Hirdetés

Mikor szedjünk antibiotikumot és mikor ne?

antibiotikum, bakteriális, fertőzés, rezisztencia |

Az Orvos válaszol - Dr. Szendei Katalin   InforMed | Szendei, K.

Gyakran fáj a torkom, de nemigen érek rá arra, hogy orvoshoz menjek. Az antibiotikum egy-két nap alatt meggyógyít. Feleségem szid, azt állítja, hogy ártok magamnak. Mi az igazság?

Válasz:

Feleségének tökéletesen igaza van. Néhány évtizede egy baktérium okozta tüdőgyulladás még halálos veszedelmet jelentett sok fiatal, életerős ember számára is. A hatásos antibakteriális kezelés - antibiotikumok, kemoterápiás szerek - ezt a helyzetet alapvetően megváltoztatta.

A természetből nyert antibiotikumok finom laboratóriumi változtatása a terápiás hatást tovább növelte. Az antibiotikus kezeléstől, megfelelő védőoltással, valamint jó higiénés viszonyokkal társítva bizonyos betegségformák teljes megszüntetését remélték az emberek. A gyógyszergyártás fejlődése nagy tömegek számára könnyen elérhetővé és megfizethetővé tette a gyógyszereket.

A széleskörű, sokszor kellő indok nélkül alkalmazott antibiotikus terápia azonban kellemetlen meglepetéssel szolgált. Az antibiotikum egyrészt megbonthatja a szervezetben jelenlévő mikroorganizmusok rendszerét, az úgynevezett normál flórát, másrészt az ember szervezete megtanulta felismerni a gyógyszer hatóanyagát, és mint más idegen betolakodó ellen, a gyógyszer ellen is védekezést alakított ki.

A kórokozó is képes arra, hogy felismerje és hatástalanítsa az antibiotikumot. Ekkor mondjuk azt, hogy egy bizonyos baktérium az ellene adott szerrel szemben rezisztenssé, ellenállóvá lett. A nem kellő ideig és adagban végzett antibiotikus kezelés éppen ennek a rezisztenciának a kifejlődését segíti elő. Ezért se szedjünk saját szakállunkra, például lázcsillapító helyett antibiotikumot.

Komolyabb fertőzés esetén a kórokozó laboratóriumi kitenyésztése és azonosítás szükséges. Ilyenkor azt is megállapítják, hogy a kitenyészett kórokozót melyik antibakteriális szer képes növekedésében gátolni, vagy elpusztítani. A tenyésztés bármely testnedvből történhet, amelyben feltételezés szerint a baktérium jelen van, például sebváladékból, vérből, vizeletből székletből, garatváladékból, stb.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ne szedjük be a házipatikát és ne követeljünk orvosunktól minden banális torokfájás vagy láz esetén azonnal antibiotikumot, hanem bízzuk rá, ítélje meg ő, hogy mikor van rá szükség. A most feleslegesen adott szer nem csupán később, egy komolyabb megbetegedés esetén lesz hatástalan, de allergiás reakciókat is okozhat, például kiütést, lázat, hasmenést, ezzel csak súlyosbítva az addig enyhe tüneteket.

A válaszok az orvos és beteg személyes találkozását, illetve az orvosi vizsgálatot nem pótolják!

antibiotikum, bakteriális, fertőzés, rezisztencia

2002-07-11 14:54:53

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop