tej és tejtermékek, tojás, hal és kagylók, szója, hüvelyesek, diófélék (különösen a földimogyoró), búza, rozs, gyógynövények, fűszerek és a zeller.

citrusfélék, déligyümölcsök, eper, kénezett ételek (szárított gyümölcsök, torma), paradicsom, spenót, savanyú káposzta, disznóhús és vadhús, csokoládé és az a-dalékanyagokat tartalmazó (színezék, tartósítószer és illatanyagok) késztermékek.

Az allergia keletkezésében jelentős szerepe van a szervezetünket érő túl sok ingernek (testi, lelki és szellemi síkon is): zaj, stressz, rossz hírek, horrorfilmek, idegen anyagok, élvezeti szerek, túl sok munka, kevés pihenés; hatásukra ugyanis kimerülnek a szervezet regulációs mechanizmusai. Ezt a jelenséget ezért adaptációkimerülési tünetcsoportnak is szokás nevezni.

Néhány fontos dologra a szülőknek oda kell figyelniük, hogy gyermekük immunrendszerét védelmezzék, és hogy azt a felesleges megterhelésektől megóvják:

A szoptatásnak az első hónapokban rendkívüli jelentősége van a gyermek immunrendszerének fejlődésében és stabilitásában. fontos a legalább 9 hónapig tartó teljes szoptatás, hogy az "immunkompetens" (megfelelő immunvédelmet nyújtó) bélnyálkahártya teljesen ki tudjon fejlődni.

A gyermeket elválasztás után teljes-értékűen kell táplálni. Ügyelni kell az élelmiszer ellenőrzött biológiai termesztésére. Minél természetesebb az étel, annál jobb a gyermek számára.Ide tartozik a temérdek mesterséges édesség is, amelyet a gyerekek naponta fogyasztanak.A ruházat, a játék, de a lakó- és alvókörnyezet is nagy mértékben hozzájárulhat az allergia kialakulásához. A túlzásba vitt higiénia, főleg ha gyakran használunk fertőtlenítőszereket és rovarirtót, túlterhelik a gyermek immunrendszerét. Gyakran ezek az anyagok váltják ki vagy súlyosbítják az allergiát.

Ajánljuk az illatanyagokról való lemondást is! Az illatanyag-allergia időközben nagyobb méreteket ölt már, mint a konzerválóanyagok által kiváltott allergia, hiszen a mesterséges aromák és illatok elképzelhetetlen mértékben áthatják mindennapjainkat.

Legyünk óvatosak a penészgombával, amely a lakásban és a zsúfoltan tárolt élelmiszerekben fejlődhet ki. A penészgomba is kiválthat allergiát. Legyünk óvatosak a párologtatásra használt vízpermetező készülékekkel, mert hatásukra intenzív gombásodás indulhat el a lakberendezési tárgyakon.

Minden második ember - és ez alól a gyermekek sem kivételek - szenved allergiás tünetektől, gyakran anélkül, hogy erről tudomása lenne. Mindemellett gyakran a rossz diagnózis és a rossz terápia vezet (sok antibiotikum, szteroid) az immunrendszer rendelkezésére álló nyálkahártya erőteljes elváltozásához, amelynek számtalan komplikáció a következménye (a károsodott nyálkahártya-baktériumflóra miatt gyakoribbá válnak a visszatérő fertőzések).

Különösen feltűnő az allergiás megbetegedések számának növekedése a gyermekkorban. Nemcsak a széles körben elterjedt ekcémás megbetegedések, a szénanátha és az asztmatikus panaszok vezethetők vissza az immunrendszer allergének által kiváltott téves működésére, hanem a fertőzésekre való hajlam, a gyakori középfülgyulladás, fáradtság, legyengült teljesítő- és tanulási képesség, sőt a magatartási zavarok (pl. agresszió) hátterében is gyakran allergia áll. Ezt az összefüggést sokszor fel sem ismerik.

Nehezíti a helyzetet, hogy sok esetben hosszú idő telik el a helyes diagnózis felállításáig. Hogy egyre több az allergiás megbetegedés, az nemcsak annak a következménye, hogy növekszik a mérgező anyagok jelenléte a levegőben, az ételekben és a szánkban (amalgámtömések), hanem annak is, hogy immunrendszerünk egyre gyengébb.