Még ha nem is tartozunk feltétlen a legfenyegetettebb rizikójú csoportba, nem árt időnként a szív működését kicsit támogatni szakadatlan munkája közben. Segítsünk neki, hogy továbbra is megőrizze fáradhatatlan és tökéletes teljesítményét, amikor pedig többet kell nyújtani, ahhoz is rugalmasan tudjon alkalmazkodni.
Az 5 és 35 éves korúak körében elvégzett, nagy esetszámot vizsgáló amerikai tanulmány szerint az érelmeszesedés már viszonylag korán megkezdődik a fajtól, a nemtől és a földrajzi származástól függetlenül is. Ezért feltétlen oda kell figyelni már gyermekkortól a helyes életmódra és az étkezési szokások reformjára. Most nézzük át, milyen anyagok erősítik a szívet!
Vitaminlökés az ereknek
C-vitamin : az egyik legfontosabb szív- és érvédő anyag. Mivel jelentős szerepet játszik a koleszterint tartalmazó epesavak termelésében és a zsírsavak sejten belüli szállításában, nemcsak kiváló gyökfogó, hanem indirekt módon csökkenti a vérzsírokat is. Ráadásul segíti az oxigén hemoglobinhoz (vérfesték) történő kötődését, tehát az oxigénszállítást is, továbbá hozzájárul, hogy a szövetekben felhasznált E-vitamin újra aktiválódjon. Amennyiben a természetes C-vitamin kalciummal összekötve kerül be a szervezetbe (C-vitamin-észter), lényegesen jobban szívódik fel és hasznosul a sejtekben, mint a natúr aszkorbinsav. A védelmet kifejtő hatásos mennyiség 1500-3500 mg/nap között van, Linus Pauling, Nobel-díjas tudós azonban betegségek kezelése céljából akár 6000-18 000 mg-ot is javasolt tartós használatra (ő leghatásosabbnak lizinnel kombináltan tartotta!). Sajnos, a táplálkozástani intézetekben a világon mindenütt ajánlott és elfogadott napi adag ma mindössze 60 mg, amelyet Szent-Györgyi Albert a skorbutot megelőző határérték-mennyiségnek tartott, ám ez az adag nem elegendő a C-vitamin teljes hatásának kifejtéséhez.
Figyelem! Míg egy vizsgálat során a fáról frissen leszedett citrusfélék C-vitamin-tartalmát 180 mg-nak mérték, az üzletekben kaphatókból alig lehetett kimutatni a létfontos anyagot. Mivel az emberi szervezet nem képes e vitamin előállítására, és sajnos ma már a táplálékunkból sem tudunk biztonsággal elegendőt felvenni, időnként érdemes vitaminkúrát tartanunk.
Béta-karotin és licopin : mindkét vegyület fontos antioxidáns hatású festék, mely elsősorban a sárgás és pirosas zöldségekben és gyümölcsökben található: sárgarépa, paradicsom, brokkoli, grépfrút, sárgabarack, sütőtök, csipkebogyó stb. A paradicsom különösen gazdag a lycopin nevű, a karotinoidok családjába tartozó festékben, amely nagyon aktív szabadgyök-közömbösítő hatással is rendelkezik. Hogy e hatás minél tökéletesebb legyen a sejtregenerálásban, a vegyület segítségül szolgálnak még a béta-karotin, a C- és E-vitamin, valamint a szelén is. A sejtvédő szerepet a folsav és a B 6-vitamin teszi teljesen maradéktalanná. A felsorolt anyagokat minél tökéletesebb hatásuk elérése miatt leghelyesebb kombinálni. Természetesen nem célszerű szünet nélkül nagy adagban használni egyiket sem, ám évente 2-3 alkalommal 1-2 hónapon keresztül bárki büntetlenül szedheti őket.
L-karnitin : a zsírmolekulák elszállításában és lebontásában működik közre aktívan. Segít a zsírokat átjuttatni a mitokondriumok membránján, miközben a sejtből salakanyagokat juttat kifelé. Ugyan a szervezet is képes termelni a májban, vesében és az agyban, ám az izmoknak és a szívnek külső forrásra is szüksége van. Legtöbb karnitin a birka- és bárányhúsban ill. a tejtermékekben, az avokádóban és a búzacsírában található. Ahhoz, hogy a szervezet elegendő karnitint tudjon termelni, szüksége van vasra, C-, B 3-, B 6- és B 12-vitaminra, valamint folsavra. Karnitinkúrára elsősorban a sportolóknak, a szív- és érbetegeknek, magas vérzsírral rendelkezőknek, az elhízottaknak, a vegetáriusoknak és az idősebbeknek van szükségük. Ám hatásos kiegészítője lehet a diétáknak, fogyókúráknak és a méregtelenítésnek is.
Q 10-vitamin : a szív- és érrendszeri betegek vérében jelentősen alacsonyabb mennyiségben található Q 10-vitamin. Amennyiben nekik a szívműtétek előtt már 2 hónappal napi 3-szor 10 mg Q 10-vitamint kezdenek el adni, és azt később 3-szor 20 mg-mal folytatják, majd 1 hónap múlva tartósan 3-szor 10 mg-ot adnak, a betegek sokkal hamarabb talpra állnak, és a gyógyszerek adagját felére lehet csökkenteni. Segítségével a magas vérnyomás vagy kevesebb gyógyszerrel is beállítható, enyhébb esetekben akár szükségtelenné is válhat, a szívinfarktus után kezelteknél az állapot hamarabb stabilizálódik, kevesebb a szövődmény, a betegek túlélési esélyei sokat javulnak, anginásoknál pedig csökken a rohamok gyakorisága és intenzitása, felére csökkenthető a gyógyszerek adagja és száma.
A magnézium, a kálium és a kalcium a legfontosabb szívizomerőt fokozó ásványok. A Mg és a K hiánya vérnyomás-emelkedést, érszűkületet, ödémát idéz elő. A kalcium hamar oldja a koronáriák görcsét. A Mg orotsavval kombináltan sokkal jobban hat az erekre, fokozottabban véd a meszesedés ellen.
Gyógyír növényekből
A vörösbor magas flavonoidtartalma miatt a napi 1, maximum 2 dl mennyiségben nagyon jó antioxidáns (a sejtkárosító szabad gyökök ellen véd) hatású, és gátolja az érelmeszesedést. Az alkohol jó zsíroldó, de a szőlőben ezenkívül található egy rezveratrol nevű gombásodásgátló szer is, ami szintén közrejátszhat a fentiekben. A vörösbor quercetin nevű alkotója a vizsgálatok szerint erélyes immunerősítő és rákellenes hatású. Azok számára, akik nem szeretik a bort, vagy egészségi okokból jobb, ha nem fogyasztják, készítették a vörösborkapszulát, amit még a májbetegek is használhatnak.
A vöröshagyma és a fokhagyma kéntartalmú vegyülete, a metilallil-diszulfid, az ajoen és a relatív magas acetilszalicilsav gátolja a véralvadást, hígítja a vért, csökkenti a vérzsírokat, a fájdalmat és a gyulladást. Fokhagyma- és vöröshagyma-kivonatokat tartalmazó készítmények már évek óta kaphatók hazánkban is. Így az érzékenyebb gyomrúaknak és a kellemetlen lehelet miatt aggódóknak sem kell megfosztani magukat e két fontos gyógytáplálék hatóanyagaitól.
A gingko szintén sok flavonoidot tartalmaz, ezért kiválóan alkalmazható érvédő, szív- és agyi keringésjavító szerként. Jelentősen fokozza az agyi anyagcserét, csökkenti a keringéssel összefüggő fülzúgást és szédülést is.
A fagyöngy, a galagonya és a kökény mindegyike jelentősen fokozza a szívizom erejét, tágítják az ereket, és segítenek a szívritmus szabályozásában is.
Shii take gomba : a gomba rendszeres fogyasztása (eritadenin-tartalma miatt) jelentősen csökkenti a vér koleszterinszintjét, így véd a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulása ellen, továbbá szerepet játszik az agyvérzés megelőzésében.
Az omega-3, -6 zsírsavak, a lecitin és a linolsav a legfontosabb érvédő zsírok közé tartoznak. Nagyobb mennyiségben olajos magvakban, szójában, lenmagban, halolajban, dióolajban, tojásban fordulnak elő. Megakadályozzák a vérlemezkék összecsapódását (a trombusképződést), csökkentik a vérzsírokat és a vérnyomást, védik az érfalat.
Legfontosabb érelmeszesedést és vérnyomást csökkentő zöldségek és vitaminok:
alma : a benne található pektin csökkenti a koleszterint, és megköti az ereket is roncsoló nehézfémeket, pl. az ólmot és a higanyt. Ezenkívül támogatja a szívműködést és csökkenti a vérnyomást is.
articsóka : 6-12 héten keresztüli fogyasztása jelentősen csökkenti az LDL és a triglicerid szintjét, mert fokozza a zsíranyagcserét, és aktiválja a májműködést.
Banán : magas káliumtartalmának köszönheti vízhajtó és vérnyomáscsökkentő hatását, rengeteg A-, C- és B-vitamint is tartalmaz, ezért jó érvédő, de rendszeres fogyasztása a koleszterinszintet is kedvezően befolyásolja.
Eper : nagy mennyiségű karotint, C-vitamint, folsavat, mangánt és káliumot tartalmaz, ezért védi az érfalat, vízhajtó és vérnyomáscsökkentő is.
Karfiol : vízhajtó, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és aktiválja az anyagcserét.
Zöldborsó : nagyon sok magnéziumot és nukleinsavat is tartalmaz a ballasztanyagokon kívül, ezért védi az ereket, a szívet és csökkenti a koleszterinszintet.
Édesköménygumó : a közismert puffadáscsökkentő kitűnő vérzsírrendező, és magas kálium-, ill. C-vitamin-tartalmának köszönhetően jó érvédő is.
Káposzta : A-vitamin-tartalma még a brokkoliét is meghaladja, nagy adag gyökfogó B-, E- és C-vitamint is tartalmaz, így védi az érfalat. Rostjai aktiválják az anyagcserét, csökkentik a vérzsírszintet.
Mit tehetünk még?
Tartsunk rendszeresen zöldség-, gyümölcs- és léböjtnapokat, hogy megtisztuljunk a feleslegtől, csökkentsük a szív terhelését!
Naponta 1 kg zöldséget és gyümölcsöt együnk meg nyersen, hogy a bennük található rostok megkössék, és magukkal vigyék a felesleges zsírokat, szénhidrátokat, és elegendő vitaminhoz, ásványhoz jussunk.
Mindennap, vagy legalább heti 3-szor 1 órát mozogjunk, mert a sport csökkenti a súlyfelesleget, a vérzsírokat és a vércukrot, javítja a szív és a szervek vérellátását, fokozza a teljesítményt, relaxál.
Lazítsunk rendszeresen, hogy a vegetatív idegrendszer által szabályozott szívműködés is egyensúlyba kerülhessen.
Járjunk el minden héten egyszer szaunába, mert a hideg és a meleg váltva a legjobb értréning, ráadásul nagyon jól oldja a feszültséget is.
Előre haladott keringési zavarokban és azok megelőzésében is segít az oxigénterápia és a véroxigenizáció (HOT). Ilyenkor javul a vér oxigéntelítettsége, és sok sejtvédő enzim termelődik a szövetekben. HOT során csökkennek a vérzsírok is, kitágulnak az erek.
A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
