Az úgynevezett " alagútszindrómák (tünetcsoportok)" -
- a meglehetősen gyakran előforduló betegségek körébe tartoznak. Összességében
egy fontos képlet - ér vagy ideg - leszorításából származó tüneteket és működési
zavarokat jelentenek.
A kézsebész elsősorban az idegek alagútszindrómáival találkozik
a rendelőkben, s a feladat az, hogy a betegnek panaszokat okozó idegleszorítást
gyógykezelje. A leggyakoribb e szindrómák közül a csukló magasságában, az úgynevezett
középideg leszorításából származó tünetcsoport.
A kéz ujjaiban jelentkező zsibbadás
Az első panasz a kéz ujjaiban - hüvelyk-, mutató-, középső ujj és a gyűrűsujj
belső felén - jelentkező zsibbadás. (A középideg ezt a területet látja el érzéssel.)
Emellett felléphet hidegérzés, és nagyon jellemző az éjszaka jelentkező fájdalom
ugyanezen a területen, valamint nagyon jellemző a kéz elügyetlenedése.
A legtöbb esetben a betegek valamilyen fokozott igénybevétellel, a kéz kifáradásával,
megerőltető fizikai munkavégzéssel hozzák összefüggésbe panaszaikat. (Bizonyos
értelemben van is igazság emögött, erre még később visszatérek.)
A betegség lényege az, hogy a csukló magasságában a középideg nyomás alá kerül.
Az ideg ugyanis az ujjakhoz menő hajlítóinak között fut egy rendkívül szűk alagútban,
melynek falát háromnegyed részben csont alkotja, negyedrészben erős szalag.
Ebben a szűk alagútban az esetlegesen megemelkedett nyomásra az ideg igen érzékenyen
reagál. Az ideg a legkényesebb élő szövet, mely a neki nem megfelelő, fokozott
nyomású környezetben igen gyorsan károsodik, a benne futó mikroszkopikus idegszálak
egy része nem vezeti az ingerületet, s ez okozza a zsibbadást. Ha ez a fokozott
nyomás a " csuklóalagútban" hosszabb ideig fennáll, az idegszálak kezdenek elhalni,
s ilyenkor már visszafordíthatatlan folyamatok indulnak meg, a panaszok állandósulnak,
sőt, amennyiben nem avatkozunk közbe, egyre több idegszál elpusztulásával az
állapot romlik.
Hasonló a helyzet a könyök belső oldalán futó singideggel is. Itt is egy csontos
alapú vályúban fut az ideg körülbelül 3-4 cm-es szakaszon, felette egy gyengébb
szalag fut, ez borítja be és védi. A panaszok itt is hasonlóak, azzal a különbséggel,
hogy ekkor a gyűrűs- és kisujj zsibbad, valamint a kéz külső fele, s itt jelentkezik
az éjszakai fájdalom.
Gyakran
az egyszerű, hétköznapi ujjmozdulatok is nehezítetté válnak.A kiváltó ok sokféle lehet
Az alagútszindrómák oka sokféle lehet. Leggyakrabban az ok pontosan nem deríthető
fel, és a műtét során csak azt észlelik, hogy az ideg feletti szalag megvastagodott,
heges, ez okozza a nyomást. Néha kideríthető, hogy korábban valamilyen sérülés
vagy törés volt ezen a testtájon és a kissé elbillent helyzetben gyógyult csont,
vagy hegesedett lágyrész okozza az ideg nyomását. Ugyancsak szerepelhet kiváltó
okként idült ínhüvelygyulladás, kisebb jóindulatú szövetszaporulat.
Mi a teendő ilyen panaszok esetén?
Keresse fel háziorvosát, s mondja el neki panaszait, aki a panaszok alapján
a megfelelő szakrendelésre irányítja. Amennyiben valóban a fent leírt tünetcsoport
állapítható meg, egy elektromos vizsgálattal lehet igazolni, vagy kizárni az
alagútszindróma fennállását. Ha ez a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az idegben
az ingerületvezetés lelassult, vagy egyáltalán nincs vezetés, ez azt bizonyítja,
hogy leszorítás alatt van az ideg. Ekkor kell kézsebészhez fordulni.
A legtöbb esetben csak műtéttel lehet segíteni a panaszokon: felszabadítani
az ideget a leszorítás alól. Abban az esetben, ha még igen enyhék a panaszok,
meg lehet kísérelni valamilyen fizikoterápiás vagy gyógyszeres kezelést, mely
csökkentheti a szövetek leszorítást okozó duzzanatát. Ha azonban ez nem vezet
eredményre, mégiscsak a műtét válik szükségessé.
Nagyon fontos tudni azt, hogy kezdeti állapotban még igen jó eredménnyel kecsegtet
a műtét, és a beteg gyakorlatilag teljesen panaszmentessé válhat, de abban az
esetben, ha már komoly károsodások léptek fel az idegen belül, csak javulást
lehet a műtéttel elérni, de nem teljes panaszmentességet. Mégis javasolt ilyenkor
is a műtét, mert a további állapotromlást ezzel meg lehet előzni. S ez utóbbit
tartsák mindig szem előtt: a megelőzés a legfontosabb! Nem akkor kell orvoshoz
fordulni, amikor már nagy a baj. A kis bajt kis beavatkozással, a nagy bajt
csak nagy beavatkozással lehet megoldani. Ez mind a beteg, mind az orvos érdeke!
Oldalak: 1
Király, G.; Gyógy-ír Kisalföld
2007-11-24 14:16:22
Metakereső
Főoldal
)
Levél a szerkesztőségnek 
