Az allergia - még ha növekszik is a gyakorisága - nem új keletű probléma, s nem lehet kizárólag az egyre kemizálódó világ rovására írni. Már 2000 évvel ezelőtt is szenvedtek túlérzékenységi tünetek miatt az akkor élő emberek - csak nem tudták, mi a baj kiváltója és mit lehet vele kezdeni. Érdekesmód úgy tűnik, hogy a gyarapodó allergiások tüneteit nem a halmozottan előforduló kémiai szerek okozzák; még ma is sokkal több a természetes anyagok kiváltotta allergia: pollenek, por, szőr, gombák, élelmiszerek stb. A vegyszerek szerepe valószínűleg nem a direkt túlérzékenyítésben rejlik, hanem sokkal inkább az immunrendszert gátló, hibás választ kiváltó hatásukban. Az allergiák számának évről évre történő növekedése leginkább a helytelen életmód (rendszertelen és kiegyensúlyozatlan, kevés biológiailag értékes anyagot tartalmazó étkezés, élvezeti szerek túlzott fogyasztása, kevés pihenés és mozgás...), az egyre erősödő stressz, a szervezetet túlterhelő külső behatások (kemikáliák...), illetve a pszichés egyensúly megbomlásának együttesével magyarázható. Van, akinél egyik vagy másik tényező többet nyom a latban - vagyis az, ha egészségesen étkezünk, még nem garancia arra, hogy nem válunk allergiássá, ha a többi nem stimmel...

ALLERGIAUTÁNZAT

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy számtalan (az esetek 2/3-ánál!) allergiás jellegű panasz - bőrkiütés, ekcéma, asztma - esetén nem sikerül kimutatni a klasszikus allergiára jellemző IgE-immunglobulin és az eosinophyl fehérvérsejtek számának emelkedését sem, vagyis nem klasszikus allergiával állunk szemben! Ezekben az esetekben szokás pszeudo(ál)-allergiáról beszélni. Itt a tüneteket az élelmiszerben és/vagy a belélegzett anyagban található, illetve az ételből a bélben keletkező hisztamin és thyramin vagy más hasonló anyag provokálja. Ez a helyzet például az eper, a paradicsom, a citrusfélék, a vörösbor, a füstölt élelmiszerek, a sajtok és a csoki esetén. Ezeknek az élelmiszereknek az elfogyasztása néha azonnal, máskor órákkal vagy akár 1-2 nappal később váltja ki a tüneteket, ezért beazonosításuk többnyire nagyon nehéz.

Jó TUDNI! Másik komoly probléma a rejtett allergia: ilyenkor a túlérzékenységi reakció nem egyféle anyagra jelentkezik, hanem azt több, az immunrendszert blokkoló és allergizáló anyag és hatás együttes fellépése váltja ki, pl.: parlagfű, dinnye, sajt, bor, erős stressz és rossz emésztés együtt. Erre az állapotra jellemző, hogy a tünetek erőssége attól függően változik, mennyire intenzív a stresszhatás, mennyire rossz az emésztőfunkció és mekkora mennyiségű anyag (dinnye, pollen, bor...) került a szervezetünkbe. Előfordulhat, hogy ha épp pihentek vagyunk, és teljesen rendben működik a bélrendszer, nem eszünk dinnyét és nem iszunk bort, a parlagfű semmilyen panaszt nem okoz, máskor meg elég a nagyobb fokú kimerültség és egy szelet dinnye, s máris 3 csomag zsebkendő fogy el fél nap alatt.

TEHÉNTEJ - A VEZETŐ ALLERGÉN

Az élelmiszer-allergiások 70%-a érzékeny a tehéntejre vagy a belőle készült termékekre. Extrém esetben akár az is előfordulhat, hogy valaki anafilaxiás rohamot kap (gégeödémával járó súlyos allergia) abban a helyiségben, ahol előzőleg tejet forraltak. Ez azonban igen ritka eset, sokkal gyakoribb, hogy valaki ugyan kerüli a tejet, bizonyos ételektől mégis megmagyarázhatatlanul rosszul lesz. Ennek oka, hogy számtalan élelmiszerben - amelyre azt rá se írják, és nem is gondolnánk rá - jelentős mennyiségű tejpor található. Ilyenek pl.: a felvágottak, a konzervek és a félkész ételek.

A második leggyakoribb élelmiszer-allergén a tojás, mely szintén sokféle ételben megtalálható, ám "bűnössége" fel sem vetődik bennünk. Érdemes hát óvatosnak lenni!

ÉRDEKES! A tehéntej és a tojásallergia kisgyermekeknél sokkal gyakoribb, mint felnőtteknél, ezért azoknál a kicsiknél, akik sokáig voltak ótvarosak, a szüleik pedig allergiások, ezeket az élelmiszereket minél később, különösen óvatosan és csak igen kis adagban adjuk, míg meg nem győződünk róla, hogy biztosan nem okozhatnak panaszt.

