hirdetés
A gyermek nemcsak a haja vagy a szeme színét, álla formáját örökli a szüleitől, hanem sajnos egyes betegségeket is.
Genetikai hajlam lehet a lustaság - derült ki patkányokon végzett kísérletekből.
Egy 30-40 ezer éve Észak-Olaszország területén élt ember földi maradványairól szakemberek azt feltételezik, hogy egy modern ember és egy neandervölgyi ember gyermeke.
Egy amerikai tudós szerint a fosszíliákból nyert DNS-ből klónozással életre lehet kelteni a neandervölgyi embert: a faj feltámasztása számos betegség, köztük a rák és a HIV-fertőzés gyógyítását szolgálhatná.
Az ismert vonásokon és jellemzőkön kívül az alábbi nem szokványos tulajdonságokat is örökölhetjük szüleinktől:
Noha ugyanabból a megtermékenyített petesejtből származnak, mégis lehet genetikai különbség az egypetéjű ikrek között - derítette ki egy amerikai kutatás.
Mekkora szerepet játszik egyes betegségek kialakulásában a genetika, és mekkora a környezeti hatások, valamint az életmód jelentősége? A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának szakorvos-jelölt kutatói által végzett ikervizsgálatok ezekre a kérdésekre is választ adnak, kiindulva abból, hogy az egypetéjű ikrek genetikai állománya száz százalékosan megegyező.
1 | | | | | | | | | | | | | | |
hirdetés
Mekkora szerepet játszik egyes betegségek kialakulásában a genetika, és mekkora a környezeti hatások, valamint az életmód jelentősége? A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának szakorvos-jelölt kutatói által végzett ikervizsgálatok ezekre...
A Cornell-egyetem kutatói megvizsgálták afrikai amerikai, európai amerikai és kínai emberek génszekvenciáit, és rájöttek arra, hogy egyes népességeknél az elmúlt 15000-100 000 év során a természetes kiválasztódás miatt az emberi génkészlet, a genom 10 száz...
Az Egyesült Államok-beli Országos Humán Génkutató Intézet (National Human Genome Research Institute – NHGRI) és az Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy – DOE) vezetette nemzetközi Humán Genomkutató Konzorcium április 14-én bejelentette, hogy ...
Mivel nőkben két X-kromoszóma van, ezért kétszer annyi X-kapcsolt génjük van, mint a férfiaknak. Azt hihetnénk tehát, hogy némelyik génből túl sok van. A nők minden sejtjében - kivétel képeznek ez alól a petefészkekben lévő petesejtek - az egyik ...
Az epigenetika, azaz a géneket irányító molekuláris folyamatok megmutatják, mi a szerepük az elhízás és a rák örökletes formáinak hátterében.
Évtizedes erőfeszítéssel sikerült leírni a szerkezetét annak az enzimnek, ami kijavítja a DNS láncban napsugárzás hatására keletkezett hibákat. A felfedezés nagy jelentőségű a bőrrák elleni küzdelemben.
1 | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
ARCHÍVUM
hirdetés




Copyright InforMed 2002 Kft.