Hiperaktivitás
"A kisfiam nem képes egy percig nyugodtan ülni és nehezen tud valamire hosszabb ideig figyelni, hiperaktív meglehetősen gyakori ez a panasz. Bár a mondat valóban közhely, a "hiperaktivitás" szót mégis gyakran helytelenül használják.
Hiperaktivitás akkor állapítható meg, ha a következő tünetek közül egyszerre nyolc jelen van:
- előszeretettel beszél megállás nélkül
- képtelen nyugton játszani
- képtelen a helyén megülni, állandóan jár keze, lába
- nehezen hajtja végre az utasításokat
- a gyerek nehezen tud hosszabban koncentrálni egy feladatra
- figyelme csapongó
- sose figyel oda semmire
- gyakran kezd bele új tevékenységbe, félbe hagyva a korábbit
- gyakran veszti el a feladataihoz szükséges dolgokat
- gyakran szakít félbe vagy zaklat másokat
- nehezen várja ki a sorát a csoporton belül
- gyakran szakítja félbe a választ újabb kérdéssel
- a gyerek nehezen tud hosszabban koncentrálni egy feladatra.
MI AZ OKA?
A hiperaktivitás, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás rendellenesség (ADHD) inkább viselkedésbeli rendellenesség, nem pedig betegség. Emiatt azután sokan azt hiszik, hogy oka csupán a gondatlan nevelés, vagy az, hogy a szülők "kiengedték a kezükből a gyeplőt", olykor a gyermeket rossznak, butának, lustának is bélyegzik. Mindez tévedés.
Ezek a tulajdonságok gyakran örökletesek. Néha terhesség vagy szülés alatti agyi károsodás eredménye is lehet.
Okozhatják azonban a környezetet szenynyező vegyi vagy egyéb mérgező anyagok is, például az ólom, illetve az élelmiszerekben fogyasztott mesterséges kemikáliák (színezékek, ízesítők és tartósítószerek).
A hiperaktivitás gyógyszerekkel is kapcsolatba hozható, például az ekcéma, asztma és az allergiák kezelésére használt szteroidokkal. Ezenkívül az üdítőben, csokoládéban és édességekben fogyasztott koffeinnel, illetve az ételallergiával és a tápanyag-intoleranciával is összefügghet.
Számos könyv és cikk jelent meg, amelyek mind azt igyekeztek bizonyítani, hogy a hiperaktivitás elsődleges oka az, ha a gyerek gyomra nem tűr meg valamilyen ételt. Mindennél fontosabb tehát, hogy minél előbb azonosítsuk ezt a tápanyagot és kiküszöböljük az étrendből. A hiperaktív gyerekek számos diétatípus közül válogathatnak. Egyes kutatók vitamin- vagy ásványhiányra hívták föl a figyelmet.
EGYÉB PANASZOK
Az alvászavar például gyakran játszik szerepet kialakulásában. Ha a gyerek nem alussza ki magát, általában fáradt, törődött, tompa lesz és képtelen koncentrálni aznap.
A modern életmód számos eleme is szerepet játszhat kialakulásában. A mai gyerekre valóságos információ-, ingeráradatot és felfokozott izgalmakat zúdít a televízió, a számítógépes játékok tömege. Míg idegrendszerét sok inger éri, szinte semmit nem mozog.
Az alacsony vércukorszint is elősegítheti, amelynek oka a rossz minőségű táplálék és az étkezések közti hosszú szünet. A cukrozott snackféleségek többsége és az ízesített szénhidráttartalmú italok hirtelen megemelik a vércukor szintjét, amitől a gyerek igencsak aktívvá válik, egész addig, amíg a vércukor szintje újra le nem zuhan: ilyenkor hirtelen erővesztés, ingerültség, csökkent koncentrálóképesség és a deviáns viselkedés jelentkezik.
A gyerek családi környezete is befolyásolhatja hiperaktivitását. A bizonytalan, zűrös családi környezetben felnövekvő gyerekek, mindazok, akik valamilyen okból feszült légkörben nevelkednek, akikkel nem törődnek eléggé ahhoz, hogy elsajátíthassák a konstruktív játék szabályait, könnyen hiperaktívakká válhatnak, vagy viselkedési zavarokkal küszködhetnek. Igen fontos tehát, hogy felderítsük a hiperaktív viselkedés okait, és megállapítsuk a helyes diagnózist, mielőtt belefognánk a kezelésbe.
HOGYAN KEZELHETŐ?
Súlyos esetekben a hagyományos orvoslás hívei általában gyógyszeres kezelést ajánlanak, vagyis "benyugtatózzák" a gyereket, hogy viselkedési problémái enyhüljenek és jobban tudjon összpontosítani az iskolában. A tény, hogy ezek a gyógyszerek olykor valóban hatásosak, azt bizonyítja, hogy mégiscsak létezhet az agyban valamilyen sajátos működési zavar, amely adott esetben hiperaktivitást okoz.
A gyógyszeres kezelés alternatívája elsősorban a viselkedésterápia, amelyre általában klinikai pszichológus vagy nevelési tanácsadó bevonásával kerül sor. Olykor a teljes családot érintő tanácsadást is javasolni szoktak.
Alternatív és kiegészítő gyógymódok: homeopátia, kineziológia, oszteopátia, aromaterápia, vizualizációs és a relaxációs technikák, jóga.
Ha időben cselekszünk, gyermekünknek megnő az esélye arra, hogy kitörjön a kiközösítés és az örökös kudarcok ördögi köréből, s elindulhasson a boldog és teljes élet felé vezető úton.
2002-07-25 14:13:06