Hirdetés

Tévhitek és a valóság - Kötelező védőoltások

A védőoltásokkal szembeni félelem, illetve azok beadásának elutasítása számos okra vezethető vissza. Egyeseknek vallási, másoknak filozófiai ellenvetéseik vannak.

védőoltás, vakcina |

InforMed Hírek14   InforMed | Farkas, M.


Egyes szülők a vakcináció kötelező jellegét a hatalom személyi szabadságjogokat korlátozó intézkedéseként értelmezik. Néhányan pedig nincsenek meggyőződve a vakcinák biztonságosságáról, hatékonyságáról, illetve azt gondolják, hogy a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek nem jelentenek túl nagy kockázatot.

A statisztika azt mutatja, hogy oltás nélkül a gyermekek sokkal gyakrabban betegednének meg, mint miatta. A védőoltások által biztosított előnyök messze túlszárnyalják a ritka, és legtöbbször banális szövődmények miatti kockázatot. Nyilvánvaló, hogy sokkal több fertőző betegség és halál fordulna elő a védőoltások nélkül.

Gyakori tévhitek, félelmek és félreértések a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban:

1. Nem szükséges védőoltás, hiszen azok a betegségek, melyek ellen adják őket, már nem bukkannak fel a fejlett országokban.

Ezt a feltevést egy példával lehet megcáfolni. Nézzük, mi is történne, ha csökkentenék az átoltottságot! Három, úgynevezett fejlett országban (az Egyesült Királyság, Svédország és Japán) – visszafogták a pertussis (szamárköhögés) vakcinák alkalmazását, mert kételyek merültek fel a biztonságos alkalmazhatósággal kapcsolatban. A hatás azonnali és drámai volt.

Az Egyesült Királyságban 1974-ben esett vissza a pertussis átoltottság, és 1978-ban már 36 halálos áldozatot követelő, 100.000 megbetegedést előidéző szamárköhögés járvány alakult ki.

Japánban hozzávetőleg ugyanazon időben a halálos kimenetelt nem követelő 1974-es 393 esetről 1979-re 41 halállal zárult 13.000 megbetegedést regisztráltak.

Svédországban 1981-ben a pertussist 100.000 főből (a 0-6 éves korcsoportban) 700- an kapták meg, majd az átoltottság csökkenésével párhuzamosan 1985-ben már 3200 megbetegedés alakult ki.

Világosan látható, hogy ha a védőoltások alkalmazását abbahagynák, nemcsak, hogy nem tűnnének el a fertőző betegségek, hanem éppen ellenkezőleg, visszatérnének hétköznapjainkba, és ismét szednék áldozataikat.

2. A védőoltást kapott egyén néha mégis megbetegszik az adott betegségben.

Sajnos egyik vakcina sem 100 százalékos hatékonyságú. A biztonságos alkalmazhatóság érdekében a kórokozó baktériumot vagy vírust elpusztítják, vagy legyengítik.

Egyéni különbségek előfordulhatnak, tehát nem minden személy esetében alakul ki az immunitás. A legtöbb gyermekkori védőoltás kb. 85-95 százalékos hatékonyságú.

3. Ha a gyermekeket egyidejűleg többféle kórokozó elleni védőoltásban részesítik, akkor az túlságosan megterhelheti az immunrendszerüket.

Az emberi szervezet nap, mint nap sokféle idegen antigénnel (testidegen anyaggal, kórokozóval) találkozik. Egy felső légúti vírusfertőzés során a szervezet 4-10 különféle kórokozóval találkozik.

Ennek tükrében nagyon valószínűtlen, hogy a jóval kevesebb fajta antigént tartalmazó gyermek- és felnőttkori vakcinák értékelhető, immunoszuppresszív (az immunrendszert működését csökkentő) hatású többlet terhelést jelentenének a szervezet számára.

Az eddigi tudományos adatok alapján a kombinált vakcinák esetében semmilyen káros immunológiai mellékhatást nem figyeltek meg az egészséges gyermekek körében.