A penészallergia különösen problémás, hiszen a gombákat nemcsak az étellel vehetjük magunkhoz, hanem be is lélegezhetjük a nem látható kis fonalakat és spórákat. Még több gondot okoz, hogy egyre több élelmiszerbe becsempészik a feldolgozás során, mert attól jobb lesz az íze vagy gyorsabban "megérik" stb. Gondolta volna, hogy többek közt a narancslé készítésekor egy speciális gombát adnak a héjas gyümölcshöz, mert attól a meghámozatlan narancs is hamarabb léformát ölt? Vagy a gyümölcslevekbe a penészes gyümölcs is belekerül, s attól a még egészséges leve is gombás lesz? - Ezt próbálják tartósítókkal és pasztörizálással kivédeni...

A vágóhídi állatokat gyakran beinjekciózzák bizonyos gombákkal, mert attól a hús a levágás után alkalmasabbá válik sonkának, kolbásznak, pikánsabb lesz az íze. Kevesen tudják, hogy a pékáruban, a kávéban, a fűszerekben és a gyümölcsökön is jelentős mennyiségű gomba fordul elő - szándékosan!

VEGETáRIUSOK HáTRáNYBAN...

Sajnos, az allergia az egyébként - többnyire - egészségesebben élő vegetáriusokat sem kíméli. Sőt bizonyos esetekben kimondottan rosszul jár, aki sok friss, nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt!

A nyers élelmiszer bizony sok esetben kifejezetten allergizálóbb, mint a párolt vagy a sült és főtt. Ennek oka, hogy az allergiáért felelős alkotók többsége - ám nem mind! - hőre érzékeny, és így főzéskor lebomlik. A kezeletlen, nyers étel az allergiások többségénél sajnos nem biztos, hogy előnyös - noha több benne a vitamin és az ásvány. Különösen igaz ez a pollenallergiásokra: nekik nem tanácsos pl. almát, körtét, banánt, dinnyét, epret, csonthéjas és déligyümölcsöket nyersen fogyasztani.

FONTOS! A zöldségek közül a legártalmatlanabbnak tűnő sárgarépa-túlérzékenység sem ritka - érdekes módon leginkább gyermekeknél tapasztalható, akiket viszont az anyatej után leggyakrabban pont ezzel a zöldséggel szokás szinte naponta megetetni, vagy a levével megitatni.

A cukor és az édességek sem tartoznak a legritkább allergizálóanyagok közé. Sajnos, a teljes kiőrlésű gabonából készült termékeknél is előfordulhat allergia - ezért az allergiások jobb, ha legalábbis az allergiaszezonban mértékkel vagy egyáltalán nem fogyasztanak teljes őrletű lisztből készült pékárut.

TUDTA-E? Gyakran a friss magos müzli is ront az allergiás állapotán - ennek többféle oka is lehet, pl.: túlérzékenység a tejre, gabonára vagy az aszalt gyümölcsre, esetleg a müzli erjedése során keletkezik az ételben vagy a béltraktusban túlérzékenyítő anyag.

TIPP: feltétlen érdemes hát gondosan letesztelni ezeket az egyébként egészséges élelmiszereket, mielőtt fogyasztjuk, vagy a gyanú miatt elhagyjuk őket!

A fűszerek közül az ánizs, a koriander, a kömény, a kapor, a szegfűszeg, a bors, a paprika, a mustár, a curry és a hagyma (fokhagyma és vöröshagyma is!) használatával kell óvatosnak lenni. Aki allergiás, az előbb próbálja ki kis adagban külön-külön, majd kombináltan is - és az allergia főszezonjában (pl. pollenallergiánál) inkább kerülje őket.

ÉRDEKES! Egyes élelmiszer-allergiák pollenallergiával is kapcsolódnak, ilyenek:

A kora tavaszi fapollenekre való érzékenység alma, körte, mandula, mogyoró, dió és barackfélékre való allergiával szokott társulni.

A júliusi és augusztusi füvekre és gyógynövényekre, illetve gyomokra fellépő allergia esetén gyakori a keresztallergia zellerrel, petrezselyemmel, lestyánnal, sárgarépával, ánizzsal, édesköménnyel, kaporral és más fűszerekkel. Előfordulhat náluk mézre is intenzív allergiás reakció, mivel a méhek a mézbe kevés virágport juttatnak.

Az augusztusban és ősszel jelentkező gyomokra allergiások óvatosan vagy egyáltalán ne egyenek dinnyét, tököt, uborkát...

A fenti táblázatban röviden áttekintjük, hogy melyik módszer milyen allergiás, túlérzékenységi tünet vagy ahhoz társuló probléma esetén segít a leginkább.

MIRE GONDOLJUNK A KEZELÉSKOR?

Talán legfontosabb az allergén kerülése vagy a bekerülő mennyiség mérséklése - persze ez sok esetben pl. pollenszezonban - igen nehézkes, hisz nem könnyű elmenekülni a mindenütt jelen levő virágpor elől. Ám por és poratka esetén már az intenzívebb szívóerejű és atkairtó programmal ellátott porszívó, ill. takarításkor az orrmaszk sokat segíthet rajtunk.

A szervezetet bombázó, az immunrendszer működését károsító hatások kiküszöbölése - tartósítószerek és vegyszerek bevitelének, használatának korlátozása, élvezeti szerek, konzervek kerülése...

A stressz rendszeres levezetése: jógával, meditációval, relaxációval, mozgással, szaunával, masszázzsal, elegendő alvással...

Az emésztőrendszer karbantartása: kiegyensúlyozott kímélő étrenddel, májműködést serkentő gyógyteákkal (gyermekláncfű, katáng, borsmenta), emésztésjavító gyógyfüvekkel (apróbojtorján, angelika, tárnics, ezerjófű), székletrendezés lenmaggal, indiai útifűmaggal, kolon-hidroterápiával...

Salaktalanítás: gyógynövényekkel (aranyvesszőfű, gyermekláncfű, hibiszkusz, csalán), böjtkúrával, szaunával, masszázzsal, kolon-hidroterápiával, légzőtornával

Vitamin- és ásványianyag-pótlás: legjobb a célzott kezelés lenne, ám hazánkban a vérből történő vitamin- és ásványisó-meghatározás még nem végezhető rutinszerűen. Táplálékallergiáknál érdemes eleinte inkább kisebb adaggal kezdeni a kezelést, s csak 1 hét tünetmentesség esetén szabad lassan emelni a dózist, mert nem ritka a táplálékkiegészítőkre történő túlérzékenység! Az utánpótlás 4-6 hónapig tart, mert allergiásoknál a háttérben álló rossz felszívódás és a fokozott igény miatt nehéz feltölteni a hiányzó készleteket. A 3. hónap elmúltával ajánlatos 2 hetes szünetet beiktatni, majd folytatni kell a kezelést. Végül a 6. hónap után 3 hónapra fel kell függeszteni a vitaminszedést. Utána ismét folytatható a kúra, melynek hatékonyságát évente egyszer a hajból történő ásványianyag-meghatározással lehet(ne) leginkább ellenőrizni.

Ügyeljünk a sav-bázis háztartásra: a túlzottan savas miliő (cigaretta, kávé, üdítők, sok hús, stressz...) fokozza az allergiakészséget. Ezért ha meggyőződtünk a szükségességéről (pl. BETA-teszttel), korrigáljuk a szöveti pH-t. Ehhez használhatunk bázikus porokat, gyógyvizeket és az ételeinket is összeválogathatjuk úgy, hogy minél kevesebb legyen benne a savasító elem (együnk pl. zöldségeket, salátát, savanyú tejtermékeket és hidegen sajtolt olajat).

Támogassuk az immunrendszer működését: használjunk olyan gyógynövényeket, melyek stabilizálják az immunrendszer aktivitását - ilyenek a macskakarom, a la pacho (Aktimun) tea, a kasvirág, a hársfa, a legyezőfű, a sédkenderfű, a csipkebogyó. Szedjünk antioxidánsokat (cinket, szelént, béta-karotint, C-, Q₁₀-, Q1-vitamint), kérjünk homeopátiás vagy akupunktúrás kezelést orvosunktól.

Állítsuk helyre a baktériumflórát: a szervezetben található baktériumok egyensúlya meghatározó lehet az allergia szempontjából. Ha ugyanis a normál flóra felborul, sokkal inkább számíthatunk erjedési és rothadási folyamatokra, melyek során jelentős mennyiségben keletkezhetnek immunbénító melléktermékek, sőt hisztamin és szerotonin is. Ha az utóbbiak nagy adagban jutnak a vérbe, akkor a legkülönfélébb allergiás jellegű tüneteket provokálhatják. Erre elsősorban azoknak kell gondolni, akik táplálék-túlérzékenységgel küzdenek, vagy a pollenallergia élelmiszer-allergiával is társul. A bélflóra rendezése óriási türelmet és kitartást igényel, mert akár fél-egy évig is eltarthat. Sajnos, hazánkban egyelőre csak tejsavbaktérium-készítmények kaphatók, így még nehezebb a helyzet, hisz a bélflóra jó részét másféle baktériumok képezik...

Dr. Balaicza Erika