Hirdetés

Elpusztíthatatlan

Védelmet biztosíthatnak az embereknek a röntgensugarak ellen a Föld legelpusztíthatatlanabb élőlényei, a parányi medveállatkák által termelt fehérje - állítják a Kiotói Egyetem Nature Communications című brit tudományos folyóiratban megjelent cikkükben.

röntgensugár, medveállatka, genom, DNS |

InforMed Hírek14   InforMed | MTI


Az ízeltlábúakkal hasonlóságot mutató apró lények, amelyek nevüket hordós testüknek köszönhetik, szinte mindenütt megtalálhatók a Földön. Hosszúságuk átlagosan mindössze fél milliméter, nyolc karmos lábukkal nagyon lassan, esetlenül mozognak.

A medveállatkák különlegessége rendkívüli alkalmazkodó képességük: olyan körülmények között is képesek életben maradni, ahol más élőlények bizonyosan elpusztulnának. Élettartamuk rendkívül hosszú.

A medveállatkák a mélyhűtőben eltöltött húszperces tartózkodás után képesek ismét járni. Ugyanezt tapasztalták, amikor forró vízbe dobták őket. Még az űrben is képesek életben maradni. 2007-ben svéd tudósok a Richtersius coronifer és a Milnesium tardigradum nevű medveállatka fajok több ezer példányát tíz napra 270 kilométer magasan a Foton-M3 űrszondán a világűrbe küldték. Visszatérésük után semmilyen biológiai elváltozás nyomát nem mutatták, sőt normálisan szaporodtak.

A medveállatkák túlélik a légköri nyomás 300-szorosát is, valamint a legtöbb élőlény számára halálosnak számító dózisú ibolyántúli sugarakat.

A medveállatkák DNS-ét szekvenálva a japán kutatók felfedeztek egy fehérjét, amely besugárzáskor a DNS-t védi. A kutatók szerint ez a fehérje csak a medveállatkák szervezetében található meg, és ez a fehérje az emberi sejteket is megvédheti a röntgensugaraktól. A kutatás szerint a medveállatkák fehérjéje által védetten a DNS fele annyira károsodna.

A tanulmány szerint a medveállatkák hihetetlen ellenálló képességének titka a genomjával is magyarázható. Rendkívüli szárazság eseten az állatka képes teljesen kiszáradni és a normális állapotában elfogyasztott víz egy százalékával beérni. DNS-e ilyenkor több kis apró darabra esik szét. Az élettelenséghez közeli állapotban marad, amíg az életfunkciói a normálisnak 0,01 százalékára csökkennek. Később, amikor ismét vízhez jutnak, a medveállatkák képesek helyreállítani a DNS-üket, és károsodás nélkül kikerülni ebből az állapotból.

"Ha a kiszáradással szembeni tűrőképességüket sikerül átültetni, az gyökerestől forgatja majd fel a biológiai anyagok (sejtek, tenyészetek, húsok, halak) tartósítását célzó eljárásainkat", de a génmanipuláció etikai problémái szerint ez csak a távoli jövőben várható.

röntgensugár, medveállatka, genom, DNS

2016-09-22 01:30:03

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop