A rágcsálókon végzett vizsgálatok alapja az, hogy minden emlős, beleértve az embert is, egész élete során létrehoz agysejteket. Ezeknek a sejteknek a többsége elpusztul, de a szóbanforgó gyógyszer segítségével több kialakulóban levő agysejt marad életben és alakul át működő agysejtté.

A vegyület ideiglenes neve P7C3, és egyelőre annyit tudni róla, hogy biztonságos, és tabletta formájában is hatásos. Az összetétele hasonlít két nagy gyógyszergyárnak az Alzheimer-betegség ellen kifejlesztett gyógyszeréhez, és elképzelhető, hogy annak a hatását képes fokozni.

Az említett gyógyszer egy eredetileg orosz fejlesztésű antihisztamin, mely a klinikai vizsgálat során nem volt hatásos az Alzheimer-betegség ellen, de az új fejlesztéssel eredményes lehet.

A kutatók 300 ezer vegyi anyag 1000 vegyületét adták be egereknek, majd felboncolva az agyukat, megállapították, képződtek-e új sejtek a hippocampusban. Így szűkítették le végül a vizsgálat anyagokat a P7C3-ra.

Amikor ezt az anyagot idős patkányoknak két hónapon át adták, a kezelt állatok a labirintusból való kitalálás során sokkal jobban teljesítettek társaiknál. Felboncolva őket a kutatók megállapították, hogy háromszor annyi friss agysejtjük van. Ezek után tovább finomították a P7C3-at, és az így nyert A20 nevű anyag még hatékonyabb volt.

A kutatók azt várják, hogy a fenti tapasztalatok birtokában új és hatékonyabb gyógyszereket tudnak kifejleszteni az Alzheimer-betegség, a stroke, az ALS és a Lou Gehrig-betegség ellen is.