Mivel a magas kolesztreinszint nem jár különösebb észrevehető tünettel, létfontosságú, hogy akkor is rendszeresen ellenőriztessük, ha egészségesnek érezzük magunkat! Az orvosok többsége azt javasolja, hogy koleszterinszintünket tartsuk 6 mmol/l alatt, más részük inkább az 5,5 mmol/l alatti értéket tartja kívánatosnak. Minél kisebb a koleszterinszint, annál inkább csökken a szív- és érbetegség kockázata. Ugyanakkor fontos tudni, hogy önmagában az alacsony koleszterinszint sem garantálja a jó egészséget, hiszen alacsony koleszterinszintű embereknél is előfordul szívinfarktus.

Mi is a koleszterin?

A koleszterin egy olyan szénvegyület, ami a tojássárgájában, az epében, a vérben, a velőben, a tejben és hasonló anyagokban fordul elő. A laboratóriumok ma már több alcsoportra osztva mérik a koleszterin mennyiségét.

Létezik:

• LDL - „káros” - koleszterin, ami közvetlenül köthető a szívbetegségekhez
• HDL - „jó” - koleszterin, ami védő hatásúnak tekinthető.

Jó tudni! A HDL és az LDL egymáshoz viszonyított aránya fontosabb, mint az összkoleszterinszint. Lehetséges például, hogy egy magas HDL-koleszterinszinttel rendelkező embernél alacsony a kockázata a szívbetegségnek, még akkor is, ha az összmennyiség 6 fölött van. A koleszterinszint megállapítását mindenképp szakemberre kell bízni, és nem elégedhetünk meg csak a HDL- vagy az LDL-szint mérésével!

Hogyan gyógyítható?

Sokféle koleszterincsökkentő gyógyszer (és természetes készítmény) kapható a patikákban receptre vagy anélkül. Azoknál a nőknél, akik már átestek a menopauzán, néha hormonpótlással is kezelik a magas koleszterinszintet. Az érintett pácienseknek az orvosok általában koleszterinszegény étrendet javasolnak, amelyben minimális a telített zsírsavak mennyisége.

Hasznos étkezési tanácsok

Az állati eredetű ételekben található telített zsírsavak hozzájárulnak a koleszterinszint emelkedéséhez és a szívbetegségekhez. Ilyen zsírsavak bőven találhatók a vörös húsokban, a baromfi bőrében, a sajtban, a vajban, az édességekben, fagylaltokban és az összes nem zsírszegény tejtermékben. Ha kerüljük ezeknek az ételeknek a fogyasztását, jó eséllyel csökkenthetjük a koleszterinszintünket, sőt akár a kialakult szív- és érbetegséget is meggyógyíthatjuk vagy enyhíthetjük.

Más tejtermékekkel szemben a fölözött tej, a zsírszegény joghurt és sajt lényegében alig tartalmaz zsírt.

Az acidophilus-tartalmú joghurt, a sovány tej, a kefir és más erjesztett tejtermékek a legtöbb esetben jelentősen csökkentik a vér koleszterinszintjét.

A hal fogyasztásakor növekszik a vérben található HDL- (érvédőhatású) koleszterin szintje, és ezzel csökken a szívbetegségek rizikója, bár nem minden eredmény támasztja alá ezt a megállapítást. A halban nagyon kevés a telített zsírsav, viszont megtalálható benne az EPA és DHA, más néven az omega-3 zsírsavak, amelyek kifejezetten védenek az érelmeszesedés ellen.

A vegetáriánusoknak általában alacsonyabb a koleszterinszintjük, és körükben ritkábban fordul elő szívbetegség, mint a húsevők táborában; részben azért, mert kerülik az állati zsírokat. A vegánoknak - akik sem húst, sem tejterméket nem esznek- a legalacsonyabb a koleszterinszintjük.

Hasznos info: kísérletek szerint a hétköznapi étrendről vegánra való átváltás visszafordíthatja a már kialakult szív- és érbetegség egy részét.

Koleszterinbomba

Az amerikaiak sok kókusz- és pálmaolajból készült élelmiszert fogyasztanak, ezek pedig bombaként növelik a koleszterinszintet - pedig ezek is növényi olajok!

Étkezési koleszterin

Az étkezési koleszterin java részét a tojássárgájából vesszük magunkhoz. A legtöbb vizsgálat tanulsága szerint a tojásevés megnöveli a koleszterinszintet a vérben, mégis kevésbé veszélyes, mint a telített zsírsavakat tartalmazó ételek. Ha az étrendünk amúgy koleszterinszegény, a tojás nem ront túl sokat a helyzeten, fogyasztását mégsem ajánlatos túlzásba vinni, mert ha a belőlük kivont koleszterint megfőzzük vagy levegőre tesszük, oxidálódik. Az oxidált koleszterin pedig megterheli a szívet és az érrendszert.

Segítő ételek

A rostok általánosságban jól hatnak a koleszterinszintre, és segítenek megelőzni a szívbetegségeket. A bab, zab, az indiai bolhafűmag - psyllium -, a lenmag és a gyümölcspektin a legtöbb kísérlet szerint csökkenti a koleszterinszintet, ezért a szakemberek gyakran javasolják ezeknek a magas oldékonyságú rostot tartalmazó ételeknek a fogyasztását.

Már a gabonarostokról is kimutatták, hogy védenek érelmeszesedés ellen, ezekben azonban oldhatatlan rostok vannak, amelyek nem csökkentik a koleszterinszintet.

A zabkorpa béta-glükán nevű oldható rostot tartalmaz, amely miatt 1997-ben az USA-ban az első számú koleszterinszint-csökkentő ételnek kiáltották ki. Hasonló hatást lehet elérni a zabtejjel is.

A lenmag illetve a lenmagolaj szintén elsőrangú rostforrás, s mind az összkoleszterin-mennyiséget, mind az LDL szintjét csökkenti, és a kísérletekben hatékonyabbnak bizonyult a napraforgómagnál is. A lenmag fő hatóanyagát, az alfa-linolénsavat - ALA - jelenleg is vizsgálják.

Érdekes: az ALA nem csökkenti a trigliceridszintet- ami felelőssé tehető a koszorúér-elme-szesedésért is -, ellentétben a halolajban lévő EPA-val (omega-6 szírszav). A halolaj már csak azért is jobban ajánlható, mert az ALA károsítja a HDL-koleszterint (védő), és ezáltal közvetve elősegítheti a szívbetegségek kialakulását.

A tudósok 1994-ben kísérletet végeztek az úgynevezett „mediterrán étrenddel”. Ez az étrend kevesebb olívaolajat tartalmazott, mint amennyit a mediterrán területeken élő emberek fogyasztanak. Az olívaolajat inkább magas ALA-tartalmú, speciális margarinnal helyettesítették. A résztvevőknél látványosan - mintegy 70%-ban! - csökkent az infarktus miatti elhalálozás aránya, és ezt az eredményt négy évvel később ismét igazolták.

Ez a diéta sok bab- és borsófélét, halat, gyümölcsöt, zöldséget, kenyeret és gabonafélét, ellenben kevés húst, tejterméket és tojást tartalmazott.

Bioboltokban gyakran kaphatók szójababból készült ételek - tofu, tempeh -, erjesztett szójababból készült szójasajt - miszó -, erjesztett szójabab és bizonyos szójaprotein-porok. 1 995-ben végeztek kísérleteket a szójababbal, és úgy találták, hogy jelentősen csökkenti a teljes koleszterin mennyiségét és az LDL szintjét is. Azóta több másik vizsgálat is megerősítette ezt az eredményt. Elsősorban a szójababban található izoflavonoidok játszanak szerepet a koleszterinszint csökkentésében, de állatkísérletekben kimutatták, hogy egyéb építőelemek is jótékony hatásúak.

Jegyezzük meg! Az olívaolaj csökkenti az LDL-koleszterin szintjét a vérben, főleg, ha a telített zsírsavakban gazdag ételeket is ezzel helyettesítjük. Azokban az országokban, ahol általában olívaolajat használnak, sokkal ritkábban alakul ki szívbetegség. Az olívaolaj azonban, akárcsak a többi zsír- vagy olajfajta, sok kalóriát tartalmaz, ezért túlsúlyos embereknek nem ajánlható akármilyen mennyiségben.

Az előzetes vizsgálatok arra utalnak, hogy akik rendszeresen esznek mogyoró- és dióféléket, sokkal ritkábban esnek áldozatul szívbetegségeknek. A kísérletek egy része szerint ez a védő hatás - legalább is részben - annak köszönhető, hogy az említett magvasok lenyomják a koleszterinszintet. Ebben a mandula és a dió jár az élen, őket követi hatékonyságban a makadámia-dió, a mogyoró és a pisztácia. Ezek az étkek gazdagok rostban, E-vitaminban, alfa-linolénsavban, omega-9 zsírsavban, magnéziumban, káliumban és argininben. A többféle anyag miatt a kutatók még nem térképezték fel pontosan a hatásmechanizmust, de sokan azt is feltételezik, hogy a dióféléket fogyasztók kevesebb tojást, tejterméket, feldolgozott élelmiszert és margarint esznek, és ezáltal tudják szinten tartani koleszterinszintjüket.

Érdekes tény: bár a magvasok tele vannak kalóriával, a legtöbb kísérlet szerint nagyobb mennyiségben sem növelik igazán az emberi test súlyát.

Koleszterinnel kapcsolatos kísérletek folynak még a fokhagymával, a zöldteával és az articsókával is, ugyanis ezekben is találhatók érvédő és koleszterinszint-csökkentő hatóanyagok.

Fokhagymát infarktus ellen!

Számos kísérleti eredmény utal arra, hogy a fokhagyma - ételként, fűszerként vagy étrend-kiegészítő formájában - csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezenkívül köztudott róla, hogy vérhígító és értágító hatású, ezáltal csökkenti a szívinfarktust előidéző tényezők súlyosságát.

Káros és hasznos élelmiszerek

A cukorfogyasztás a kísérletek szerint csökkenti a jótékony HDL-koleszterin mennyiségét, ráadásul megnöveli az egyéb rizikófaktorokat, amelyek szívbetegséget okozhatnak, például elhízás, B-vitaminhiány...

A forralt vagy presszógépen elkészített kávé fogyasztása megnöveli a koleszterinszintet.

Napi 1-2 dl vörösbor elfogyasztásával akár meg is növelhetjük a védő HDL-koleszterin szintjét. Az alkohol hígítja a vért, és ezáltal csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Ugyanakkor károsíthatja a májat, rákkeltő lehet, magas vérnyomást vagy akár függőséget okozhat. Ahogy pedig nő az elfogyasztott alkohol mennyisége, nő a szívinfarktus kockázata is. Ezért alapos kivizsgálás után, ha kiderült, hogy egészséges a májunk, normális a vérnyomásunk, és nem magas a daganatokra vonatkozó rizikófaktorunk, egy-két pohár borral jót tehetünk koleszterinszintünknek.

Transz-zsírsavak sok feldolgozott élelmiszerben, legfőképpen a margarinban megtalálhatók. A margarin növeli a koleszterinszintet, és ezzel a szívbetegségek kockázatát is, ezért ne fogyasszuk! Újabban már gyártanak olyan margarinokat is, amelyek gátolják a koleszterin felszívódását.

(folytatjuk)

H. M.