Az Alzheimer- kór tünetegyüttesében jelen van a feledékenység, a beteg egyre rövidebb ideig képes figyelni, és nehézségei lehetnek a napi rutinfeladatokkal is. Ezenfelül adódhatnak nyelvi problémái. Gyakran szórakozott, és mintha nem józan észszel gondolkodna. Eszmefuttatásai általánosságban zavartak. Az érintettek rendszerint rossz helyre teszik a dolgaikat. Emellett depresszióssá, túlérzékennyé, de paranoiássá, ellenségessé és passzívvá is válhatnak.

Hasznos étrendváltoztatás

Még jelenleg sincs a szakemberek között egyetértés abban, hogy a szervezetünkbe bekerülő alumínium okozhat- e Alzheimer- kórt. Ugyanakkor egy előzetes vizsgálat szerint az Alzheimer- kórban szenvedők között feltűnően sokan fogyasztanak rendszeresen magas alumíniumadalékkal készült élelmiszereket, például gabonadesszerteket, amerikai sajtféléket, csokoládépudingot, csokoládékészítményeket, sót és bizonyos rágógumifajtákat.

FONTOS! Amíg ez a vita le nem zárul, mindenki bölcsen teszi, ha minimálisra csökkenti ezt a felesleges és potenciálisan toxikus fémet az étrendjében.

Ajánlatos kerülni:

• az alumíniumedényekben főtt ételeket
• az alumíniumfóliával közvetlenül érintkező ételeket
• az alumíniumkannákban tárolt ételeket
• az alumínium adalékanyaggal készült élelmiszereket.

Ugyanakkor nem valószínű, hogy az Alzheimer- kór diagnosztizálása után az alumínium kerülése jelentősen befolyásolná a betegség lefolyását...

JÓ TUDNI! Nagyobb népesség bevonásával végzett vizsgálatokból az derült ki, hogy az étrend magas zsír- és kalóriatartalma növeli az Alzheimer- kór kialakulásának rizikóját, míg a rendszeresen fogyasztott hal csökkenti azt.

Meghatározó az életvitel

Ha egy középkorú ember a munkájától eltekintve fizikálisan, és mentálisan is aktív életet él, jó eséllyel megelőzheti a betegség kialakulását.

Egy kísérlet szerint azok az emberek, akik a munkájuk mellett több tevékenységet is végeznek, és tartalmasan töltik el szabadidejüket - például hangszeren játszanak, kertészkednek, sportolnak vagy akár társasjátékoznak - , később kevesebb eséllyel betegszenek meg Alzheimer- kórban.

Hasznos étrend- kiegészítők

L- CARNITIN: több klinikai vizsgálat is igazolta már, hogy az acetyl- L- carnitine pótlása késlelteti az Alzheimer- kór kialakulását, javítja a memóriát, és az általános teljesítményt is fokozza az e kórban szenvedő betegek egy részénél.

AZ ANTIOXIDÁNS ÉTREND- KIEGÉSZÍTÕKET - C- és E- vitamint - rendszeresen szedő emberek kevésbé hajlamosak az Alzheimer- kórra, mint azok, akik nem szednek antioxidánsokat.

Azoknak a középkorú és idősebb felnőtteknek, akiknek a vérében sok E- vitamin található, jobb az agyműködése is. Az antioxidánsok védő hatását azzal magyarázzák, hogy az oxidációs károsodás valószínűleg szerepet játszik az elmezavar kialakulásában. A nagy mennyiségben szedett E- vitamin lassítja az Alzheimer- kór kifejlődését.

A B 1- VITAMIN szerepet játszik az agyban történő ingerületátvitelben, ami, jelentősen romlik az Alzheimer- kór esetén. Ezért alakult ki az az álláspont, hogy a B 1- vitamin szedése lassítja az kór kifejlődését.

A PHOSPHATIDYLSERINE (PS) nevű vegyület - összefüggésben van a lecitinnel - normál körülmények között megtalálható az agyban. Bár ez sem gyógyír, a napi háromszor szedett 100 mg PS serkenti az agyműködést, ezért a betegek jobban emlékeznek a nevekre, vagy arra, hogy melyik tárgyat hová tették.

LECITIN: egy kettős vak tesztben napi 20- 25 gramm lecitint adtak az alanyoknak, de az Alzheimer- kór súlyosságában semmi változást sem észleltek. Ugyanakkor láttak javulást egy olyan alcsoportban, akik nem követték teljesen a program előírásait, ez pedig azt sugallhatja, hogy a kisebb mennyiségű lecitin hatásosabb lehet.

Q 10, VAS, B 6- VITAMIN: egy előzetes tesztben két, öröklött Alzheimer- kórban szenvedő betegnek a következő anyagokat adták: Q 10- koenzim (60 mg), vas (150 mg sum ferrum citrat) és B 6- vitamin (180 mg). Mindkét betegnek javult a mentális állapota, és egyikük hat hónap után szinte teljesen egészségesnek tűnt.

