hirdetés
A koszorúerek legbelső rétege alatti zsíros, elmeszesedő lerakódás hozza létre a koszorúér szűkületét, amely megrepedés és az érintett területen a vér megalvadása (trombózis) útján hirtelen teljes elzáródáshoz, az illető koszorúérszakaszban a véráramlás leállásához és a hozzá tartozó szívizomrész elhalásához (szívizominfarktus) vezethet.
A környezeti tényezők (életmód, dohányzás, rizikófaktorok) mellett a genetikának is szerepe lehet a koszorúér-betegségek és így a szívinfarktus kialakulásában, ezért akinek családjában előfordult szívroham, már gyermekkorban el kell kezdenie a megelőzést.
Sokszor nem is gyanakodnak infarktusra az idősebbek és a nők, mert náluk nem tipikusak az infarktus tünetei. Mivel nem jelentkezik erős mellkasi fájdalom, későn is kerülnek kórházba – figyelmeztet dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.
Az első emberi szívkatéterezést Werner Forssmann végezte 1929-ben, aki saját jobb kar vénáján keresztül vezetett katétert szívének jobb pitvarába. Ebben az időben elég gyakran megesett, hogy tudósok (saját bőrükön) tapasztalták meg, és bizonyították elméleti elképzeléseiket.
A szívrohamért a legtöbben a zsíros ételeket és az ülő életmódot hibáztatják. Igaz, hogy az étrend, az életmód és az örökölt gének fontos szerepet játszanak, de van néhány olyan kockázati tényező is, amely kapcsolatba hozható a szívrohammal.
A szívinfarktus súlyos, életveszélyes betegség. A betegek ezt gyakran nem ismerik fel, döntő többségük a tüneteket követő első két órában még sajnos nem kér orvosi segítséget. Pedig az első órák kritikusak, a szívizom infarktus halálozásának 50 százaléka a klinikai tünetek kialakulásától számított 3-4 órán belül következik be.
A fekete csokoládé tápanyagaival teli tabletta nagy léptékű tesztje kezdődött el az Egyesült Államokban. Azt vizsgálják, hogy a kakaó flavonoidjai segítenek-e megelőzni a szívrohamot és az agyvérzést, ahogy azt korábbi kisebb tanulmányok alapján vélik.
1 | | | | | | | | | | | |
hirdetés
Sokszor nem is gyanakodnak infarktusra az idősebbek és a nők, mert náluk nem tipikusak az infarktus tünetei. Mivel nem jelentkezik erős mellkasi fájdalom, későn is kerülnek kórházba – figyelmeztet dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgy...
A környezeti tényezők (életmód, dohányzás, rizikófaktorok) mellett a genetikának is szerepe lehet a koszorúér-betegségek és így a szívinfarktus kialakulásában, ezért akinek családjában előfordult szívroham, már gyermekkorban el kell kezdenie a megelőzést.
A kezelés a koszorúér-betegség megelőzésére tett kísérletekkel kezdődik, kifejlődésének lassításával, vagy akár visszafordításával az ismert okok, kockázati tényezők kiküszöbölése révén. Az elsődleges rizikófaktorokat, mint a magas vérnyom...
A szívroham (miokardiális infarktus) olyan veszélyállapot, amelyben a szív egy részének vérellátása hirtelen nagymértékben csökken vagy megszűnik, és a szívizom (miokardium) az oxigénhiány következtében elhal.
A szívroham sürgősségi állapot. A szívinfarktus okozta halálesetek fele a tünetek fellépését követő első 3-4 órában következik be. Minél gyorsabban kezdik meg a kezelést, annál jobbak a túlélés lehetőségei. Szívinfarktus lehetőségére utaló ...
Az angina, amit angina pectorisnak is hívnak, a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom vagy mellkasi nyomásérzés.
1 | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |
LEGOLVASOTTABB CIKKEK
ARCHÍVUM
hirdetés




Copyright InforMed 2002 Kft.