Most a központi idegrendszer betegsége következtében kialakult
centrális arcideg-bénulásról lesz szó.
A két kórkép elkülönítése laikus számára is lehetséges. Míg az előző típusnál
a homlok ráncolása és a szemhéjak becsukása is többé-kevésbé károsodott, addig
az utóbbinál általában csak az érintett oldali szájszeglet lóg le, mivel csak
a száj körüli izomzat mozgása károsodott. Ezt egy tükör előtt bárki saját magán
is ellenőrizheti. Egy nagyon kevés aránytalanság szinte mindenkinek van a két
arc féle között, a vizsgálatnál ezt is figyelembe kell venni. Ilyenkor egy régebbi
igazolványképpel való összehasonlítás segítheti a vizsgáló orvost. A centrális
arcideg-bénulásos tünetek, látás- és beszédzavar is kísérheti.
Mi okozza a centrális arcideg-bénulást?
Mindig az agyon belüli folyamatok a felelősek. A homloklebeny kérgében található
mozgatóközpont, vagy az innét kivezető idegrostok sérülése okozhatja a tüneteket.
Az egyik arcfél a száj körüli ágak kivételével mindkét oldali agyi mozgatóközpont
felől kap irányítást. Ezért egyoldali agyi károsodás csak a száj körüli izmok
féloldali bénulását hozza létre. Ráadásul az idegek lefutásuk során kereszteződnek,
így nem az agyi károsodás oldalán, hanem az ellenkezőoldalon jön létre eltérés.
A károsodást legtöbbször keringési zavar(érelzáródás vagy agyvérzés), de ritkábban
baleset miatti agyzúzódás, agydaganat vagy agyvelőgyulladás is okozhatja.
Veszélyes-e a centrális arcideg-bénulás?
Mint a leírtakból is következik, mindig komoly betegségek állhatnak a háttérben.
Ezért akkor sem szabad elhanyagolni a kivizsgálását, ha átmenetinek, vagy enyhe
fokúnak bizonyul, és a mindennapi életben sem zavar különösebben.
Milyen formában jelentkezhet?
Az arcidegbénulás központi idegrendszeri formája kialakulhat hirtelen, de fokozatosan,
néhány nap alatt is. Lehetséges, hogy néhány perc alatt megszűnik, de ilyenkor
általában ismétlődik. Súlyosabb esetekben teljessé válik, a beszéd is elkentebb
lehet. A mosolygásnál a legfeltűnőbb, hogy az érintett szájzug nem mozdul, ezen
az oldalon a fogak sem villannak ki. Ha más tünet nem is jár vele, önmagában
is komoly figyelmeztető jel. Kiterjedtebb károsodás esetén az arcideg-bénulással
azonos oldali arc-, kéz- és testfél(zsibbadás, végtagbénulás is kísérheti. Társulhat
a beszéd kimondási és megértési zavarával, látótérkieséssel is. Ezek a tünetek
természetesen nem részei az arcideg-bénulásnak, de egyidejű kialakulásakor a
háttérben mindig közös okok állnak.
Kik a veszélyeztetettek?
A leggyakrabban agyi érbetegség áll a háttérben. Ezt bizonyos tényezők elősegíthetik.
Ezek az úgynevezett rizikófaktorok azonosak az összes többi érbetegség kockázati
tényezőivel. A magas vérnyomás a cukorbetegség, a magas vérzsír szint mellett
a fokozott vérsűrűség és gyorsult véralvadás a legfontosabbak. Legalább ennyire
fontos rizikófaktor még a dohányzás, a túlzott alkohol-fogyasztás és a túlhajszolt
életmód.
Mi a teendő a tünetek észlelése esetén?
Alapos kivizsgálás során a kiváltó tényezők feltárása, majd megfelelő kezelése.
A szükséges vizsgálatok manapság már nem fájdalmasak és nem veszélyesek. Tartós
bénulást okozó szélütést megelőzően sok esetben kimutathatók gyorsan múló, majd
a feledéshomályába merülő tünetek. A rokkantság gyakran elkerülhető lenne, ha
az emberek több gondot fordítanának egészségükre. Így talán nem kellene minden
7. magyar embernek agyvérzésben meghalnia.
Metakereső
Főoldal
Levél a szerkesztőségnek 
