Hirdetés

Keringési zavarok kezelése

"Biztos rossz a keringésem" - halljuk gyakran az indokot, amikor valakinek jéghideg a keze, fázik a lába, meg-megszédül felálláskor, könnyen fázik, ha épp nincs kánikula, hamar elálmosodik vagy épp igen kimerült, fáradt.

vérkeringés, vérnyomás, panaszol, tünetek |

InforMed Hírek15   InforMed | Balaicza, E.


De vajon valóban a keringés-e a hibás mindezért? Nehéz lenne általánosságban eldönteni, egy azonban biztos, ha a szívműködés és a keringés nem tökéletes, lassult, s nem képes megfelelően igazodni az épp aktuális szükségletekhez, akkor a közérzetünk és teljesítőképességünk igen sokat romlik.

Szöveteinknek, szerveinknek és sejtjeinknek folyamatos tápanyag- és oxigénellátásra van szükségük ahhoz, hogy kellően elláthassák funkcióikat. Ugyanakkor az elhasznált vagy feleslegessé vált anyagcseretermékektől és a széndioxidtól is meg kell valahogy szabadulniuk, ha sokáig tökéletesen kívánnak működni. Ezekről gondoskodik az erekben szüntelen áramló vér és a nyiroknedv. Arról, hogy a testnedvek megállás nélkül keringhessenek, a szív gondoskodik: ritmusosan összehúzódik és elernyed, s mint egy pumpa, folyamatosan áramoltatja a vért. Ugyan összesen egy kisebb pohárnyi folyadékot pumpál ki magából minden összehúzódáskor a szív, ez mégis elegendő a több liternyi folyadékoszlop állandó mozgásban tartásához.

A KERINGÉS MEGHATÁROZÓI

A keringést elsőként megszabja, hogy az erek milyen állapotban vannak - elég rugalmas és tágulékony-e a faluk, vagy merev és nehezen változtatják átmérőjüket a meszesedés miatt. Minél több a falukon található zsíros lerakódás és meszesedés, annál nehezebben képesek igazodni az aktuális igényekhez, tehát nem képesek elegendő vért átengedni akkor sem, ha többre lenne igény. Ezt a szívnek kell kompenzálnia: eleinte többször húzódik össze, majd megvastagodnak a szívizomrostok, hogy nagyobb erőt legyen képes a szív kifejteni a nagyobb érellenállással szemben.

A vegetatív idegrendszeri szabályozás: a gerincvelőben és a nyúltagyban található vegetatív központok a szimpatikus és a paraszimpatikus hatás kifejtésével állítják be az erek átmérőjét, a szívritmust és azt, hogy épp melyik testfélben, szervben fokozódjon, vagy épp csökkenjen a vérátáramlás. Szimpatikus aktivitáskor (pl. stresszhatáskor, vizsgadrukknál, erősebb fizikai és szellemi vagy lelki igénybe vételkor) az erek általában a zsigerekben szűkülnek és az izmokban tágulnak, míg paraszimpatikus hatás (relaxált állapotban, alváskor, pihenéskor...) alatt épp az ellenkezője játszódik le.

Az életmód: minél kevesebbet mozgunk, annál gyengébb a keringésünk és a szívünk.

A folyadékbevitel is döntő: minél kevesebbet iszunk, annál sűrűbb a vér, s annál nehezebb továbbjuttatni az erekben.

Hormonális hatások: különösen a menstruációs ciklus és a klimaktérium befolyásolja a vérnyomást - sokan a menzesz táján erősen szédülnek, lemegy a vérnyomásuk, másoknál a klimaktérium után borul fel az addigi egyensúly, s az alacsonyabb és magasabb értékek teljesen szabálytalanul váltják egymást. A vérnyomást emelheti a szteroid hormonok és a fogamzásgátlók szedése is.

Betegségek: a vese, a pajzsmirigy, a mellékvese és a köztiagy betegségei komoly kihatással lehetnek a vérnyomás-szabályozásra. Persze ennél egyszerűbb elváltozások, például egy enyhébb vírusfertőzés, hasmenés és hányás is felboríthatja az addig stabil keringést.

A külső hőmérséklet: melegben az erek kitágulnak, és a vérnyomás csökken, hidegben pedig inkább szűkülnek az erek.

Környezeti hatások: klimatikus viszonyok, frontok, nagy zaj, erős fény stb. szintén jelentősen befolyásolhatják a keringést. Ám csak azoknál okoznak panaszokat, akiknél a vegetatív idegrendszer labilisabban működik, vagy a stressztűrő képességük csökkent és nehezebben tudnak igazodni a környezeti hatásokhoz.