Két oka van ennek a gyakorlatnak
  • Egyrészt az, hogy minél korábbi életszakaszban immunizáljanak, mert így az élet legtörékenyebb időszakában jutnak a kicsik védelemhez a fertőzésekkel szemben.
  • Másrészt ezáltal kevesebb alkalommal kell orvoshoz menni, ami kevesebb lelki stresszt okoz a gyermekeknek, valamint idő és pénztakarékos.

4. A védőoltások a gyermekeknek kellenek, a felnőtteknek nincs szükségük rá.

Erre ismét egy példát ragadnék ki, ezúttal hazai vonatkozásút. Míg 1998-ban a kötelező védőoltással megelőzhető fertőző betegségekben egyetlen gyermek sem halt meg, addig a 7 tetanusz fertőzés miatt elhunyt mindegyike 60 évesnél idősebb, védőoltásban nem részesült egyén volt.

5. A hibás gyártási sorozatok („hot lots”) oltási szövődményt okoznak és ezek miatt gyakoribb a halálos szövődmények előfordulása is.

„Hot lot”-ok egész egyszerűen nem léteznek. Ezt a fogalmat arra a tévedésre alapozva találták ki, hogy minél több oltási szövődményt regisztrálnak egy vakcina gyártási sorozata (sarzsa) esetében, annál veszélyesebb az illető sarzs az oltási szövődmények szempontjából.

Ezek az elképzelések két okból is tévesek:

A VAERS (az Egyesült Államokban az FDA oltási szövődményeket monitorozó rendszere) jelentésekben olyan események vannak, amelyeket mindenféle ok-okozati kutatás nélkül, mintegy automatikusan regisztrálnak.

A nyers VAERS adatok tehát nem alkalmasak ok-okozati következtetések levonására egy-egy vakcina biztonságos alkalmazhatóságával kapcsolatban.

Statisztikailag, már csak a puszta véletlenből adódóan is számos betegség, sőt haláleset is bekövetkezhet az újonnan immunizált gyermekek körében, amelyek függetlenek a vakcináció tényétől. A valóságban a védőoltások okozta oltási szövődmények túlnyomó többsége enyhe, múló jellegű (pl. fájdalom az oltás helyén, láz).

A vakcina sarzsok nem feltétlenül azonosak. Nagyságuk néhány száztól sok millió kiszerelési egységig terjedhet, és egyeseket sokkal tovább tartanak forgalomban, mint másokat.

Teljesen érthető módon egy nagyobb, illetve hosszabb időn keresztül alkalmazott sarzzsal kapcsolatban több oltási szövődmény-jelentés fog beérkezni.

6. A védőoltásoknak számos mellékhatásuk van, alkalmazásuk betegségekhez, sőt, halálhoz vezethet, az esetleges hosszútávú mellékhatásokról pedig semmit nem lehet tudni.

Az oltási szövődmények nagy része banális tünet, pl. fájdalom az oltás helyén, vagy nem túl magas láz, amely szükség esetén nagyon jól csökkenthető egyszerű lázcsillapítókkal. Az ennél súlyosabb oltási szövődmények vagy akár halálesetek olyan ritkák, hogy pontos statisztikai értékelésük sem lehetséges.

A VAERS-ben regisztrált halálesetek közül például 1990-1992 között összesen egy olyan van, amelynél a vakcina szerepe egyáltalán szóba jöhet.

A VAERS-ben jelentett halálesetek mindegyikének körülményeit gondosan kivizsgálják, éppen azért, hogy kiderülhessenek a vakcinációval kapcsolatos esetleges, ez idáig ismeretlen egészségügyi kockázatok.

Önmagunk védelme érdekében fontos, hogy továbbra is oltassuk magunkat, hiszen a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek továbbra is léteznek, és az első adandó alkalommal lecsaphatnak a védtelenekre.

Végül, de nem utolsó sorban, okot ad még rá, hogy beoltassuk magunkat, a bennünket körülvevők védelme. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy valakit nem lehet immunizálni (mert például súlyos allergiás tünetekkel reagál a vakcina valamely összetevőjére), vagy az oltás(ok) ellenére nem alakul ki védettsége.

Ezek az emberek védtelenek maradnak adott fertőző betegséggel szemben, és a megelőzésre egyetlen reményük az őket körülvevő immunizált személyek által biztosított ún. csoportimmunitás.

védőoltás, vakcina

2016-07-25 23:10:50

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop