Az AIDS vírusa nagyon jól el tud rejtőzni a szervezetben. Amerikai tudósok azonban felfedezték, hogyan épít magának búvóhelyet a HIV. A ma használatos gyógyszerek hatására a HIV gyors halálos ítéletből krónikus fertőzéssé vált. Kiirtani azonban nem sikerült a vírust, mert nem tudták a hatóanyagot eljuttatni az alvó vírusokhoz.
A kutatók már régóta kísérleteznek azzal, hogy megtámadják az ún. alvó HIV tárolóhelyeit. Rochesteri tudósok szerint az egyik ilyen búvóhely az immunsejtek egy formája, a makrofágok.
– A HIV nagyon „okos” vírus – mondja dr. Baek Kim kutató. – Nagyon jó kerítést kell építeni magának, hogy lakóhelyét sokáig meg tudja őrizni. Ám ha leromboljuk a kerítést, oda a ház is.
Az egyik ilyen búvóhely az ún. emlékező T-sejteké. Mint a nevük is mutatja, ezek a sejtek biztosítják a védettséget egy már megkapott betegségre emlékezve. Ezek a sejtek nagyon hosszú életűek, nem csoda, hogy a HIV céljaira kiválóan alkalmasak.
A HIV-et befogadó immunsejtek másik típusa a szervezetben keringő makrofágok. Ha ezeket támadás éri, például egy vírusé, eredetileg el kellene pusztulniuk, ám a HIV normális élettartamuknál sokkal hosszabb ideig tartja őket életben.
A rochesteri kutatók rájöttek, hogy a HIV egy olyan fehérjét termel, amely egy hosszú folyamat végén az Akt nevű enzim aktiválásával meggátolja a sejtek öngyilkosságát.
Ez jó hír volt a kutatók számára, mert az Akt már ismert az onkológiában, így laboratóriumban HIV-fertőzött makrofágokhoz Akt-gátló hatóanyagot adtak. Kiderült, hogy a miltefosine és rokona, a perifosine nevű gyógyszerek rövid idő alatt elpusztítják a makrofágokat, így a vírus búvóhelyeit is.
A perifosine-nal mint lehetséges rák elleni gyógyszerrel folynak jelenleg kísérletek, míg a miltefosine-t már alkalmazzák gyógyításra, így arról tudható, hogy biztonságos.
A következő lépés a hatóanyagok HIV-fertőzött állatokon való kipróbálása lesz.