A stroke kockázatát növelő rizikófaktorok
A stroke kialakulásában számos tényező játszik közre, melyek egy része nem befolyásolható.
Ezek közé tartoznak az életmóddal összefüggő rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelő betegségek.
Dohányzás. A dohányosok relatív stroke-rizikója kétszeres, de az erős dohányosok között a stroke előfordulása kétszerese az enyhe dohányosoknál (20-nál kevesebb napi cigarettát elfogyasztók) megfigyelhetőnek.
Alkohol. Több, gyakran ellentmondó közleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján az enyhe, illetve mérsékelt (maximum: bor 240 ml/nap, sör 720 ml/nap, tömény 90 ml/nap) és megfelelő minőségű alkohol fogyasztása fajtától és nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját. A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes, mely négyszeresére növeli a stroke rizikóját.
Szájon át szedett fogamzásgátlók. A magas ösztrogéntartalmú (50 mg fölötti) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, körülbelül ötszörösére növelték a stroke-rizikót. Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Migrén miatt kezelt betegeknél fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9 százalék.
Fizikai aktivitás. A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából, főleg férfiaknál jelentős.
Étrend. A vérnyomáson, a koleszterin- és vércukor-koncentráción, a túlsúlyon és az érelmeszesedés tényezőin keresztül érinti a stroke-rizikót. A nátriumfelvétel csökkentése, a káliumfelvétel növelése, a halfogyasztás csökkenti a stroke rizikóját. A stroke rizikóját egyes betegségek is növelhetik, melyek többsége összefüggésben van az életmóddal is.
Szívbetegségek. A szív eredetű embólia az esetek 15-20 százalékáért felelős, de fiatalabb korban még magasabb az arány, 23-26 százalék.
Szívinfarktus. Akut szívinfarktust követően a szélütés előfordulási gyakorisága 1-2 százalék/év, azonban az első hónapban lényegesen magasabb (31 százalék).
Cukorbetegség. A szélütés kockázatát több mechanizmus révén növelheti. A cukorbetegség típusától és súlyosságától függően a stroke-rizikó növekedése 2-3-szoros.
A befolyásolható tényezők mellett vannak nem befolyásolható tényezők is.
Kor. Az életkor növekedtével megnő a stroke valószínűsége is. A stroke-os betegek kétharmada 65 éven felüli. (A hazai stroke-betegek körülbelül 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke-betegeihez képest.) A megbetegedések aránya a 60-80 évesek korcsoportjában a leggyakoribb. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már 20 éves kortól kezdődően nem jelentéktelen a betegek száma. Népegészségügyileg férfiak esetében 40 éves kor fölött, nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. Ötvenéves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője.
Nem. Még nem tisztázott okokból kifolyólag a szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A nők 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke-eseményt, mint a férfiak, azaz a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké.
Családi vagy egyéni kórtörténet. A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz. A szélütésen átesettek több mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.
Az összefoglalt rizikófaktorokon kívül számos kockázati tényező játszhat közre a szélütés kialakulásában. Ezek az esetek túlnyomó részében együtt fordulnak elő, ami tovább növeli a szélütés fellépésének esélyét.
2010-03-04 10:48:48