Munkatársaink a fül betegségeiről kérdezték az adás vendégét, prof. dr. Z. Szabó Lászlót, a HIETE Fül-Orr-Gége Klinika igazgatóját.

- A legtöbb embert leginkább a fül gyulladásos betegségei érintik - tájékoztatott a professzor. - Gyakoriak a külső fül, tehát a fülkagyló- és hallójárat-gyulladások. A hallójáratot bélelő bőr nem nagyon tűri a szennyezett vizet, tehát strandolás után sokaknál alakulhat ki hallójárat-gyulladás, ami fájdalmas, spontán nem gyógyuló betegség. A hallójáratot a dobhártya zárja le. A dobhártya is begyulladhat, ám ennél sokkal gyakoribb a dobhártyán belül lévő dobüreg gyulladása. Adobüreg már a középfül része. A heveny középfülgyulladás drámai tünetekkel jelentkezhet, főleg kisgyermekkorban, gyermekkorban, amelyet rendszerint felsőlégúti megbetegedés okoz. Az orr, orrgarat térségét ugyanis a fülkürt köti össze a dobüreggel, és ha valamilyen gyulladás keletkezik a gyermek légútrendszerében, akkor zavart szenved a fülkürt normális működése, és azon keresztül kórokozók vándorolnak fel a dobüregbe és ott gyulladást okoznak. A nagy orrmandula egyébként is hajlamosít e betegség kialakulására, s kivételével, illetve a többi hajlamosító tényező kiiktatásával csökkenthető a kialakulásának valószínűsége. Téves hiedelem, hogy a fül felszúrása hajlamosítja a gyereket az újabb gyulladás kialakulására. A heveny középfülgyulladás gyakran néhány óra alatt kialakul, és amikor a gyulladás még nem termelt a dobüregben váladékot, akkor nem kell felszúrni, hanem gyógyszerrel, orrcseppel lehet kezelni. Ha már genny van a középfülben, akkor szükséges a fül felszúrása, mert ha nem orvosi beavatkozással bocsátjuk le a gennyet, akkor az utat törhet magának más, a fül környezetében lévő életfontosságú szerv felé, és ennek nagyon súlyos szövődményei lehetnek.

Felnőtteknél a gyermekkori gyakori gyulladások vezethetnek krónikus középfülgyulladás kialakulásához. Ennek megoldása műtéttel javasolt, ugyanis ilyenkorra már maradandó lyuk képződik a dobhártyán, és a gyulladás elpusztíthatja a hallócsontokat is. Azoknál megy át ez a folyamat krónikus gyulladásba, akiknél gyerekkorukban elhanyagolták a középfülgyulladás korszerű kezelését.

Most beszéljünk a belső fül gyulladásairól. A belső fül bonyolult szerkezetű szerv, ahol egymás mellett jelen van a halló- és egyensúlyozó szerv. Szerencsére nagyon ritkán fordul elő a belsőfül gyulladása, mely életveszélyes állapot: a hallásérzékelő és az egyensúlyi állapotot érzékelő szerv hártyás képződmény, amely folyadékban úszik. Ez a folyadéktér szerves kapcsolatban van az agyhártyák között lévő agyvízzel, és ha a gyulladás a középfülből a belső fülbe jut, elpusztítja az érzékelő szerveket, megsüketül a beteg, és nagyon súlyos szédüléses állapot lép fel, s ehhez órákon belül gennyes agyhártyagyulladás társul.

A középfül és a belső fül együttes megbetegedései örökletesek is lehetnek. A rendellenes csontosodás otoszklerózist okozhat. Ez szabálytalan csontképződés a belső és középfül határán, amelynek következtében korlátozott lesz a hallócsontok mozgása, és nagyfokú hallásromlás alakul ki. Ez a betegség elsősorban fiatal nőknél jelentkezik, s ezt a fajta hallásromlást kizárólag műtéttel lehet gyógyítani. Dr. Helfferich Frigyes, a HIETE Fül-Orr-Gége Klinika egyetemi tanársegédje a fülzúgásról, szédülésről beszélt. - Ha a fülzúgás hosszabb ideig fennáll, szakorvost kell felkeresni, ugyanis a tünet hátterében rendkívül sok betegség állhat. Egyes fülzúgástípusok a vizsgáló orvos számára is hallhatók lehetnek, ezeket érszűkület, érkiboltosulás is okozhatja. Hallásvizsgálattal lehet mérni, hogy a beteg a fülzúgást milyen hangosnak és mennyire magasnak érzi. Teljes fül-orr-gégészeti, illetve ideggyógyászati és szemészeti vizsgálatnak is kell történnie, esetleg radiológiai vizsgálattal is kiegészítve, hiszen a panaszt a külső hallójárat elzáródásától az agydaganatig számos betegség okozhatja.

A fülzúgás leggyakoribb oka a belső fül vagy az agyi hallóközpontok működési zavara. A legelterjedtebb terápia olyan hatóanyagok rendelése, amelyek javítják az agy mikrokeringését. A piracetam vegyület ebből a körből azért emelkedik ki, mert az idegsejtek anyagcseréjét is normalizálja, tehát javítja működőképességüket. Ezért ezt a hatóanyagot más területeken is alkalmazzák, többek között gyermekeknél dyslexia (olvasási nehézség) esetén is. Ugyanilyen terápia javasolt a keringési probléma miatt fellépő szédülésesetén is. Szédülés esetén a szokásos fizikális orvosi vizsgálaton kívül hallásvizsgálat, egyensúlyszervi vizsgálat is következhet, ami kiegészíthető ideggyógyászati és szemészeti konzíliummal. A szemfenékvizsgálat a legjobb diagnosztikus eljárás, hogy lássuk, milyen állapotban vannak a kis erek, artériák. A kis artériák állapota utalhat esetleg keringési zavarra, magas vérnyomásra, cukorbetegséggel kapcsolatos érelváltozásokra, amelyek mind okozhatnak szédülést, fülzúgást, halláscsökkenést. Gyermekeknél, fiataloknál jellemző, hogy fokozott fizikai, lelki megterhelés - például vizsgaidőszak - is okoz szédüléses, fülzúgásos panaszokat, amelyek a vizsga vagy a megterhelés után megszűnnek. Azonban sosem szabad a fülzúgásra panaszkodó beteget azzal elküldenie az orvosnak, hogy majd elmúlik magától, hiszen ha a fülzúgás kezdetén megfelelő kezelést kap a beteg, nagyobb a remény arra, hogy mielőbb megoldódik a probléma. Az idős emberek fülzúgása, szédülése esetén kisebb annak a valószínűsége, hogy a háttérben komoly betegség áll, de ám ha egy kisgyerek szédül, tartósan zúg a füle, akkor azonnal orvoshoz kell venni! Ha a szülő késlekedik, az akár a gyermek hallásának csökkenéséhez is vezethet.

Fejős Éva Dr. Balogh István