Agyhártya-agyvelő gyulladás
A központi idegrendszerben, az agyban előforduló gyulladásos elváltozásokat meningoencephalitisnek nevezzük.
A tünetek mindkét esetben hirtelen kezdődnek, magas lázzal, fejfájással, hányással, levertséggel, tudatzavarral, tarkókötöttséggel, és némely vírusfertőzésnél görcsök is felléphetnek. A bevezető tünetek lehetnek elmosottabbak, vagy nagyon kifejezettek. Utóbbi esetben nem szokott probléma lenni a betegség felismerésével, és gyorsan orvoshoz, illetve megfelelő kórházi osztályra kerül a beteg: fertőző-, vagy idegosztályra. Ha a tünetek nem olyan viharosak, előfordulhat, hogy hosszabb időt vesz igénybe a betegség felismerése, és több orvosnál is megfordul a beteg, amíg tisztázódik a betegsége.
Az idegszövetekbe bekerülő vírus azonos, már a vírusfajtától független elváltozásokat okoz: szaporodik, gyulladásos sejtek tömegét idézi elő, károsítja az idegsejteket, súlyos esetben elpusztítja azokat, amikor a betegség maradványtünetekkel, sajnos halállal végződhet.
Minden esetben az egész, burokkal körülvett agyállomány érintve van a kórfolyamatában, de a szűkebb elnevezés a gyulladás fő helyét jelzi, így lehet agyhártyagyulladás (meningitis), agyvelőgyulladás (encephalitis), és meningo-encephalitisről beszélni.
Az idegrendszer vírusfertőzései járványos méreteket ölthetnek. Egy-egy járvány kapcsán mindig megnő az érdeklődés és egyúttal a félelem is az aktuálisan zajló fertőző betegség iránt.
Napjainkban zajlik Romániában egy vírus-meningitis járvány, július végén kezdődött, elsősorban Bukarestet és környékét érintette. A betegek száma 600 körül tart, több, mint fele a felnőttek közül került ki, legnagyobb számban a 60 év felettiek betegedtek meg, és a 45 halálozás is kivétel nélkül az idős korúakat sújtotta.
Bár az idegszövetekben a folyamat a vírusfajtától függetlenül azonos módon zajlik: enyhén csak átmeneti funkció változásokkal, súlyos formában, tartós, akár az idegsejt pusztulásával járó maradványtüneteket, esetleg halált okozva, mégis nagyon lényeges a kórokozó pontos felderítése. A kórokozó terjedését csak sajátosságainak ismeretében tudjuk megakadályozni, és a megfelelő, megelőző intézkedéseket megtenni, gyakorlatilag a járvány továbbterjedését, új helyen való kitörését megakadályozni.
Sajnos Közép-Kelet Európa járványügyi helyzete nagyon labilis. Magyarország egyenlőre kivételnek számít, de a gazdasági-társadalmi átalakulás során megszűnt az ország zártsága, egyes környező országokban rosszabb a közegészségügy helyzete, vagy járványos (endemiás) országokból hazánkba irányuló turizmus és letelepedés, potenciális járványveszélyt hordoz. Új fertőzések kerülhetnek be, vagy megszűntnek hitt járványok éledhetnek újjá a behurcolás során. Tehát az éberségnek sohasem szabad lanyhulni. A járványügyi szervek hivatalból kötelezően, figyelőszolgálattal, rendeletekkel, korlátozásokkal élve igyekeznek elejét venni a fertőző betegségek terjedésének, felszámolásának, ehhez azonban a lakosság megértő támogatására is szükség van. A megelőzés még mindig olcsóbb, mint egy kiszámíthatatlan lefolyású járvány kezelése.
A romániai vírus-meningitis járvány kórokozóját két hónapon keresztül nem tudták megállapítani, míg végül is a Párizsi Pasteur Intézetben sikerült. Egy West-Nile (Nyugat-Nílus) nevű vírusról van szó, és ennek ismeretében már meg lehet tenni a megfelelő intézkedéseket a járvány terjedésének megakadályozására, de eddig 600 ismert megbetegedés, 45 halott, és nagyon sok vírushordozó jött létre. A vírust a Culex szúnyogok terjesztik, rezervoárjuk a madarak, vándormadarak. Nagy valószínűséggel a madarakkal került át a vírus Európába, ugyanis a West-Nile vírus elsősorban Afrikában és Ázsiában fordul elő. Sajnos a járvány kórokozójának túl hosszú ideig tartó tisztázása lehetővé tette a nagyszámú megbetegedést, tünetmentes vírushordozók létrejöttét, ezáltal a fertőzési lánc folyamatának fenntartását, és bármikor újabb helyeken járvány kitörését.
Magyarországon ez ideig még felismert West-Nile vírus által okozott agyhártyagyulladás nem fordult elő. Létrejöhetnek azonban olyan körülmények, amelyek kedveznek a vírus behurcolásának, és megtelepedésének, illetve a fertőzés kialakulásának.
Mit lehet tenni járványveszélyes helyzetben?
Naprakész információkkal rendelkező járványügyi intézkedési lehetőségük: védőoltások, zárlatok, ritkán utazási korlátozások elrendelése, felvilágosítás a járvány természetéről, megfelelő gyógyszer ajánlása. Mindezek gyakorlatban történő érvényesítéséhez azonban az érintett lakosság megértése, támogatása is szükséges.
2007-11-24 14:06:52