Amikor kialakul egy fertőzés, a szervezet immunrendszere vészriadót fúj, elpusztítja a kórokozókat és emlékezetében megőrzi őket, hogy legközelebb védve legyen ugyanazon kórokozó ellen. Mostanában kezdjük csak igazán megismerni, hogy hogyan jön létre az immunmemória.
A folyamat kulcsmozzanata, hogy egy különálló folyamat hozza létre azokat a memóriasejteket, amelyek az újrafertőződés esetén a betegség ismételt kialakulása ellen védenek. A legújabb kutatások során fény derült néhány olyan „üzenetre”, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy ez a program elinduljon – mesélik amerikai kutatók.
A legjobb példa az emlékező sejtek kialakulására az oltás. Egyetlen oltóanyag beadásakor a szervezet kis mennyiségű kórokozóval fertőződik, így amikor legközelebb találkozunk a mikróbákkal, az immunrendszer felismeri, és azonnal legyőzi őket, így előzve meg a megbetegedést.
Egy fertőzéskor a T-sejtek ismerik fel a kórokozókat egy specifikus receptor segítségével, ez vezet később az elpusztításukhoz. Azonban a kórokozók legyőzése után kis számban túlélnek az immunsejtek. Ezek az úgynevezett memória T-sejtek.
A kutatók egérmodelleken vizsgálták, hogy a T-sejteken belül lezajló kommunikáció hogyan befolyásolja azt, hogy a szervezet képes-e legyőzni a kórokozókat. Két egércsoportot vizsgáltak, az egyik normál T-sejtekkel rendelkezett, a másik csoport a specifikus receptor mutációját hordozta. Az egereket Lysteria monocytogenes baktériummal fertőzték meg, ez a kórokozó gyakran vezet ételmérgezések kialakulásához. Mindkét egércsoport sikeresen legyőzte a betegséget, de a mutációt hordozó egerek nem voltak képesek memória T-sejtek létrehozására, ugyanis károsodtak a sejten belüli jelátvivő folyamatok.
Az ilyen mutációt hordozó embereknél sem fejlődnek ki a memória T-sejtek. Ha tudnánk, hogy mi kell ahhoz, hogy a memóriasejtek kialakuljanak, akkor nem lenne szükség arra, hogy újra és újra átessünk ugyanazon a betegségen. A jelenlegi vizsgálatok azt próbálják megállapítani, hogy melyik sejten belüli jelek szükségesek a memória kialakulásához. Ez fontos információ ahhoz, hogy hatékonyabb oltásokat és daganatellenes kezeléseket hozhassunk létre.