Az idegrendszer daganatai

daganat, agy, koponya

Korunk egyik rettegett betegsége a daganat, ettől általában jobban félnek az emberek, mint az infarktustól. Magyarországon a rosszindulatú daganatok okozta halálozás igen előkelő helyet foglal el a statisztikákban. Az idegrendszer daganatai sem ritkák és éppen az agy különleges helyzete folytán a többi daganatnál is sajátosabb képzetek tapadnak hozzá.

Ha valaki azzal szembesül, hogy agydaganata van, többnyire úgy érzi, vége a világnak. Az elmúlt évtized orvosi-technikai fejlődésének egyik nagyon jelentős része az idegrendszer vizsgálatának kidolgozása volt, még ma is a bonyolultabb számítógépes rendszerek és vizsgálóeszközök az idegsebészetben kerülnek bevezetésre. Az idegrendszeri daganatokat a tárgyalás szempontjából kétfelé bontjuk, beszélünk a szűkebb értelemben vett agydaganatokról és a gerinc daganatairól.

A daganatokról általában is sok mindent el lehet mondani, az agy daganatairól annyit érdemes tudni, hogy van néhány olyan sajátosságuk, ami miatt máshogy viselkednek, mint a másutt elhelyezkedőek. Legfőbb ilyen különlegességük, hogy mint azt már a sérüléseknél írtuk, az agy a koponyában mint zárt üregben helyezkedik el, amit egészében jól kitölt. Ebben a térben nincs helye másnak, mint az agynak, a vérnek, az agyvíznek, ha itt másfajta anyag is van vagy növekszik, az csak a fentiek rovására történhet, azaz a növekvő daganat előbb-utóbb helyet vesz el az agytól. Nyomást gyakorol a környező szövetekre, és miután ezek a szövetek az agy részei, attól függően, hol helyezkedik el, tüneteket okoz. Ezek a tünetek jellemzőek lehetnek arra a helyre, ahol a daganat van, ezáltal néha az ideggyógyászati vizsgálat alapján nagy pontossággal megmondható, hol helyezkedik el a daganat. Gondoljunk csak vissza Karinthy Frigyesre és "Az utazás a koponyám körül"-re.

A daganatok leggyakoribb felosztása szerint vannak jó- és rosszindulatú daganatok, a rosszindulatú daganatokat felosztjuk elsődlegesekre és áttételesekre.

A jóindulatú daganatok lényege az, hogy környezetüktől elhatárolódnak, azt nem szűrik be, többnyire valamilyen tokkal fedettek, nem adnak áttételeket. Emiatt, ha eltávolíthatóak, akkor a beteg meggyógyul. Ez a daganatok biológiai természete, az agydaganatok esetében azonban ez ennél bonyolultabb. A fentebb elmondottak alapján ugyanis a koponyában egy jóindulatú daganat is az agy elől veszi el a helyet, növekedése révén nyomja, ezáltal károsítja az agyat, körbenőheti az agy ereit és a kilépő idegeket, ennélfogva teljes eltávolítása lehetetlen. Elhelyezkedhet néha olyan helyen is, amihez alig, vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni anélkül, hogy ne okoznánk lényeges károsodást az idegrendszer működésében. Így tehát biológiailag jóindulatú a daganat, de lefolyását tekintve lehet rosszindulatú és minden beavatkozás ellenére néha a beteg halálát okozhatja Jóindulatú daganatok

A jóindulatú daganatok a koponyában leggyakrabban az agy burkaiból indulnak ki, ezek a sejtek kezdenek el burjánzani. Az agyburkok kibélelik az egész koponyát, ennélfogva az ilyen daganat a koponyacsont mentén mindenhol elhelyezkedhet, néha olyan helyen is, ahol normálisan nincs agyburok, például az agykamrákban.

A másik leggyakoribb jóindulatú daganat az agyból kilépő idegekből származik, így első tünete a kiinduló ideg károsodása lehet. Ezek között legtöbbször a hallóideg daganata fordul elő, így első tünete fülzúgás, halláscsökkenés lehet. Ez egyébként gyakori betegség, így sokszor évek telnek el, mire kiderül maga a daganat. Gyakorlott fül-orr-gégész a halláscsökkenés vagy fülzúgás vizsgálatakor találhat olyan jelet, ami daganatra utalhat, az ilyenkor elvégzett vizsgálatok, melyekkel belátunk a koponyába, megmutatják a hallóidegen ülő elváltozást.

Az agyban elhelyezkedő daganatok ma már pontosan körülhatárolhatók, s időben felfedezve gyakran eredménnyel gyógyíthatók.

A rosszindulatú daganatok az agy bármely szövetéből indulhatnak, a támasztószövetből, magából az idegsejtből, az erekből, az agyburokból, az agyalapi mirigy hormontermelő sejtjeiből, de néha a fejlődés során rossz helyre került egyéb sejtekből is. Ezek a daganatok többnyire az agyállomány belsejében fejlődnek, mindig beszövik a környező ép szöveteket, gyakran az agy támasztószöveteit használják vázként, így nőnek tovább. Növekedési sebességük változó, néha évekig képesek lassan növekedni különösebb tünet nélkül, máskor két-három hónap alatt elfoglalják a koponya jelentős területeit. Mindig pusztítják az ép sejteket, ezáltal károsítják az agy működését.

Az agydaganatok tünetei attól függnek, hogy hol helyezkednek el és mekkora nagyságúak. Köztudott, hogy az emberi agy két féltekéből áll és mindenkinek az egyik agyfele a domináns, meghatározó, ebben összpontosul sok központi működésünk, például a beszéd. Vannak tehát olyan területek, amelyek viszonylag rejtettek és egy itt elhelyezkedő daganat egészen nagyra is megnőhet, főként, ha ezt lassan teszi, anélkül, hogy lenne erre utaló tünet. Ez a típusú daganat a nagysága révén fog panaszt okozni, a koponyában növekvő nyomás okoz tüneteket. Ez nem mindig jellegzetes, gyakran fejfájás, enyhe hányinger az első jel. Ha ez tartósan fennáll, gyakori hányások jelentkeznek, ez már a folyamat súlyosságára utalhat és ilyenkor minden orvosban felmerül az agydaganat gyanúja.

Ha olyan helyen növekszik a daganat, ami fontos működések központja, akkor hamarabb jelet adhat magáról, beszédzavar, bénulások, a magatartás megváltozása, látászavar, hormonzavarok utalhatnak nemcsak a daganat jelenlétére, de pontos helyére is. Ugyancsak fontos tünet lehet az epilepszia is. A növekvő daganat, akár jó-, akár rosszindulatú, ingerelheti a környező ép agyat és kóros elektromos jelet adhat, ami rohamot okozhat. Emiatt ma már minden frissen felfedezett epilepsziás rosszullét esetén gondolunk daganatra, és ennek megfelelő vizsgálatokat végzünk.

A daganatok kimutatására több módszer is szolgál. Első és legfontosabb a szakszerű ideggyógyászati vizsgálat. Ezzel észlelni lehet az idegrendszer kóros eltéréseit, be lehet határolni azt az agyterületet, aminek a működése nem normális.

Ezt követik a műszeres vizsgálatok. A koponya röntgenfelvétele mutathat olyan eltéréseket, amelyek daganatra utalnak, a fokozott tartós nyomás hatására gyermekeknél tágulhat a koponyacsont, pusztulhatnak egyes agyterületek.

Az EEG, azaz az agy elektromos működésének vizsgálata mutatja, hogy az egyes agyterületek működése zavart, aminek lehet oka a daganat.

Ma már egyre inkább az úgynevezett képalkotó vizsgálatok terjednek el, melyek segítségével benézhetünk a koponyába, láthatóvá válik az agy, a koponyában lévő erek, maga a véráramlás, az agykamrák és a koponya agyvízterei. Ezek a készülékek, a CT és az MR, valamint egyéb ritkább eljárások direkt képet adnak a koponyában elhelyezkedő daganatról, megmutatják a viszonyát a környezetéhez, néha a vérellátását is ábrázolják. Megjelenésük alapján néha a daganat szövettani természetét is meg lehet ezen vizsgálatokkal mondani.

Ha fontos tudnunk, milyen erek táplálják a daganatot és merre vezetődik el a daganatból a vér, szükség lehet angiográfiára, azaz az agyi erek festésére is. Ez segíthet megkímélni esetleges műtét során az agy vérállátásához szükséges fontos ereket.

Gyakran ezen vizsgálómódszerek kombinálása szükséges ahhoz, hogy pontosan megmondjuk, mekkora a daganat, hol helyezkedik el pontosan, az agy milyen területeit foglalja magában, honnan táplálkozik, milyen módon tudjuk elérni, eltávolítani.

Ha szükséges, el lehet dönteni azt is, mi a daganat pontos szövettani természete, mikrosebészeti módszerekkel egy különleges módon tűt vezethetünk az agy bármely előre kijelölt területére és innen mintát vehetünk a szövettani vizsgálatra. Ez akár helyi érzéstelenítésben is elvégezhető, majd a szövettan ismeretében tervezhető a további kezelés. Ma vannak arra eszközeink, hogy megfelelő nagyságú és kapacitású számítógépekkel az agyról készült képekből háromdimenziós modellt készítsünk a számítógép képernyőjén és itt, mint egy videojátéknál megszokott, szimuláljuk a műtétet, begyakoroljuk azokat a lépéseket, melyeket a műtét során végezni fogunk.

