Hirdetés

Angina kezelése

A kezelés a koszorúér-betegség megelőzésére tett kísérletekkel kezdődik, kifejlődésének lassításával, vagy akár visszafordításával az ismert okok, kockázati tényezők kiküszöbölése révén. Az elsődleges rizikófaktorokat, mint a magas vérnyomás vagy a magas koleszterinszint, azonnal kezelni kell. A koszorúér-megbetegedés szempontjából a dohányzás a legjelentősebb olyan kockázati tényező, amely megelőzhető.

angina |

InforMed Hírek20   InforMed | Sándor, K

Az angina gyógyítása részben a tünetek súlyosságától és stabilitásától függ. Amikor a tünetek stabilok és enyhék vagy középsúlyosak, a leghatásosabb eljárás a kockázati tényezők csökkentése és a gyógyszeres kezelés. Amikor a tünetek hirtelen romlani kezdenek, általában azonnali kórházi elhelyezés és gyógyszeres kezelés szükséges. Ha a tünetek nem javulnak jelentősen a gyógyszerek, a diéta és az életmódbeli változtatások hatására, koszorúérfestést kell végezni annak meghatározására, hogy koronária artéria bypass műtét vagy koszorúér-tágítás szóba jön-e.

Stabil angina gyógyítása

A kezelés az iszkémia megelőzését vagy csökkentését, valamint a tünetek minimálisra való csökkentését jelenti. A gyógyszerek négy típusa adható: béta-blokkolók, nitrátok, kalcium antagonisták és a vérlemezkéket gátló szerek.

A béta-blokkolók az epinefrin (adrenalin) és norepinefrin (noradrenalin) nevű hormonok szíven és egyéb szerveken kifejtett hatását gátolják. A gyógyszerek nyugalomban csökkentik a szívfrekvenciát. Terhelés alatt mérséklik a szívfrekvencia növekedését és így csökkentik az oxigénigényt. Kimutatták, hogy a béta-blokkolók és a nitrátok csökkentik a szívinfarktus és a hirtelen halál előfordulását, így növelik a koszorúér-betegségben szenvedők hosszú távú túlélését.

A nitrátok, mint pl. a nitroglicerin, a vérerek falát tágítják. Mind a rövid, mind a hosszú hatású nitrátok használhatók. A nitroglicerin tablettát a nyelv alá kell helyezni (szublingvális alkalmazás), és általában 1-3 percen belül megszünteti az anginás rosszullétet; a rövid hatású nitrátok hatása 30 percig tart. Krónikus stabil anginában szenvedőknek tanácsos állandóan nitroglicerin tablettát vagy sprayt tartani maguknál. A tabletta bevétele egy bizonyos fizikai terhelési szint előtt is hasznos, ha ismert az adott megterhelés anginát kiváltó hatása. A nitroglicerin a fogínyre is helyezhető vagy szájspray formájában inhalálható, de a nyelv alá helyezés a leggyakoribb alkalmazási mód. A hosszú hatású nitrátokat naponta 1-4 alkalommal kell bevenni. Sikeresen alkalmazhatók a nitrát bőrtapaszok és paszták is, amikor a gyógyszer hosszú órák alatt, a bőrön keresztül szívódik fel. A hosszú hatású nitrátok rendszeres használat esetén hamar elveszíthetik hatásukat. A legtöbb szakértő az adagolás felfüggesztését javasolja 8-12 órás időtartamra, a tartós hatás megtartása érdekében.

A kalcium antagonisták a vérerek összehúzódását előzik meg, és a koszorúérgörcs ellen hatnak. Ezek a gyógyszerek a variáns angina gyógykezelésében is hatásosak. Néhány kalcium antagonista, mint például a verapamil vagy a diltiazem, lassíthatja a szívműködést, ami néhány betegben hasznos lehet, és ezen gyógyszerek kombinálhatók béta-blokkolókkal is a tachikardia (nagyon szapora szívműködés) megelőzésére.

A vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszerek, mint pl. az aszpirin, szintén adhatók. A vérlemezkék a vérben keringő sejttöredékek, a véralvadék létrehozásában és a vérerek sérüléseinek helyreállításában játszanak fontos szerepet. Amikor azonban az aterómás artériafalon összegyűlnek, akkor vérrögképződést (trombózist) okoznak, mely szűkítheti vagy elzárhatja az artériát, és szívrohamhoz vezethet. Az aszpirin véglegesen kötődik a vérlemezkékhez, és meggátolja összecsapzódásukat az érfalon, ezért az aszpirin csökkenti a koszorúér-betegség okozta halálozás veszélyét. A legtöbb koszorúér-betegségben gyermek dózisú aszpirin adását javasoljuk, illetve egy fél- vagy teljes adag felnőtt aszpirint naponta. Aszpirin allergia esetén ticlopidint adunk.

Instabil angina:

Instabil anginával a betegek gyakran kerülnek kórházba, így a gyógyszeres kezelés folyamatosan nyomon követhető, és szükség esetén egyéb kezeléseket is lehet végezni. Ezek a betegek a trombóziskészség csökkentésére gyógyszert kapnak. Heparin (egy alvadásgátlószer), IIb/IIIa glikoprotein gátló (pl. abciximab, tirofiban) és aszpirin adható. A béta-blokkolókat és az intravénás nitroglicerint a szív terhelésének csökkentése céljából adják. Ha a gyógyszeres kezelés nem elég hatásos, koszorúérfestés, majd esetleg koszorúér-tágítás vagy bypass műtét elvégzése szükséges.

Koszorúér bypass műtét: ez a műtét, amit bypass (megkerülő) műtétnek hívnak, azokban az esetekben nagyon hatásos, amikor a betegnek anginás panaszai vannak, és a koszorúér-betegség nem nagyon kiterjedt. Növelheti a fizikai terhelhetőséget, enyhíti a tüneteket, és csökkenti a szükséges gyógyszerek mennyiségét és adagját.

A bypass műtét különösen azoknak a betegeknek előnyös, akiknek súlyos anginájuk gyógyszeres kezelésre nem javult, a szívük működése normális, ezt megelőzően nem volt szívinfarktusuk, vagy nincs egyéb súlyos betegségük, ami a műtéti beavatkozást veszélyessé tenné (például krónikus obstruktív tüdő megbetegedés). Ezekben az esetekben a nem sürgősségi műtét halálozási veszélye 1%-nál kisebb, és a szív műtét közben bekövetkező károsodásának (szívroham) veszélye kevesebb mint 5%. A műtétet követően a betegek 85%-a teljesen, vagy jelentős mértékben tünetmentessé válik. A sebészeti beavatkozás veszélye valamivel nagyobb a szív pumpafunkciójának zavara (csökkent bal kamra funkció), a korábban már lezajlott szívinfarktus vagy egyéb kardiovaszkuláris probléma esetén.

A bypass műtét során egy vénából vagy az aorta egyik ágából (az aorta a vért a szívből a test felé vezető nagy artéria) kivett darabot, ún. graftot a beteg koszorúérbe ültetik át, így megkerülik (bypass) az elzáródott területet. A vénákat általában a lábszárból veszik ki. A legtöbb sebész legalább egy artériát is felhasznál graftként. Az artériát általában a szegycsont (sternum) mögül veszik ki. Ezekben az artériákban ritkán alakul ki koszorúér-megbetegedés, több mint 90%-uk 10 évvel a bypass műtét után is jól működik. A véna graftok azonban fokozatosan elzáródhatnak, és a műtétet követő öt éven belül legalább harmaduk elzáródik. Az anginás tünetek enyhítése mellett a bypass műtét egyes betegeknél javítja a prognózist, különösen azoknál, akiknek betegsége nagyon súlyos volt.

Koszorúér-tágítás: anginában szenvedő betegekben a koszorúér-tágítás javallata a bypass műtéthez hasonló. Nem minden koszorúér elzáródás alkalmas tágításra a szűkület helye, hossza, meszesedésének mértéke és egyéb körülmények miatt. Így különös gonddal kell megvizsgálni a beteget, hogy alkalmas-e az angioplasztikára.

A beavatkozás egyik nagy perifériás artéria, rendszerint a combverőér vastag tűvel történő punkciójával kezdődik a lágyékhajlatban. Ezután egy hosszú vezető drótot vezetnek a tűn keresztül az artériás rendszerbe, majd az aortán át egészen a beszűkült koszorúérhez. Ezt követően egy olyan katétert visznek fel a vezető dróton a megbetegedett koszorúérhez, amelynek a végén egy ballon van. A katétert úgy helyezik el, hogy a ballon a szűkület szintjébe kerüljön. Ezután néhány másodpercre felfújják a ballont. A felfújást és leengedést többször megismétlik. Ezalatt a beteget szorosan megfigyelik, mivel a felfújás átmenetileg elzárja a koszorúér keringését. Ez az elzáródás az EKG-n változásokat, és néhány betegnél iszkémiás panaszokat okozhat. A felfújt ballon összenyomja a beszűkítő aterómát, kitágítja az artériát, és részben berepeszti az artéria fal belső felületét. Sikeres angioplasztika esetén az elzáródás nagy mértékben csökken. Az elérhető, elzárt artériák 80-90%-a ezzel az eljárással felnyitható.

A betegek körülbelül 1-2%-a hal meg a koszorúér-tágítás során, 3-5%-ban alakul ki nem végzetes szívroham. Azonnali koszorúér bypass műtétre 2-4%-ban lehet szükség angioplasztikát követően. 6 hónapon belül - gyakran pár héttel a beavatkozást követően - a koszorúerek körülbelül 20-30%-a záródik el ismételten. Az angioplasztikát gyakran meg kell ismételni, és ily módon hosszú időn keresztül sikeresen kezelhető a koszorúér-megbetegedése. Az angioplasztikát követően az artéria nyitvatartásához újfajta beavatkozás során kis dróthálót (stent) helyezhetnek be az artériába. Ez az eljárás az ismételt elzáródás veszélyét felére csökkenti.

Néhány vizsgálat összehasonlította a koszorúér-tágítás eredményeit a gyógyszeres kezeléssel. A koszorúér-tágítás eredményessége - úgy tűnik - hasonló a bypass műtétéhez. A bypass műtétet a koszorúér-tágítással összehasonlító vizsgálat során azt tapasztalták, hogy a felgyógyulási idő angioplasztikát követően rövidebb, a halálozás és a szívroham kialakulásának veszélye pedig ugyanolyan mértékű volt a két és fél éves utánkövetés során.

Az újabb módszerek az aterómák eltávolítására még kísérleti stádiumban vannak, ide olyan eszközök tartoznak, amivel kivájják a vastag, fibrózus és meszes elzáródásokat. Ezek a technikák, a koszorúérműtét és a koszorúér-tágítás azonban csak mechanikusan oldják meg az azonnali problémát, de nem gyógyítják meg a kiváltó betegséget. Az általános prognózis javításához a kockázati tényezők kiküszöbölésére is szükség van.

angina

2009-02-02 15:58:58

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop