Az agy emlékszik, a lélek felejt… - Memóriazavarok lelki okai

Nem is gondolnánk, hogy a látszólag fizikai tünetek következtében megjelenő memóriazavarok mögött is állhatnak lelki tényezők... Pszichénk olykor csak a „felejtés művészetével” képes bizonyos terhek alól felmentést adni…

memóriazavar, emlékezetkihagyás, amnézia | Ideál - Reforméletmód magazin 2006 ;18(9):6-7   Celsus Kft. | Sziebig, T.
A memóriazavar rendszeresen visszatérő vagy tartós emlékezetkihagyást jelent, és nem azt, amikor egy-két alkalommal elfelejtünk valamit.

Mi áll a háttérben?

Kalmár János, a pszichoszomatika - azaz a testi tünetek és a mögöttük álló lelki problémák összefüggéseivel foglalkozó tudomány - szakértője szerint a felejtés tüneteinek hátterében legtöbbször kényszeresség, merevség, görcsösség, illetve a történtekkel való szembenézés vállalhatatlansága, a megtörtént események tagadása áll. Az alábbiakban a leggyakrabban előforduló memóriazavarok mögött álló pszichés hátterekre igyekszünk rávilágítani a szakértő gyakorlatából merített tapasztalatai alapján.

Kortól függetlenül…

Bár a memóriazavarok elsősorban az idősebbeknél jelentkeznek, egyáltalán nem kizárt a fiatalok esetében sem.

Már gyermekkorban is felléphet komoly emlékezetkiesés, olyan esetekben, amikor az illető tudat alatt nem akar azonosulni valamilyen helyzettel. Szélsőséges példa erre, amikor a táborból hazaérkező tizenéves gyerek nem ismeri meg a szüleit a pályaudvaron. Ilyen esetekben az utólagos terápia során derül ki, valójában arról van szó, hogy a gyermek nem érzi a családba tartozását, nem akar hazamenni, de muszáj - és ezzel a helyzettel nem képes szembesülni.

Bármilyen életkorban bekövetkezett trauma előidézhet memóriazavart. Amikor az embernek nem sikerül feldolgoznia a drámai helyzetet, az agy egyfajta védekezésképpen próbálja elfelejteni a történteket, hogy ne kelljen szembesülni a fájdalommal. Ez történhet például akkor, amikor valakinek egy balesetben meghal az egész családja, és egyedül ő marad életben - ekkor agyának védelmi rendszere az emlékezést tudati szinten letiltja. De ilyen esetekben nem feltétlen a traumát felejti el az érintett, hanem talán annak okait, előzményeit, amelyek összefüggésben lehetnek a történtekkel.

Abban az esetben is megjelenhet memóriazavar, amikor valakit valamilyen múltbéli tettéért furdal a lelkiismeret, nem tudja felvállalni a cselekedeteit, amelyekkel mások szembesítik. Sőt általában még ő van felháborodva, és megkérdőjelezi a többiek emlékezőképességét.

Fokozott terheltségből, túlzott mértékű felelősségvállalásból is adódhatnak emlékezeti problémák. Amikor az emberen olyan nagy a nyomás, hogy tudja, semmit sem felejthet el, mert nem szabad, akkor ebből egyfajta kényszeredettség, görcsös állapot alakulhat ki, és az illető épp azt felejti el, amit nagyon fontosnak tart. A memóriazavar tehát lehet az erőn felüli vállalás figyelmeztetőjele is.

Terhesamnézia

Akkor szokott előfordulni, amikor a terhességtől, illetve a gyermekvállalástól való félelem túlságosan erős a kismamában. A szembesülés okozta feszültségre az agy emlékezetkihagyással reagálhat: inkább nem emlékszik bizonyos dolgokra. Amint a nő teljesen azonosul a kismamasággal, és nem érzi magát áldozatnak, nincs szerepe a memóriavesztésnek, és nem is fordul elő.
Szervi tünetekkel

A memóriazavaroknak léteznek olyan fajtái, melyek valamilyen szervi elváltozással vannak összefüggésben.

A meszesedés okozta memóriazavarnál egyfajta akadály képződik az idegrendszeri átvitelben. Az embernek nem jutnak eszébe nevek, helyek, kifejezések… Nem véletlen, hogy az ilyen jellegű problémák körülbelül ötvenéves kor tájékán kezdődnek. Ebben a korban az ember a mögötte álló élettel és annak tapasztalataival már meg meri engedni magának, hogy szelektáljon fontos és kevésbé lényeges dolgok között, és tudat alatt már képes felvállalni ennek következményeit. Ha a fontos dolgok merülnek feledésbe, akkor valószínűleg arról van szó, hogy az illető nem megfelelően szelektál.

Az Alzheimer-kór háttere lehet agylágyulás, ami elbutulást okoz: kiváltója az életben elszenvedett lelki sérülések okozta tehetetlenségérzés, illetve az, amikor az embernek idős korában az az impressziója támad, hogy nemcsak hogy nem tud már megváltoztatni dolgokat, de nincsenek is új lehetőségei. Ezzel pedig nehéz, vagy nem tud szembenézni. Ilyenkor a tudat elkezd bezárkózni, s védelemből kialakítja saját kis világát, melyből egyre több emléket rekeszt ki. Az ilyen beteg kifelé, a valós dolgok irányába egyre kevesebbet és ritkábban reagál, visszamenekül a gyermeki állapotba, és valóban kiszolgáltatottá válik.

Agyvérzés, vagy agytrombózis következtében gyakran bénulás következik be a fizikai síkon. Az ezzel járó memóriazavar sok esetben azzal függ össze, hogy az illető szeretné elfelejteni azt a traumát, ami kiváltotta az agyvérzést. Nagyon szimbolikus, ha valaki elveszti a társát - olyan, mintha az egyik felét vesztette volna el -, majd szélütés következtében lebénul. Ez már önmagában is jelzi a feldolgozatlan problémát, amit az agy tudat alatt blokkolni próbál a memóriavesztéssel.

Bizonyos idegrendszeri betegségek, mint a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex társtüneteként szintén megjelenhet a memóriazavar. Ezeknek a betegségeknek kapcsolatuk van az akaratlagos és az akarattól független izommozgással, ami minden esetben nem csak testi, hanem pszichés értelemben vett merevséget is jelent. A felesleges mértékű maximalizmus, a makacsság nagyon erős kiváltó oka lehet ezeknek a mozgáskoordinációs zavarral járó betegségeknek, hiszen a szervezet fizikailag leblokkolja az akaratátvitel lehetőségét, ergo: nem úgy mozog a beteg, ahogy akar. A teljesítménykényszer miatt testi és lelki értelemben egyaránt elvész a lazaság, és blokkok keletkeznek az agyban is. Ezeknek az embereknek -merevségük miatt -nehezükre esik a beismerés, ezért számukra a „legjobb” megoldás, ha memóriazavarral reagálnak, nem emlékeznek arra, amit be kellene látniuk.

Lazaság híján…

A memóriazavaros emberek elsősorban a lazaságot felejtik el. Mereven akarnak valamit, vagy épp ellenállnak valaminek. Ám ezek a folyamatok nem tudatosan zajlanak, ezért a tudatalatti szférában kell megoldani, feloldani a problémákat.

Jó tudni! Ehhez segítséget jelenthet a lélekgyógyász vagy kineziológus szakember. Bármilyen lelki folyamat is legyen a memóriazavar hátterében, aranyigazság, hogy a pallérozott agy jól fog. Tehát alapvetően nagyon fontos agyunk folyamatos tréningezése.

Tudta? - Agykapacitás

Az agy mindenre emlékszik, az élet legapróbb és legjelentéktelenebbnek tűnő eseményeire is, csak nem tud mindent előhívni, hiszen szelektál.

Ma már létezik olyan - a NASA által kifejlesztett és használt - berendezés, a David 2001, mely rezgések segítségével úgy képes stimulálni az agyat, hogy az bármit fel tud idézni akár a hosszú, akár a rövid távú memóriából. Ez a módszer a memóriazavaros betegek gyógyulásában sokat segíthet. Ám a jobbulás csak akkor lesz tartós, ha az illető e betegség pszichés részét is meg tudja oldani, enged a merevségéből, szembe mer nézni a valósággal, a történtekkel.

Sziebig Tímea
| memóriazavar, emlékezetkihagyás, amnézia
2006-09-01 23:19:08


+ További hírek
+ További egészségpolitika
hirdetés
^