben és 2013-ban is szerepelt az év tíz legnagyobb tudományos áttörésének listáján.

A módszer jóval hatékonyabb, mint az eddigi ismert eljárások. A fejlesztésben fontos szerepet játszott Jennifer Doudna amerikai és Emmanuelle Charpentier francia kutató, akik arra használtak egy újonnan felfedezett ribonukleinsav-komplexumot (CRISPR-elemet, vagyis csoportos, szabályosan megszakított rövid palindrom ismétléseket - Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats, CRISPR), hogy a DNS-szikeként működő enzimet célzottan az örökítő anyag meghatározott részére irányítsák és elvágják azt. Ez az alapfeltétele a DNS mesterséges megváltoztatásának és új DNS-információk beépítésének. A CRISPR segítségével a szakértők géneket iktathatnak ki, a sérülteket megfelelő DNS-részekkel pótolhatják vagy új génszekvenciákat illeszthetnek be.

A londoni Imperial College kutatói néhány napja jelentették be, hogy a maláriaszúnyog (Anopheles spp.) génállományát sikerült módosítaniuk, ezzel a rovart meddővé tették, így megtizedeltek egy populációt.

A 2015-ös kutatások bizonyították, hogy a CRISPR/Cas9 több területen is alkalmazható. Az eljárással sikerrel távolítottak el a sertés genomjából 62 potenciálisan ártalmas DNS-szekvenciát, így legyőzve az egyik legnagyobb akadályát annak, hogy emberekbe sertések szerveit ültessék át.

Sok kritika érte ugyanakkor azokat a kínai tudósokat, akik a technika segítségével genetikai módosítást hajtottak végre embriókon. Huang Csün-csiu, a kuangcsoui Szun Jat-szen Egyetem professzorának kutatócsoportja 86 "megsemmisítésre szánt" embrión végzett kísérleteket, és csak 28-nál, azaz mintegy 30 százalékuknál járt sikerrel a génmódosítás.

A kutatáshoz "kórházak által kidobott, problémás embriókat" használtak vagy megtermékenyített petesejteket vettek igénybe, melyeket "a világ tudósai évtizedek óta használnak, mivel sosem lehetne belőlük élve születés".

Az eredményeket a nyugati tudományos lapok etikai kifogásokra hivatkozva nem közölték. Huangot mégis 2015 legjobb tíz kutatója közé választotta a Nature. A magazin szerint a kínai szakértő munkája figyelmeztetés arra, hogy a módszer minden, csak nem biztonságos.

Júliusban egy nemzetközi génkutató csoport átfogó biztonsági óvintézkedések bevezetését követelte az eljárás alkalmazásához: ilyen kísérleteket világszerte ellenőrzött körülmények között, csak nagyon szigorú biztonsági intézkedések mellett szabad engedélyezni. Ennek oka, hogy a CRISPR/Cas9-cel módosított szervezetekben létrehozott DNS ellenőrizetlenül átadódhat genetikailag változatlan szervezeteknek, ami egy teljes faj vad populációjánál hozhat létre mutációt.

A 2015-ös év legnagyobb áttörései közé sorolta a Science az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondájának misszióját, az ebola vírus elleni vakcina kifejlesztését, a pszichológiai vizsgálatok reprodukálhatóságának javítását és az agyi nyirokrendszer felfedezését.

| molekuláris olló, genetika, DNS szerkesztés
2015-12-18 23:57:16


Árulkodik az okostelefon

A mobiltelefonokon talált molekulák hatalmas mennyiségű adatot tárnak fel az eszköz tulajdonosainak egészségi állapotáról, életmódjáról, köztük arról, milyen éte...


Mesterséges petesejt

Először tenyésztettek japán kutatók egér farkából vett bőrsejtekből mesterséges petesejteket, amelyekből egészséges utódok születtek. A Kjúsú Egyetem kutatói ere...


Egy évtizeddel nőtt a várható élettartam a világon 35 év alatt

Mintegy 10 évvel nőtt az átlagos élettartam a világon az elmúlt 35 évben, a halálesetek 70 százalékát már nem fertőző betegségek okozzák, ami nagy eredmény - álla...


A gyermekkori nehézségek meggyorsíthatják az öregedést

A kanadai British Columbia Egyetem szerzői szerint a gyermekkori stressz fokozhatja a kromoszómák végén található telomerek megrövidülését, mely a felnőttkori betegség...


Elpusztíthatatlan

Védelmet biztosíthatnak az embereknek a röntgensugarak ellen a Föld legelpusztíthatatlanabb élőlényei, a parányi medveállatkák által termelt fehérje - állítják a Ki...


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^