A CINK is megváltoztathat bizonyos biokémiai folyamatokat, amik összefüggésben állnak az Alzheimer- kórral. Emiatt egyes tudósok attól tartanak, hogy a cink szedése felgyorsíthatja a betegség kialakulását. Volt viszont egy olyan kísérlet is, amiben négy beteget vizsgáltak - ők napi 30 mg cinket kaptak - , és ez javulást mutatott a mentális funkcióikban.

ÉRDEMES MEGJEGYEZNI! Egy közelmúltban megjelent recenzió, amelyet vezető cinkkutatók állítottak össze, azzal a következtetéssel zárult, hogy a cink nem okoz Alzheimer- kórt, és nem is ront a betegek állapotán.

NADH: egy kisebb, előzetes kísérlet kimutatta, hogy a szájon át szedett, napi 10 mg mennyiségű NADH javította az Alzheimer- kóros betegek agyának működését. Ám további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezt az eredményt alátámaszthassák.

B- VITAMINOK: egyes kutatók összefüggést találtak az Alzheimer- kór és a B 12- vitamin, illetve a folsav hiánya között. Akiknek a vérében alacsony volt a folsav szintje, jobban ki voltak téve a különféle elmezavaroknak, így az Alzheimer- kórnak is, mint azok, akiknek vérében több volt a folsav.

DHEA: a legtöbb kísérletben azt állapították meg, hogy az Alzheimer- kóros betegek vérében kevesebb a DHEA, mint azokéban, akik nem szenvednek ilyen betegségben. Ezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy a DHEA pótlása jó hatással lehet a betegekre. Egy kettős vak tesztben azok a résztvevők, akik hat hónapon át naponta kétszer 50 mg DHEA- t szedtek, sokkal jobb mentális teljesítményt nyújtottak, mint akik placebót kaptak. Hat hónap után viszont nem látszott jelentős különbség a két csoport között, de az eredmények még mindig a DHEA pozitív hatását igazolták.

Egy másik klinikai kísérletben a nagy mennyiségű DHEA - napi 1600 mg négy hétig - nem javította az Alzheimer- kórosok agyi működését vagy kedélyállapotát. Valószínű, hogy ebben a kísérletben túl nagy mennyiségű DHEA- t használtak, jóval az ajánlott szint felett, és ez azt a bölcsességet támasztja alá, hogy a több nem mindig jobb!

Hasznos gyógynövények

GINGKÓ: Európában sokan a Gingko biloba fa leveléből nyert kivonatot ajánlják a korai Alzheimer- kórban szenvedő betegeknek, mert javíthatja a memóriát és az életminőséget, valamint lelassíthatja a betegség előrehaladását, romlását. Négy kettős vak teszt igazolta, hogy a gingkó valóban pozitív hatást fejtett ki a korai Alzheimer- kórban szenvedőknél, akárcsak a többi embernél, akik egy másik típusú elmezavarban (sok kisebb agyi infarktus miatti) szenvedtek. A gingkó hatása felér az általánosan használt, receptre kapható gyógyszerekével.

A HUPERZINE olyan anyag, ami a Huperzia (Huperzia serrata) nevű kínai gyógynövényben található. Egy placebóval ellenőrzött vizsgálatban az Alzheimer- kórosok 58%- a jelentős memóriajavulásról számolt be, emellett a gondolkodásuk és a viselkedési funkciójuk is sokat javult, miután nyolc héten át napi kétszer 200 mcg Huperzine A- t szedtek. Ez statisztikailag jelentős javulás ahhoz a 36%- hoz képest, akik a placebóra reagáltak pozitívan. Egy másik kettős vak kísérlet arra derített fényt, hogy a Huperzine A négy- hat héten keresztül napi háromszor 100- 150 mcg mennyiségben szedve hatékonyabb az időskorral összefüggő tudati leépülés és memóriazavar kezelésében, mint a piracetam nevű gyógyszer. Ebben a tesztben semmi pozitív hatását nem látták a Huperzine A- nak az Alzheimer- kórra. Nyilvánvalóan több kutatás szükséges ahhoz, hogy pozitív hatását igazolni lehessen.

A METÉNG egy vincamine nevű alkaloidát tartalmaz. Ennek az alkaloidának a félig szintetikus változatával, a vinpocetine- nel már végeztek előzetes kísérleteket, de nem idézett elő javulást az Alzheimer- kóros betegek állapotában. Egy későbbi kettős vak teszt a természetes vincamine- t viszont hatékonynak mutatta.

Kezelhető?

A recept nélkül kapható aszpirin, kisebb napi adagban, jótékony hatású lehet. Ugyan a receptre kapható gyógyszerek sem szüntetik meg vagy lassítják le az Alzheimer- kóros elmezavar kialakulását, ám a cholinesterase- gátlók enyhíthetik a tüneteket az enyhe vagy a közepesen súlyos
esetekben.

H. M.