A lépfene (anthrax) az egyik legrégebben ismert kórokozó által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek elsősorban a növényevő állatok (szarvasmarha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spóratartalmú ivóvíz és a földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével. Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kaphatja meg. A lépfene kórokozója igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban megmaradni a talajban, vagy a kutak iszapjában. Az állatoknál magas lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. A lépfene megjelenése az embereknél főleg foglalkozási ártalom: elsősorban a vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőr- és szőrmefeldolgozó iparág dolgozói veszélyeztetettek. A bőrsérülés helyén bőranthrax, a légzéssel bejutott kórokozó révén tüdőanthrax, a táplálkozással bejutott baktériumok miatt pedig bélanthrax alakulhat ki. Magyarországon nagyon ritkán legfeljebb bőranthrax (pokolvar) jelenik meg.

A modern bakteriológia megteremtőjének tekintett Nobel-díjas Robert Koch (1843-1910) német orvos 1876-ban mutatta ki a lépfene kórokozóját, míg Louis Pasteur 1881-ben felfedezte a lépfene megelőzését szolgáló védőoltást.

Az utóbbi évtizedekben nyilvánosságra került magyarországi lépfene-megbetegedések:

1993. április - Lépfene-bacilust találtak annak a lótrágyának a származási helyén, amelyet gombatermesztők részére szállítottak Soltról Csepelre, Etyekre, Törökbálintra.

1995. augusztus - Legalább félszáz szarvasmarhát kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében, ahol lépfene támadta meg az állatállomány egy részét.

1996. március - Lépfene-járvány tizedelte meg a pécsi állatkertet. Összesen tizenkét állat - vidra, puma, párduc és feketebivaly - esett a járvány áldozatául. Az intézményben egyhónapos karantént vezettek be. A kórokozó valószínűleg a takarmánnyal került az állatkertbe.

2013. szeptember - A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Jászladányból származó elhullott juhból kimutatták a lépfene kórokozóját. Kiderült, hogy a juhállományban már régebben megkezdődtek az elhullások, az állatok tulajdonosa az elpusztult juhok maradványait saját telkén ásta el csekély, mintegy 40 centiméteres földtakarással. A juhászatban zárlatot rendeltek el.

2014. április - Lépfenében elpusztult a debreceni állatkert egyik hím oroszlánja, az állatkertet bezárták. A fertőzés egy szarvasmarhától eredt, amelyet a nagyragadozókkal etettek meg.