Fertőzés kialakulása

fertőzés, mikroorganizmus

A legtöbb fertőzést a szervezetet elárasztó, elszaporodó mikroorganizmusok okozzák. A kórokozók támadása azzal kezdődik, hogy a mikroorganizmus rátapad a beteg sejtjeire. A rátapadás egy specifikus folyamat, amely során "zár-kulcs kapcsolat" alakul ki az emberi sejt és a mikroorganizmus között.

Az, hogy a mikroorganizmus megmarad-e az invázió helyén, vagy távoli területekre szóródik, attól függ, hogy termel-e toxint, enzimeket vagy más anyagokat.

A szervezetet elözönlő mikroorganizmusok egy része toxinnak nevezett mérget termel, amely egyaránt károsítja a közeli és távoli sejteket. A legtöbb toxinnak van olyan összetevője, amely bizonyos sejtek (célsejtek) molekuláihoz képes kötődni, betegséget okozva. Toxinok játszanak közre olyan betegségek létrehozásában mint a tetanusz, a toxikus sokk szindróma és a kolera. A fertőzések egy kisebb részét olyan toxinok okozzák, amelyeket a baktériumok a szervezeten kívül termeltek. Ilyen például a staphylococcusok által okozott ételmérgezés.

A behatolás után a kórokozónak el kell szaporodnia, hogy létrejöjjön a fertőzés. Ezután az alábbi három eset egyike következik. Első: az elszaporodott baktérium legyőzi a szervezet védekezését. Ez a folyamat a beteg számára végzetes károsodással járhat. Második: egyensúlyi állapot állhat be, így a fertőzés idültté válik. Ilyenkor a szervezet és a mikroorganizmus közül egyik sem győzedelmeskedik a másik fölött. Harmadik: a beteg szervezete orvosi kezeléssel vagy anélkül leküzdi a fertőzést. Ez a folyamat helyreállítja az egészséget és sokszor hosszantartó immunitást eredményez, ami megvédi a szervezetet az illető kórokozó által okozott további fertőzésektől.

Számos kórokozó olyan tulajdonságokkal rendelkezik (virulencia), amelyek súlyosbíthatják a fertőzést, és a szervezet védekezésével szemben ellenállóvá teszik a kórokozót. Például néhány baktérium szövetkárosító enzimet termel, ezáltal könnyebben tud szétszóródni a szervezetben.

Néhány kórokozó képes gátolni a szervezet védekezőképességét. Például, a mikroorganizmusok egy része az antitestképzést és azon T-sejtek (egy fehérvérsejt típus) fejlődését képes megakadályozni, amelyeknek a kórokozók elpusztítása lenne a feladata. Mások külső védőrétegüknek (burok) köszönhetően élik túl a fehérvérsejtek támadását. A Cryptococcus nevű gomba sokszor vastagabb burkot képez, ha már bejutott a tüdőbe. Az ok: a burok megvastagszik ha széndioxidban gazdagabb környezetbe jut, és a tüdőben több a széndioxid mint a talajban, ahol a gomba normálisan fordul elő. Így a Cryptococcus fertőzés esetén a szervezet védekező mechanizmusai nem tudnak hatékonyan működni. Néhány baktérium ellenáll a véráramban keringő anyagok károsító hatásának (lízis), néhány pedig olyan anyagot termel, amely rontja az antibiotikumok hatékonyságát.

© Melania Kiadó, 1999.

Küldje el ezt a cikket ismerőseinek!

Nyomtatható verzió

		MediFórum: Szóljon hozzá!
		Ha orvosainktól szeretne kérdezni, NE IDE ÍRJON, az Orvos válaszol rovatnak küldje el kérdését. A választ a rovatban találja meg. Kérjük, olvassa el tájékoztatónkat is.

Új hozzászólás

A rovat legjobb cikkei

A rovat legfrissebb cikkei

	Főoldal Friss hírek Betegségek Életmód-wellness-természetgyógyászat IM site-ok Egészségpolitika Szakmai oldalak Média ajánlat Adatvédelem Regisztráció
	Levél a szerkesztőségnek Kérdés az Orvos válaszol rovatnak Copyright InforMed 2002 Kft.