Természetesen a fentieken kívül még számtalan más tényező is hat a keringésre, ám cikkünkben csak a legfontosabbakra szerettünk volna kitérni.

BÁGYADTSÁG, TOMPULTSÁG

Alacsony vérnyomásról akkor beszélünk, ha férfiaknál 110/60, nőknél 100/60 Hgmm alatti a mért érték folyamatosan. A legtöbben ekkora értékek mellett is teljesen jól érzik magukat, nincsenek panaszaik és egészségesek, sőt életkilátásaik jobbak. Mások viszont alig vonszolják magukat, állandóan fáradtak, levertek, nehezen tudnak reggel magukhoz térni, időnként szédülnek. Az utóbbi elsősorban felálláskor jelentkezik, mert fekve az erek tágabbak - különösen a vénák.

Nagyon sokféle idegi és hormonális mechanizmus kiegyensúlyozott összjátékának köszönhető, hogy a vérnyomás szinte percről percre képes igazodni az aktuális szükséglethez és igénybevételhez. Minél több minden vesz részt egy működés szabályozásában, annál sérülékenyebb és ebben az esetben szinte minden pont külön-külön is zavart szenvedhet. A végeredményként kialakuló tünetek alapján igen nehéz eldönteni, melyik fogaskerék csikorog.

MIT ÉRDEMES MÉG FELTÉTLEN KIZÁRNI?

  • Túl sok a salakanyag a szervezetben - emiatt is lehet levertség, szédülés, gyengeség, teljesítőképesség csökkenése
  • Vitamin-és ásványianyag-hiány - legtöbbször csak fáradékonyság, erőtlenség, szédülés és gyengeség formájában okoz tüneteket
  • A vércukor ingadozását - magas és alacsony vércukornál is jelentkezhetnek hasonló tünetek
  • A vérszegénységet - szintén erős szédüléssel, levertséggel és fejfájással járhat
  • Lappangó betegségeket - a májfertőzés vagy egyes vesebetegségek első bevezető tünete a szédülés, gyengeség, levertség, erőtlenség
  • Szív- és tüdőbetegséget - a rossz keringés és a rossz oxigénellátás tünetei a szédülés, tompultság, kábultság, fáradékonyság
  • Az egyensúlyozó szerv betegségét - szédüléssel jár
  • A pajzsmirigy alulműködését - fáradékonyságot, alacsony vérnyomást és levertséget okoz
  • Daganatos betegségeket - sajnos sok tumor első tünete sokáig csak a levertség, szédülés, fáradékonyság

Ha rossz a vegetatív szabályozás vagy gyenge az adaptációs készség, akkor felkeléskor nem képesek az erek elég gyorsan összehúzódni, s emiatt a vér egy része (kb. 700 ml) az alsó végtagi vénákba és a kis erekbe tódul, az agyhoz pedig kevesebb jut a szükségesnél. Ennek tüneteként szédülés, bizonytalanság és a látótér elsötétülése jelentkezik. Ez mozgás hatására gyorsan javul, mert az izmok kipréselik a vénákba került többlet vért, s újra kellő mennyiségben tud eljutni az agysejtekhez.

A vegetatív labilitással és emiatt alacsony vérnyomással küszködők tünetei elsősorban reggelente és ebéd után erősebbek. Az érintettek többsége 20-30 év közötti és elsősorban vékonyabb testalkatú nő, akik fázékonyabbak, kezeik, lábaik nedvesek és hidegek, a szívük néha szaporábban ver.

Idősebb korban elsősorban azoknál szokott előfordulni hypotonia (túl alacsony vérnyomás), akiknél a keringésszabályozó rendszer kiegyensúlyozott működése zavart, vagy az erek adaptációs készsége rossz (mert elveszítették rugalmasságukat), s ezért hol túl alacsony, máskor pedig váratlanul túl kiugró a vérnyomás.

A TÜNETEK ÖSSZEKEVERHETŐK

Az alacsony és magas vérnyomás okozta tünetek egyes esetekben igen hasonlóak:

  • Pulzáló fejfájás
  • Szédülés
  • Látászavar
  • Feszültségérzés
  • Gyengeség, erőtlenség
  • Heves szívdobogás
  • Szaporább légvétel
  • Ájulás
  • Szorongás, félelem

A stressz okozta kiugró vérnyomás tünetei gyakorlatilag teljesen megegyeznek a felsoroltakkal - ám mivel többnyire fiataloknál jelentkezik ilyen formában, nem is gondolnak a vérnyomás ellenőrzésére. Akinél a felsoroltak rendszeresen vagy szinte minden stresszhelyzetben előfordulnak, azoknak feltétlen érdemes 24 órás vérnyomás-monitorozást kérnie orvosától, hogy időben kiderüljön a probléma oka. Az egyszeri alkalommal mért értékek - még ha az akár több napon át meg is ismétlődik - nem adnak hiteles és korrekt képet a keringés általános helyzetéről. Az orvosi rendelőben mért adatok pedig sokszor a "fehér köpeny effektus" (orvosnál a legtöbb embernek eleve magasabb a vérnyomása) miatt nem hitelesek.

MI A MEGOLDÁS?

Legkönnyebben a rendszeres mozgás segíthet keringésünk stabilizálásában. Nem kell feltétlen konditerembe sem menni hozzá, hiszen az is elég lehet, ha minden héten legalább 3-szor 20-30 percet kocogunk, gyorsan járunk (power walking), biciklizünk és sétálunk. A lényeg a rendszerességen van és nem az egyes edzések összidején. Ha persze többféle mozgást váltva is tudunk végezni, az még jobb, mert kevésbé ununk rá, s nagyobb eséllyel lesz a mozgásból rendszeres szokás.

Jóga, thai chi, csi kung, 5 tibeti: mindegyik távol-keleti mozgásforma kiváló keringésstabilizáló és serkentő. Az életerő akadálymentes áramlását segítik elő, összehangoltabbá teszik az idegrendszer és a zsigerek, így az erek és a szív munkáját is. Rendszeres alkalmazásuk garantáltan szükségtelenné teszi a stimuláló szerek vagy más "keringésjavító" gyógyszerek szedését.

Vegyünk mindennap váltott zuhanyt a tisztálkodási fürdés után. Fontos szabály: csak meleg testet érjen hideg víz, s nem kell sokáig folyatni magunkra a dermesztő hideget, elég csak lecsapatni a bőrt. Sorrend: alsó végtagok és karok felfelé, majd nyak és arc, s a legvégén jön csak a törzs, a szívzóna. Utána alaposan le kell dörzsölni szárazra a bőrt, télen melegen fel kell öltözni, s így biztos nem fázunk meg.

Száraz testledörzsölés: A váltott zuhanynál leírt sorrendben (tehát a lábaktól kezdjük) alaposan dörzsöljük le a bőrt egy száraz dörzskesztyűvel vagy luffaszivaccsal. Legjobb a zuhany előtt végezni minden reggel. Ha nagyon kiszáradna utána a bőr, akkor édes mandulaolajjal kenjük be törölközést követően gyengéden.

Járjunk rendszeresen szaunába: a szauna, gőzfürdő vagy infraszauna a legjobb értréningek közé tartoznak. Aki egyszer megtapasztalta áldásos hatásukat, biztosan nem szívesen mond le a rendszeres heti szaunázásról.

Igyunk elegendő folyadékot: legalább 2-2,5 liter naponta - gyógyteákat, ásványvizet, tisztított vizet, hígított gyümölcsleveket.

Hagyjuk el a kávézást és a feketeteát: mindkettő vízhajtó, s inkább csökkenti a vérnyomást, mint emelné. Az átmeneti élénkítő hatás - ami kompenzálja a hypotóniával járó tompultságot - lecsengése után még erőtlenebbnek és fáradtabbnak fogjuk magunkat érezni. Tehát tévedés, hogy a kávézás emeli a vérnyomást!

Az alkoholfogyasztás is dehidrál - vízhajtó és értágító, tehát mindenképp rontja a helyzetet, ráadásul a központi idegrendszer működését is összezavarja, s emiatt még inkább ront a helyzeten.

A cigarettázás is kedvezőtlen hatású a keringésre, mivel szűkíti a kis ereket, s érfalroncsoló.

Frissítő fürdők adalékanyagaként a következők jönnek szóba: citrom, narancs, grépfrút, rozmaring, borsmenta, geránium, eukaliptusz aromás olaja - fajtánként 5-5 cseppet tegyünk a fürdővízhez, 15-20 percig hagyjuk hatni a bőrön át, majd váltott zuhannyal fejezzük be a frissítő merítkezést.

Tojássárga, zabpehely, méz: 4-6 hétig minden reggel 1 nyers tojássárgáját keverjünk el 1 evőkanál beáztatott zabpehellyel és kevés mézzel, s ezt együk meg.

Rozmaring, zsálya és bor: 30 g friss rozmaringot és 10 g zsályát leöntünk 1 liter száraz vörös borral, megfűszerezzük egy kis majoránnával, korianderrel és fahéjjal. 1 héten át állni hagyjuk, majd reggel és délben evés előtt 1 kis pohárkányit (fél decit) kevés mézzel elfogyasztunk belőle.

Nyers zabkása: este 2-3 evőkanálnyi zabpelyhet frissen megőrölünk, elkeverjük kevés tisztított vízzel, reggel apróra vágott gyümölcsdarabokkal ízesítjük, esetleg joghurttal vagy kevés tejjel leöntjük, és több héten át reggelire és vacsorára ezt fogyasztjuk. (Az esti adaghoz a reggeli után áztatjuk be a zabpelyhet.)

MIT HASZNÁLHATUNK MÉG?

A fentieken kívül attól függően, hogy mikor és milyen okok miatt labilis a keringésünk, más készítményeket, gyógynövényeket is érdemes lehet kipróbálni:

A gyógyteák közül leginkább a következők ajánlhatók: rozmaring, orbáncfű, citromfű, szúrós gyöngyajak, majoránna, borsmenta, élénkítő és frissítő a zöldtea és a vörös tea - ám az utóbbiak is hajtják a vizet, tehát túl sokat ezekből sem tanácsos fogyasztani.

Azoknak, akiknek labilisabb a vegetatív idegrendszerük, sokat segíthet a magnézium és a B-vitaminok kúraszerű használata.

Az orbáncfű és a citromfű minden nőnek áldás, ha a keringés labilitása menzesz táján vagy nagyobb idegi megterhelés idején jelentkezik. Nemcsak teaként, de tinktúra vagy tablettaként is használhatók.

A ginszeng, a maca és a szibériai ginszeng (eleuterococc) a legjobb stressztűrő képességet erősítő hatású növények. Aki a kimerültség és a nagy stressz miatt szenved keringési panaszoktól, annak legjobb 1-2 hónapos kúrát tartani - akár felváltva is - a felsorolt gyógynövények készítményeivel.

A gingko főleg középkor vagy idősebb kor táján jelentkező agyi keringési zavarok és emlékezetromlás idején ajánlott. Nagyobb adagban jelentősen csökkenti a szédülést is.

A fokhagyma és a vöröshagyma tonizálják az érfalat, vagyis hosszabb ideig gondoskodnak rugalmasságukról. Aki nem szereti őket ízük és szaguk miatt, vagy érzékenyebb a gyomra, annak javasolt a belőlük készült kapszulák vagy drazsék használata.

Q1 (=NADH) és Q10-vitamin: a legerősebb érvédő és szívizomműködést támogató antioxidánsok közé tartoznak. Ráadásul jelentősen hozzájárulnak a sejtek energiatermeléséhez és a kiegyensúlyozott anyagcseréhez, s így javítják a szervezet vitalitását, teljesítő képességét.

Akupunktúra, akupresszúra: a kiegyensúlyozatlan keringés és energiaáramlás leghatékonyabb rendezői.

EXTRA TIPPEK

Fel a lábakkal! Akut keringési zavaroknál azonnal feküdjünk le a talajra, és polcoljuk fel jó magasra a lábakat.

3 csepp menta csodát tesz!Cseppentsünk 3-4 csepp mentaolajat 1 pohár vízbe, lassan kortyoljuk el, majd dörzsöljünk be 1-2 cseppet a halántékunk és tarkónk bőrébe is. Egyébként már az is jót tesz, ha napközben többször mélyen belélegezzük az üvegcséből kiáradó frissítő aromát.

Reggeli frissesség keleti fűszerekkel!Este készítsünk magunknak lefekvés előtt egy pohár forró elixírt a következő fűszerek leforrázásával: fél teáskanál gyömbérpor vagy egy szelet gyömbérgyökér, 1 teáskanál édeskömény és kardamom.

Ügyeljünk a rendszerességre! Aki rendszeresen étkezik, mozog, pihen és eleget alszik, annak sokkal stabilabb minden életfunkciója, így a keringése is.

vérkeringés, vérnyomás, panaszol, tünetek

2018-08-11 12:46:48

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop