- Az agytörzsből kiinduló agyidegek közül a III. (közös szemmozgató ideg, orvosi nevén nervus occulomotorius), a IV. (sodorideg, nervus trochlearis), és a VI. (távolítóideg, nervus abducens) a szemmozgató izmokat idegzik be. A szemet mozgató izmok sokrétűsége és beidegzésének gazdag szabályozottsága teszi lehetővé, hogy szemeinket szinte bármely irányban el tudjuk mozdítani. Ezen idegek sérülése igen komoly szemmozgatási és ebből fakadó látási problémákat okozhat.

- Az V. agyideg (háromosztatú ideg, nervus trigeminus) nevét onnan kapta, hogy három kisebb idegág egyesül egy vastagabb ideggé, amely így igen összetett funkciókat lát el. Ez az ideg arcunk, szemünk, szánk (fogaink és nyelvünk) valamint orrunk érzőidege. Rágóizmaink a "mozgató- parancsot" szintén a nervus trigeminus rostjain keresztül kapják.

- A VII. agyideg (nervus facialis, arcideg) mimikai arcizmaink integrált működéséért felelős. Ha ez az ideg megsérül, tipikus tünetek jelennek meg, amelyek az arcizmok következményes bénulása miatt keletkeznek, például a száj sarka a sérült ideg oldalán lefelé "lóghat", és a betegnek nincs kontrollja az izom mozgatása felett. Az ideg ezenfelül felelős apróbb nyálmirigyeink és könnymirigyünk elválasztóműködéséért, és az ízeket is közreműködésével érezzük nyelvünk elülső kétharmad részén. Ha az ideg sérül, így nemcsak arcizmaink felett veszíthetjük el uralmunkat, hanem például a szemünk is kiszáradhat, mert nem termel elég könnyet a könnymirigyünk, vagy éppen nem érezzük megfelelően az ízeket nyelvünk elülső részével.

- A VIII. agyideg (egyensúlyi és hallóideg, nervus vestibulococh-learis), mint a neve is mutatja egyensúlyozó és hallószervünkből szállítja az információt agyunkba. (Az egyensúlyozó szervünk a belső fülben található, segítségével tudjuk megállapítani helyzetünket például járás vagy futás közben, illetve olyan különleges helyzetekben, mint a forgás.) Az ideg két fő részből tevődik össze: egyes rostjainak sérülése halláskárosodást illetve süketséget, míg másoké egyensúlyozási problémákat, krónikus szédülést okozhat.

- A IX. agyideg (nyelv-garat ideg, nervus glossopharyngeus) a nyelv és a garat izmait mozgató ideg. Ezenfelül még szerepe van az ízérzésben a nyelv bizonyos területein, és egyes nyálmirigyek nyáltermeléséért is felelős.

- A X. agyideg (bolygóideg, nervus vagus) az általános zsigeri érző és mozgatóideg. Beidegzi a gyomrot és a nyelőcsövet éppúgy, mint a szívet és az alsó légutakat.

- A XI. számú ideg (járulékos ideg, nervus accessorius) főleg a gége mozgatását végzi.

- A XII. ideg (nyelv alatti ideg, nervus hypoglossus) a nyelv alatti izmok mozgatásáért felelős.

Láthatjuk tehát, hogy a fej-nyak területen belül is mennyi funkciót közvetítenek az agytörzs segítségével ezek az idegek. Ez azonban az agytörzs működésének egyik dimenziója.

Az agytörzs területén található az idegsejtek nyúlványainak hálózatából álló formatio reticularis (hálózatos terület). Ez a képlet felelős az ébrenlét és az alvás szakaszainak fenntartásáért és változásaiért. A retikuláris (hálózatos) aktivációs rendszer idegsejtjei biztosítják számunkra az éber állapotot és tesznek képessé bennünket például arra, hogy odafigyeljünk valamire.

Az agytörzs ezenkívül számos vegetatív funkcióért is felelős: légzőközpontunk itt található, ha ez megsérül, leáll a spontán légzés. Az agytörzs e területe működésének hiányában lélegeztetőgépre szorulunk. A szívműködésünket és vérnyomásunkat szabályozó területek szintén itt ta lálhatók. Ezen felül számos reflex kötődik az agytörzshöz: nyelési reflex, a köhögési reflex és nem utolsósorban hányásközpontunk is itt található.

Láthatjuk tehát, milyen fontos szerepet játszik az agytörzs szervezetünk működésében. Ez a kevéssé ismert, de nem kevésbé fontos agyi terület ma már intenzív kutatások tárgya. Következő számunkban a gerincvelő szerkezetével és működésével ismerkedhetnek meg Olvasóink.

Rózsa Daniella