Az agydaganatok kezelésében, mint minden más daganatnál, alapvetően a gyógyszeres, sugárkezeléses és sebészi eljárás alkalmas a daganat eltávolítására, elpusztítására. Vannak daganatok, melyek megfelelő daganatellenes gyógyszerekre jól reagálnak és akár teljesen elpusztíthatóak. Másoknak gyógyszerrel jól visszaszorítható a növekedésük csökkenthető a nagyságuk, ezzel lehetővé válhat sebészi eltávolításuk.

Egyes daganatok érzékenyek a besugárzásra és elpusztításuk olyan módon, hogy a környező agy ép marad. Egyelőre azonban ma még az agydaganatok kezelésében a sebészi beavatkozásoké a főszerep. Megfelelő technikával az agy csaknem bármely részét elérjük, speciális eszközökkel, sebészi mikroszkóppal, néha lézer vagy ultrahang segítségével hozzáférhetünk a daganathoz, és részben vagy egészben el tudjuk távolítani. A műtét utáni szövettani vizsgálat fogja végül pontosan megmondani, milyen típusú és természetű daganattal állunk szemben, ez dönti el végső soron a beteg sorsát is.

Ma a korszerű kezelési lehetőségek birtokában az agydaganatok jelentős részében érhető el gyógyulás vagy tartós állapotjavulás. A rosszindulatú daganatok egy része előbb-utóbb kiújul, néha olyan területeket ér el, melyek nem távolíthatóak el az élet elvesztése nélkül. Külön kell szólni az agy áttételes daganatairól

A szervezetben csaknem bárhol növekvő rosszindulatú daganatból juthat daganatsejt a vérkeringésbe, ezáltal az agyba is. Egyes daganatok előszeretettel adnak agyi áttételeket, például a tüdő, a mellékvese, az emlő gyakran elsőként mint agydaganat jelentkezik, és a CT-kép vagy a szövettan mutatja meg, hogy az elsődleges daganat másutt van.

Az agy bőséges vérellátása folytán a daganatok bárhol lehetnek az agyban, néha egyidejűleg több daganatot is látunk. Az áttételes daganatokat általában akkor érdemes operálni, ha csak egy van és a műtét után az eredeti daganat mellett még van esély tartós túlélésre. Néha ugyan csak a sugársebészet segíthet, kritikus helyen lévő, kis áttételeket sugárkezeléssel akár teljesen el lehet pusztítani.

Amint az elején már említettem, az agydaganat felfedezése mindig nagy csapást jelent a beteg számára, még a jóindulatú daganatok esetében is jogosan nagy a betegek félelme a koponya megnyitásától és az agyban való műtétektől. Teljesen érhető az aggodalom, hogy akár a legkisebb előre nem látható zavar esetén végleges károsodás maradhat vissza a testi és pszichés működésekben is. Nem mindegy sokszor az a tudat sem, hogy a koponya megnyitásához le kell vágni a hajat vagy egy részét. Nőknél ez önmagában is jelentős pszichés terhelést okozhat és megnehezíti felkészülésüket a műtétre. Ilyenkor alapvetően fontos a környezet, a család, a barátok, a munkahely segítsége. Több olyan beteggel találkoztunk, akinek a daganatát lehetett gyógyítani, de maradványtünetei miatt nem tudott visszailleszkedni a környezetébe, vagy az nem fogadták vissza.

Rosszindulatú daganatok esetében egyszer eljön az a határ, amikor az orvosi kezelés már nem tudja javítani az állapotot, fokozatosan romlik az agy működése és egyszer eléri azt a határt, amikor nem tudja fenntartani az életműködést. Minden emberi és technikai erőfeszítésünk arra irányul, hogy lehetőleg ne jussunk el idáig, de a daganatok kezelése és ezen belül az agydaganatok gyógyítása még nem megoldott. Következő számunkban a gerinc daganataival folytatjuk.

Küldje el ezt a cikket ismerőseinek!

Nyomtatható verzió

		MediFórum: Szóljon hozzá!
		Ha orvosainktól szeretne kérdezni, NE IDE ÍRJON, az Orvos válaszol rovatnak küldje el kérdését. A választ a rovatban találja meg. Kérjük, olvassa el tájékoztatónkat is.

Új hozzászólás

A rovat legjobb cikkei

A rovat legfrissebb cikkei

	Főoldal Friss hírek Betegségek Életmód-wellness-természetgyógyászat IM site-ok Egészségpolitika Szakmai oldalak Média ajánlat Adatvédelem Regisztráció
	Levél a szerkesztőségnek Kérdés az Orvos válaszol rovatnak Copyright InforMed 2002 Kft.