Hirdetés

A tüdő rosszindulatú daganatai

A tüdőrák a fejlett nyugati országokban és hazánkban is a férfiaknál a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, a vezető daganatos haláloki tényező.

tüdőrák, tüdődaganat |

InforMed Hírek12   InforMed | Hulló, D.


A tüdőrák a 40-70. életév között a leggyakoribb, mely gyakoriság a nőknél nagyobb ütemben nő. A megbetegedések 80-90 százalékában a dohányzás tehető felelőssé. A cigarettázók 10-12 százaléka betegszik meg tüdőrákban, mely a dohányzás elkezdésétől 30-40 év múlva alakul ki.

A dohányzás abbahagyása után a tüdőrák kockázata 10-15 év múlva a nemdohányzókéra esik vissza. 10-15 százalékban más kockázati tényező az ok. Ilyen kockázati tényező például az azbesztózis, a radonból és nehézfémekből eredő ipari légszennyeződés. Ezek a kockázati tényezők a dohányosoknál különösen fontosak, mivel az azbeszt és a dohányzás együttesen a tüdőrák kockázatát ötvenszeresére is emelheti!

A daganat többnyire a nagy- és kishörgőkből (bronchusokból) indul ki. Szövettani típus szerint két nagy csoportra osztható: lehet kissejtes és nem kissejtes típusú. A daganat klinikai viselkedése a két szövettani csoportban jelentősen különböző.

A kissejtes tüdőrákot rendszerbetegségnek kell tekinteni, mivel felfedezésekor már távoli (nyirokcsomó, ill. egyéb más szervekben lévő) áttétképződés van jelen. A túlélés kezelés nélkül igen rövid, a felfedezéstől számítva csak hónapokban mérhető.

Gyógyszeres kezelésre a betegség jól reagál, átmenetileg jelentős javulás idézhető elő.
A nem kissejtes tüdőrák lassabban ad áttéteket, kórlefolyása hosszabb, időbeni felismerés esetén műtéttel is gyógyítható. Rosszabbul reagál viszont gyógyszeres és sugárkezelésre.

A betegség felismerése igen nehéz, mivel a tüdőben nincsenek fájdalomérző idegrostok, és így panaszt sem okoz. Panaszok, tünetek jelentkezésekor már nagyméretű daganatra, távoli áttét jelenlétére kell gondolni. Ha a tünetek lassan alakulnak ki, nagy valószínűséggel nem kissejtes rákról van szó. Ha a tünetek hirtelen alakulnak ki és gyorsan fokozódnak, az kissejtes rákra utal.

Mely tünetek vethetik fel tüdőrák gyanúját?

• Elhúzódó (1-2 hónapja fennálló), tüneti kezelésre nem változó, esetleg fokozódó köhögés.
• Dohányosoknál a köhögés, köpet jellegének (színe, mennyisége), ritmusának (már nem csak reggel köhög) megváltozása, esetleg véres köpet megjelenése.
• Tartós rekedtség, nehéz légzés, a légzés sípolóvá válása.
• Reumatológiai kezelésre nem szűnő váll- és karfájdalom, mely a tüdőcsúcsban elhelyezkedő úgynevezett Pancoast daganat gyanúját vetheti fel.

Ernyőfényképszűréssel (EF-szűrés) még panaszmentes stádiumban fedezhető fel a tüdőrákos megbetegedések egyharmada, melyek 50 százaléka ilyenkor még műtéttel meggyógyítható. A műtéti megoldhatóság a túlélés szempontjából lényeges tényező, hiszen kezelés nélkül tüdőrák esetében a felfedezéstől számított túlélés csak néhány hónap.

Az öt vagy annál több éve túlélő betegek 83 százaléka az operált betegek közül kerül ki. A nem operált betegek túlélése az 1. és 2. év között rohamosan csökken. Az a tény, hogy az operálhatóság az utóbbi években lényegesen nem változott, sajnos annak a ténynek tudható be, hogy az EF-szűréssel kiemelt esetek száma folyamatosan csökken. E csökkenés abból adódik, hogy évről évre egyre kevesebben jelennek meg rendszeres szűrővizsgálaton.

A kezelésről

A tüdőrák kezelésében a túlélés szempontjából az optimális módszer a daganat műtéti eltávolítása. Ez azonban csak akkor oldható meg, ha korai, még panaszmentes stádiumban lenne felfedezhető ernyőfényképszűrés során.

Megfelelő kezelés csak pontos szövettani eredmény birtokában végezhető. Szövettani vizsgálatra anyagvétel történhet hörgővizsgálat (bronchoszkópia), a mellkasfalhoz közel elhelyezkedő daganat esetén a mellkasfalon keresztül történő (úgynevezett transthoracalis) tűbiopszia, valamint mediastinoscopia (tükrözéses vizsgálat) során. Ezek a vizsgálatok inkább kellemetlenek, mint fájdalmasok, azonban igen lényegesek a kezelési terv felállítása és a prognózis szempontjából.

Műtéti megoldás elsősorban a nem kissejtes szövettani típusnál jön szóba. Ebben az esetben az áttétek megjelenése az első két évben várható, ezért lényeges a rendszeres ellenőrzés műtét után, a dohányzás abbahagyása, valamint távoli áttét megjelenése, esetleg helyi kiújulás esetén a radikális kezelés.

A kissejtes típusnál, valamint a panaszokat, esetleg már távoli áttéteket okozó, műtétre nem alkalmas esetekben a kemoterápiás és/vagy sugárkezelés jön szóba az élet meghosszabbítása, illetve az életminőség javítása céljából. Kissejtes tüdőrák esetében az úgynevezett szendvicsterápia (kemoterápia - sugárkezelés - kemoterápia), valamint az agy megelőző (preventív) besugárzása az életminőséget és túlélést lényegesen meghosszabíthatja.

Prognózis

A tüdőrák prognózisa a nem operálható estekben nagyon rossz, kezelés nélkül a túlélés átlagosan csupán 6 hónap. A prognózis a korai felismeréssel javítható, de leglényegesebb a megelőzés.

A megelőzésben legfontosabb szerepe a dohányzásról való leszokásnak, illetve leszoktatásnak van. Ideális az lenne, ha a fiatalok rá sem szoknának a cigarettára. A korai felismerés, a műthető esetek számának növelése az ernyőfényképszűrésre rendszeresen járók számának növelésével érhető el.

A tüdőben igen gyakori más szervek rosszindulatú daganatainak áttéte. Leggyakrabban az emlőrák, a tápcsatorna daganatai és a különböző kötőszöveti eredetű tumorok (szarkómák) adnak tüdőáttétet. Ilyen esetekben gyógyszeres kezelést kell alkalmaznunk, amelyet az elsődleges daganat típusának megfelelően választunk meg.
tüdőrák, tüdődaganat

2019-08-15 13:07:11

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop